2016. október 23-a alkalmából köszöntök minden választópolgárt, politikust és köztisztviselőt, akik részt vettek a köztársaság létrehozásában, és akik újra köztársaságot akarnak!
https://tothzoltan.blog.hu/2016/10/22/oktober_23_kettos_nemzeti_unnep
2016. október 23-a alkalmából köszöntök minden választópolgárt, politikust és köztisztviselőt, akik részt vettek a köztársaság létrehozásában, és akik újra köztársaságot akarnak!
https://tothzoltan.blog.hu/2016/10/22/oktober_23_kettos_nemzeti_unnep
Október 23. kettős nemzeti ünnep.
Felbojdult az ország közvéleménye, amikor a Kossuth Rádió 1989. januárjában[i] bemondta, hogy ellenforradalom helyett népfelkelés történt 1956-ban. A rendszerváltást követően a harmadik Magyar Köztársaság törvénybe[ii] is iktatta az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének a napját.
Kettős nemzeti ünnep lett október 23-a, mert a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja is nemzeti ünnepnek lett nyilvánítva.
1956-hoz nagyon kevés személyes élmény fűz, mivel 4 éves voltam, de annál fontosabb számomra 1989. október 23-a.
A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon 1989. júniusa óta a választási törvény szövegezéséért voltam felelős, mint a választási iroda osztályvezetője. Egész nyáron azon dolgoztam, – más belügyi, az igazságügyi minisztériumi kollégákkal és a korabeli ellenzéki pártok szakértőivel együtt, - hogy a tárgyalások politikai eredményéből mielőbb törvényjavaslat szöveg szülessen. A politikai tárgyalások sikerre vezettek, és elkészült az országgyűlési képviselők választásról szóló törvény, amely 2010-ig jól szolgálta a demokratikus választások ügyét. Az új választási törvény egy nagyobb törvényalkotási csomagnak csupán egy része volt: az Alkotmány módosítása volt a politikai tárgyalások megkoronázása, amely kinyilvánította a Magyar Köztársaságot.
Az új Alkotmány hatályba lépésének a napja október 23-a volt. Az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás, (aki ideiglenesen ellátta a köztársasági elnöki feladatokat is) a Kossuth téren, az Országház egyik erkélyéről, déli 12 órakor, jelentette be a KÖZTÁRSASÁG államformáját.
https://www.youtube.com/watch?v=NxMv9hB8PVM
A Kossuth téri rendezvényen - fiú gyermekemmel, Andrással együtt - jelen voltunk. Úgy éreztem, hogy a választási törvényben kifejtett munkám hozzájárult a köztársaság létrehozásához, és akkor is ott kell lennem, ha egyébként nem kaptam/nem kaptunk meghívót a köztársaság kikiáltására. Másrészt egy családi ügyet is kellett intéznünk a tizennégy éves fiammal közösen a Kossuth tér szomszédságában, így egy utazással mind a két dolgot megcsinálhattuk egyszerre.
Minden évben, október 23-án, egy gondolat erejéig megemlékezem erről a napról – legalábbis magamban. A kettős ünnepből a köztársaság napja egyre kisebb jelentőséget kapott a hivatalos állami ünnepségeken, Míg a Fidesz parlamenti többség az új alaptörvényből törölte is a nemzeti ünnep megjelölést 1989. október 23-a mellől.
Október 23-a alkalmából köszöntöm azokat a választópolgárokat, politikusokat, köztisztviselőket, akiknek ma is jelent valamit a köztársaság. Hallgassuk meg együtt Bródy János dalát:
https://www.youtube.com/watch?v=dFb4FqNgo7M&list=RDdFb4FqNgo7M
[ii] A Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló 1991. évi VIII. tv. 1. § c) pontja:
(A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe)…c) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja.
Hány emberé ez az ország? – kérdezi a Népszabadságról szóló csasztuskájában a Voga-Turnovszki duó. A jelenlegi kormány nyílt attakot követett el a sajtószabadság ellen.
A dalban feltett kérdésre a duó maga is válaszol: Mindenkié, mindenkié!
Szombaton sokan voltunk a Kossuth téren, de még nem elegen.
Szolidaritás az érvénytelenül szavazókkal
A Nemzeti(nek nevezett) Választási Bizottság (NVB) pénzbüntetést szabott ki a Kétfarkú Kutya Pártra az érvénytelen szavazás módjának a terjesztése miatt.
Az NVB törvénytelenséget követett el, mert a választópolgároknak törvényben foglalt joguk van érvénytelenül szavazni és ezt a szavazási módot terjeszteni.
Abban a feltételezett, de meg nem engedett esetben, ha Kétfarkú Kutya Pártnak - a törvény ellenére - pénzbüntetést kell fizetnie, akkor készen állok a szolidaritás kinyilvánításán túl anyagilag támogatni a pártot.
A papírra azt nyomtatták, amelyen kihirdették az országos népszavazásról szóló törvényt, hogy „2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről,.,, valamint a népszavazási eljárásról”.
Tévedésen alapul a törvény címe, mert a tartalmából eredően helyesen a következő címet kellett volna adni: „Népszavazni, csak a Fidesz engedélyével lehet!”
A jelenlegi kormánypártnak a népszavazás elleni fegyvere a Nemzeti(nek nevezett) Választási Bizottság (NVB). Ha a kormány népszavazási kezdeményezése alaptörvény ellenes, akkor az NVB megvédi és megengedi a népszavazást, ha a kezdeményezés lakossági és törvényes, akkor ledöfi a kezdeményezést.
Legújabb bizonyíték, hogy az NVB elutasította az olimpia magyarországi megrendezésével kapcsolatos lakossági kezdeményezést.
Az NVB elutasító indoklásában azt írta, hogy törvény hatályon kívül helyezéséről nem lehet népszavazást tartani. Az indoklás indoklása szerint azért nem lehet népszavazni, mert az olimpia megvalósítását elrendelő törvény létrehozott egy „olimpiai megvalósítási hatóság”-ot, és a törvény hatályon kívül helyezése sértené az Országgyűlés szervezetalakítási jogát, így az népszavazási tiltott tárgyba ütközik.
Az NVB szerint „olimpiai megvalósítási hatóság” tehát egy örökérvényű szervezet: amíg világ a világ, addig ilyen hatóság kell hogy legyen, függetlenül attól, hogy lesz-e Magyarországon olimpia vagy sem. Hatóság akkor is kell, ha nem lesz nálunk olimpia.
A politikában járatlan ember azt gondolja, hogy ha a népszavazó választópolgárok többsége nem akar olimpiát, akkor nem lesz olimpia, sőt, „olimpiai megvalósítási hatóság” sem lesz. Milyen könnyű is megtévednie a járatlan embernek politikában: ha az Országgyűlés nem helyezi önként hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. Törvényt, akkor lesz központi hivatal, sőt még olimpia is lehet akár 2124-ben.
Arra az apróságra nincs figyelemmel az NVB, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dönt az olimpia helyszínéről, és ha nem fogadja el Budapest jelentkezését, akkor nem lesz olimpia nálunk. Az NVB dacosan kiáltja: ha nincs olimpia nálunk, akkor is működtethet a kormány „olimpia megvalósítási hatóság”-ot.
A közigazgatás korszerűsítése kapcsán a jelenlegi kormány megszüntetett – jogutód nélkül – 30 olyan államigazgatási szervet és háttérintézményt, amelyet ebben a ciklusban maga hozott létre. Viszont 40 olyan intézménynek megbocsátott és továbbra is működhetnek, amelyek megszüntetését korábban kihirdette. Láthatjuk a kormány nem a szomszédba szervezetalakítási ötletekért. Viszont amit törvénnyel bebetonozott, ilyen az „olimpia megvalósítási hatóság”, annak a hivatalnak örök életűnek kell lennie. Parlamenti folyosói pletyka, hogy a hatóság díszelnöki poziciójára Schmidt Pál pályázik…
2015. szeptemberében Hamburg hivatalosan is elküldte jelentkezését az olimpiára. 2015. november 29-én népszavazást tartottak Hamburgban a rendezési szándék támogatásáról. A népszavazáson a 652 817 szavazó 51,7–48,3 arányban a nem döntést támogatta, így a város visszavonta jelentkezését.
Megnéztem Hamburg város honlapját. A népszavazás részletes eredményeit megtaláltam, de nem bukkantam rá „olimpiát megvalósító hivatal”-ra.
Hamburgban lehetett népszavazást tartani az olimpia megrendezéséről, Budapesten nem lehet népszavazni az olimpia rendezéséről.
2016. 10. 06.
A jelenlegi kormányzat megvédi a népét!
Bíró László, feltaláló, Magyarországon született, Argentínában élt és üzleti sikereit New Yorkban aratta. A nevéhez fűződik a golyóstoll feltalálása és 100 másik szabadalom, amelyek egy része az autók fejlesztéséhez kapcsolódik. A műsorban áttekintjük a találmányok listáját és az argentin konyhát, különösen a marhúsból készült ételeket. A zenék Bíró életének helyszíneihez kapcsolódnak: klezmer és tangó.
Érvénytelen a népszavazás.
90 perccel a szavazókörök bezárása előtt gyakorlatilag eldőlt: a népszavazás érvénytelen lesz a 17,30-kor közzétett 40%-os részvétellel. A hátralevő 90 percben átlagos részvételi adat szerint a szavazásra jogosultak 5%-a megy el szavazni. A 19 órai 45% összes szavazat elégtelen a 4,15 milliós érvényességi abszolút számhoz képest. És a 45%-ból még le kell vonni minimum 2,7% érvénytelen szavazatot! A 2016. évi népszavazás már csak csalással tehető érvényessé!
Lehetséges, hogy érvénytelen lesz a népszavazás?!
2016 október 2-án, vasárnap lehetséges, hogy érvénytelen lesz a népszavazás. A valószínűséget 2 tapasztalati adat alapozza meg: 15,00 órakor közétett részvételi adat alig haladja meg az egyharmadot (30,66%), amely 5%-kal alatta marad az átlagos részvétel 15 órakor mért átlagának. A másik tény hogy az aktív érvénytelen szavazási kampány miatt magasabb lesz az érvénytelen szavazatok száma mint, az eddigi maximum: 2,7%.
A tapasztalati tényekre alapozva legalább 52,7%-os részvételre van szüksége a jelenlegi kormánypártnak úgy, hogy az érvénytelen szavazatok száma nem haladhatja meg a 2,7%-ot.
Csodafegyverre van szüksége a jelenlegi kormánypártnak, hogy fordítson az érvénytelenségen. Csodafegyver csak törvénytelen lehet.