A szavazatok erejével ...

Arányos vagy többségi választási rendszert? címmel rendezett szakmai kerekasztal megbeszélést az ellenzéki pártok és civil szervezetek számára a Civil Erő Hálózat. A kerekasztalhoz minden ellenzéki párt meghívást kapott és többségük azt elfogadta. Visszautasította a felkérést az Együtt és a Momentum Mozgalom, nem válaszolt a meghívásra a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutya Párt. A kerekasztal megbeszélést Ring Éva, történész vezette. Bevezető előadást Tóth Zoltán, független választási és közigazgatási szakértő, továbbá Avarkeszi Dezső (DK), Kajdi József (MoMa) és Wiener György (MSZP) tartott. Felkért hozzászóló volt Gulyás Márton (Közös Ország Klub), Dúró Dóra a Jobbik és Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője, Sermer Ádám pedig a Magyar Liberális Párt küldötteként. A vitában részt vett még a Civil Erő Hálózat csepeli tagozata részéről Ring Éva, Ágh András, Maukner Klára, Mészáros Antal, az Európai Föderalisták képviseletében Hegedűs Sándor, továbbá Gergely János és Beatrix a Heti Betevő Egyesület budaörsi önkéntesei, valamint Gáspár István a Pallas Páholy képviselője.

Először a kerekasztal megbeszélés vezetője megköszönte azoknak a részvételét, akik elfogadták a meghívást, és ismertette a visszautasítók és a nem válaszolók listáját. A kerekasztal megbeszélésről (részben) felvétel készült, amelyhez mindenki előzetesen hozzájárult.

A kerekasztal megbeszélés tartalmát az alábbiakban összegezem.

1. A 2014. évi országgyűlési választás alapjául szolgáló törvény nélkülözte a parlamenti pártok közötti – nélkülözhetetlen – egyeztetést és konszenzust. A törvényjavaslatnak sem szakmai, sem társadalmi egyeztetése nem volt. A választási törvény több rendelkezése is az alaptörvénybe ütközött (pl. amelyeket az Alkotmánybíróság is megsemmisített) és ütközik jelenleg is (pl. választókerületek kialakítása, külföldön dolgozó és határon túli választópolgárok megkülönböztetése, prémium töredékszavazatok).
2. A választás gyakorlata félig szabad, ámde tisztességtelen és átláthatatlan volt (kamupártok, kormánypárti médiatúlsúly, stb.)
3. Az EBESZ jelentése jogosan állapította meg a törvény hibáit és jogosan marasztalta el a választási gyakorlat egy részét.
4. A jelenlevők mindegyike rendszerváltást kíván a 2018. évi választások eredményeként, minimális célként az Orbán-kormány leváltását.
5. A 2018. évi választáson minden jelenlevő ellenzéki párt a győzelemre törekvés jegyében indul, és mindent megtesznek – törvényes keretek között - a választási győzelemért.
6. Az ellenzéki pártok a 2018. évi választáson a hatályos választási törvény alapján kívánnak megküzdeni a kormánypártokkal. Az arányos választási rendszer szakmai és politikai igénye jogos követelmény, a pártok azonban csak a győzelmet követően kívánnak arányos választási rendszert elfogadtatni az Országgyűléssel. (Jobbik, Mszp, DK, MOMA különösen hangsúlyozták ezt a kérdést.)
7. Gulyás Márton, a Közös Ország Klub mozgalom elindítója ezzel szemben kifejtette, hogy ők ragaszkodnak a felháborítóan igazságtalan választási rendszer megváltoztatásához. Az erre vonatkozó programjukat aug. 20. után, a pártokkal egyeztetve szeretnék véglegesíteni. Amennyiben okt. 23-ig nem sikerül kiharcolni a választási törvény megváltoztatását, akkor általános polgári engedetlenségi mozgalmat fognak hirdetni, amelyet következetesen végig kívánnak vinni. Válaszul Tóth Zoltán azt javasolta, hogy a Közös Ország Klub programjában ne az arányosság követelésére helyezze a hangsúlyt, hanem a második forduló visszaállítására, mert az változatlan törvény esetén is lehetővé tenne bizonyos mértékű arányosítást.
8. A pártok és a civil szervezetek ugyanakkor nem tartják reális célnak a bojkott meghirdetését, mert a kormány bizniszpártok tömegét fogja indítani és finanszírozni, továbbá nem mutatkozik meg a bizalom egysége sem az ellenzéki pártok között, hogy egy ilyen felhívás teljes körűen megvalósuljon. Gulyás Márton és mozgalma – egyedül - továbbra is a bojkottot hirdeti meg, ha nem lesz arányos rendszerű a választás 2018 előtt.
9. A jelenlevő pártok és civil szervezetek egyetértettek abban, hogy a választás eredménye nem csak a az anyagi és eljárásjogi választási szabályokon múlik (lejt a pálya), hanem a sajtószabadság és a társadalmi esélyegyenlőség elvének az – előzetes - széleskörű érvényesülésén is. 2017. májusában nem látszik semmilyen realitása a kormánypártok demokratikus változásainak.
10. Minden jelenlevő egyetértett abban, hogy a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai és a Nemzeti Választási Iroda vezetője elfogultan tevékenykednek a kormánypártok javára, amely adott esetben a választási csalások támogatását is jelenti.
11. Tóth Zoltán és Bárándy Gergely külön-külön, de egybehangzóan hangsúlyozták a választási jogászkodáson túl az újonnan kialakuló választástudomány módszertanának az alkalmazását, amely az állam- és jogtudomány, a történelem, a szociológia, a fölrajz, a médiatudomány, a statisztika, a matematika, az informatika, a kronológia, a közvéleménykutatás, a levéltári segédtudományok módszertanának az összehangolt igénybevételét is jelenti.
12. A Civil Erő Hálózat az ellenzéki pártok jelöltjeinek a támogatását 2018-ban három feltételhez köti:

• 2018. évi országgyűlési választás előtt minden ellenzéki jelölt az interneten hozza nyilvánosságra életrajzát, saját és hozzátartozóian a vagyonnyilatkozatát
• 2018. évi választások előtt a pártok és a civil szervezetek előválasztáson válasszák ki azt, aki az előválasztás győzteseként indulhat az ellenzék közös jelöltjeként a hivatalos választáson
• Ha a 2018. évi országgyűlési választás eredményeként az ellenzék nem alakíthat kormányt, akkor az ellenzéki képviselők ne esküdjenek fel az alaptörvényre, mondjanak le mandátumukról és bojkottálják az Országgyűlésben való részvételt

A jelenlevő pártok képviselői nem nyilatkoztak a javaslatról, kivéve Bárándy Gergelyt (Mszp), aki erkölcsileg méltányolhatónak, de illuzórikusnak minősítette a javaslatot.

Tóth Zoltán zárszava

1. A kerekasztal-beszélgetés elsődleges eredményének azt kell tekinteni, hogy az ellenzéki pártok és civil szervezetek képesek voltak egy téma, egy ügy érdekében párbeszédet folytatni.
2. Ez a párbeszéd a Civil Erő Hálózat kezdeményezésére és Gulyás Márton mozgalmának a támogatására jött létre. Egyetértve azzal a Liberális javaslattal, hogy a mozgalmat szakmailag segíteni kell, mert az aktivitásuk erőteljes, de még nélkülözi a szakpolitikai tudás mélységét. A MoMa álláspontja szerint szintén a szakmai-közjogi támogatást kell előtérbe helyezni.
3. Egy új politikai kultúrában fordítva kell hogy legyen: a pártoknak kell kezdeményezni a civil szervezetekkel a párbeszédet szakpolitikai kérdésekben, sőt a pártoknak kell nyújtani a társadalmi integráció kereteit a civil szervezetek által kialakított szakpolitikák számára.
4. A pártoknak a civil szervezetek számára – cserében egy adott szakpolitika tudás fáradságos és konfliktusokkal terhelt kialakításáért – többletet is kell biztosítania: infrastruktúrális működési lehetőséget és médiában való megjelenés lehetőségét is.
5. Minden civil szervezetnek joga van arra, hogy az általa kialakított szakpolitika érvényesítését a következő választási ciklus kampányában egy másik párthoz csatlakoztathassa. Viszont minden pártnak joga arra, hogy a saját társadalmi integrációjába nem illeszkedő szakpolitikát kialakító civil szervezetet magától elutasítsa.
6. Az arányos választási rendszer a demokratikus választások elengedhetetlen, de önmagában elégtelen feltétele. A választási törvénynek, sőt a választási törvényeken túl még számos erkölcsi követelménynek (tisztesség, stb) kell még megvalósulnia ahhoz, hogy újra a polgárok szavazata alakítsa ki a parlamentet, és kormány tevékenységét.
7. Ha távlatosan gondolkodunk, akkor az 1945. VIII. törvénycikk irányadó lehet az arányos választási rendszer számára. Az ország egy választókerületet alkot, és a parlamenti mandátumok 5 %-a a vesztes töredékszavazatok hasznosításra van fenntartva.
8. Az Országgyűlésnek a választás eredményeként hűen kell tükröznie a választópolgárok szavazatban megtestesülő politikai akaratát: minden párt annyi képviselői mandátummal rendelkezzen, mint a rájuk szavazók aránya (tükörképmás elmélet).
9. Az új demokrácia intézményrendszerében nem a választási törvénynek kell biztosítani a kormányozhatóság rendszerét azzal, hogy eltéríti (elcsalja) a szavazók akaratát attól a párttól, amelyre szavaztak. A pártoknak kell a parlamenti mandátumok alapján koalíció képesnek lenniük, együttműködésre képesnek lenniük. Ez a nagy kihívás a mai parlamenti pártok számára, amelynek nem tudnak és nem is akarnak megfelelni.
10. Ha csak 2018-ig gondolkodunk a választási törvény módosításán, akkor az arányos választási rendszer politikai követelésénél két dolgot kell figyelembe venni:
11.  

• Ha a 2018. évi választásig radikálisan csökken a kormánypárt népszerűsége a közvéleménykutatási adatok szerint, akkor a Fidesz kezdeményezi majd – az arányosság elvének hírelésével – a választási törvény ilyen módosítását, de anélkül, hogy a demokratikus választás többi elemét is megvalósítaná, így továbbra is élvezni fogja a relatíve legtöbb szavazatot elért pártként a parlamentben az „egyszerű többséget”.
• Ha a jelenlegi ellenzéki parlamenti pártok mégis kikényszeríthetnék a hatályos törvény arányosítását, akkor ennek legegyszerűbb módja a jelenlegi egyéni választókerületi választás kétfordulóssá tétele lenne.

1. Ha az ellenzék nem kezdeményezi a választási törvény módosítást, akkor is lehetne értelmes közös akciókat folytatni, pl. a szavazatszámláló bizottsági tagok közös képzését.
2. Javaslom a párbeszéd folytatását!

Készült 2017. május 12-én, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének székházában megtartott rendezvény alapján.