2012.06.21.
18:32

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A görögök az Európai Unióra szavaztak

gorog_zaszlo_800_1_1340296099.jpg_800x600

Ismét nagykoalícós kormány Görögországban.

Görögországban 2012. májusában parlamenti választásokat tartottak. Ennek a választásnak tartalmi előzménye az volt, hogy a görög gazdasági válság miatt az addig kormányzó szocialista párt megbukott a parlamentben, és helyét egy nagykoalíció foglalta el, amelyet a szocialista párt a mindenkori ellenfelével a néppárttal alkotott. A nagykoalíciós kormánynak volt a feladata az Európai Unióval való gazdasági-költségvetési kiegyezés létrehozása, amely megtörtént. A nagykoalíciós kormányzásra csak kijelölt (rövid) időszak és korlátozott politikai felhatalmazás vonatkozott, amely gyorsan lejárt.

A májusi választásokon a hagyományos nagypártokat (szocialista és néppárt) a görögök leszavazták: http://tothzoltan.blog.hu/tags/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g

A választásokat követően a volt nagypártok vezetői és a feltörekvő, de határozottan unió ellenes Radikális Baloldal vezetője is felkérést kapott kormányalakításra, de mindenki sikertelen volt. A politikai patthelyzetre a megválasztott parlament feloszlatása és új előrehozott választás kiírása volt a válasz.

A június 17-re kiírt új választásokon a konzervatív néppárt (Új Demokrácia, vezetője Szamarasz, unió barát párt) kapta a legtöbb szavazatot (30%), második lett egy újbaloldali koalíció (27%) (Sziraza, vezetője Ciprasz, amely határozattan unió ellenes párt), harmadik lett a válság kitörésekor kormányzó szocialista párt (12%) (Paszok, vezetője Vanizelosz, unió barát párt), fontos, de kevés mandátumot nyert a Demokratikus Bal (6%) (DIMAR, unió barát párt).

3 napja volt a választások után kormány megalakulásának. Ezt a követelményt a pártok teljesítették, és az új miniszterelnök már szerdán délben (2,5 nap után) letette az esküt.

Az új kormány az áprilisi - átmeneti - kormányhoz hasonlóan nagykoalíciós jellegű: vezetője  konzervatív néppárti vezér Szamarasz. A nagykoalíció tagja a szocialista párt és a demokratikus bal.

A nagykoalíciót alkotó 3 párt együtt a parlamentben 174 mandátummal rendelkezik a 300-ból.

A szavazatok erejével kormányt alakíthattak az Európai Uniót támogató és az euró-övezetben maradni kívánó pártok.

Hogyan tovább?

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia Európai Unió Görögország külföldi választás

2012.06.19.
22:49

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A jog eszközével a társadalmi egyenlőség ellen

justitia_1340138375.jpg_640x428

A magyar parlament a büntető jogszabályok módosításával lehetővé kívánja tenni, hogy a 12 éves gyermek bűncselekmény elkövetése miatt a felnőttekével azonos büntetőjogi elbírálás alá essen.

E módosítás titkolt indoka egyértelműen a cigánybűnözésre adott 2012.évi parlamenti és kormányzati válasz. A cigánygyerek bűnözik, akkor vegye el a méltó és szigorú büntetését.

Azok a jogalkotók, akik békés családi körülmények között élnek a 16%-os adó jótékony hatásait élvezve, drákói – ámde értelmetlen – szigort alkalmaznak azon társadalmi csoportok tagjaival szemben, akik jövedelem hiányában a megélhetési bűnözés határán élnek (sok magyar) sorsközösségeivel együtt. Midőn hirdetik a katolikus/vagyonos/nagycsalád társadalmi elsődlegességét, képmutató módon élnek a hatalom biztosította előnyökkel, és lenézik a szegényebb/nem katolikus/nem nagycsaládos népcsoportokat. És élnek a jogfosztásuk (burkolt) lehetőségével.

(Azon most nem elmélkedünk, hogy ha a kitűnő parlamenti vagy kormányzati képviselő drog és alkohol befolyása alatt a közúti ellenőrzést végző rendőrt megveri, akkor miért hivatkozhat mentességre 32 éves létére? Végképp nem pertraktáljuk azokat az ügyeket, amelyekben a gazdasági bűncselekmények hiányát állapítja meg az illetékes szerv, holott már mindenki bíróért kiált több  középkorú és néhány idős kormányzati korifeus esetében.)

Ebben a társadalmilag igazságtalan folyamatban fontos szerepe van a nagykorúság fogalmának. A nagykorúság a társadalmi érettség, a felnőtté válás jogi gyűjtőfogalma, amelynek a részletes kibontása az egyes jogágakban történik. A nagykorúságnak van egy közös (az 1960-as évekre kialakult egységes) korhatára. Ez a társadalmi és jogi állapot 18. életév betöltésével, a születésnapon áll be mindenki számára.

Nagykorú. Társadalmi és jogi pozíciók közös kifejeződése. Egy szimbolikus határ a születésnap. Előtte  kedvezőbb jogi megítélés (kisebb felelősség) alá esik a fiatal ember, mint az utána következő napon. Viszont a fiatalkorú fokozott társadalmi-erkölcs védelem alatt áll, mint a felnőtt. A születésnap az ünnep napja: felnőtt lettél. Az amerikai filmek tanúsága szerint a fiút az apja megkínálja cigarettával és whiskyvel, az orosz apa 100 gr vodkával, az olasz anyák elmesélik a (titkosan terhes) lányuknak a védekezés módját, a magyar szépirodalom szerint az apák befizetik a fiúkat a kupiba a madám jóindulatú támogatását kérve, a francia lányok beismeri anyjuknak, hogy az idős úr nagyon bőkezű, az angol kisasszonyoknak dönteni kell, hogy egy férfi vagy a halott megváltó jegyesei kívánnak-e lenni később. Minden társadalomnak és államnak van egy stabil erkölcsi és jogi rendje arra, hogy a ki a nagykorú. A nagykorúság feltételei lassan és társadalmilag egyetértésben változnak.

A nagykorúság európai-angolszász rendszerében, az elmúlt 250 évben egy csökkenő életkort figyelhetünk meg a férfiak vonatkozásban. A 30 éves életkor lassan 24-re csökken.  A XVIII-XIX. században a nők gyakorlatilag soha nem voltak nagykorúak, mert apai/férji hatalom alatt álltak, így társadalmi és jogi értelemben sem nagyon értelmezhető önálló jogalanyiságuk. (Ez alól fontos kivétel a királyi trón leányági öröklése, amelyet nagyon is szabályozott az állam, pl. Mária Terézia vagy Erzsébet esetében).

A nagykorúság komplex, átfogó megítélés alá esik minden történelmi korban: az elfogadott korhatár vonatkozik, az adott állam által elismert emberi, polgári és családi jogok vonatkozásában:

  1. 1. a polgári jogi viszonyokra:
  • az önálló gazdasági jogi jogképességre: saját néven és akaratból történő gazdasági jogszerzésre és kötelezettség vállalásra, a munka vállalás jogára
  • a szülői (egyházi) engedély nélküli házasságkötés jogára
  1. 2. a büntetőjogi jogviszonyokra
  • a büntethetőség általános korhatárára
  • a büntethetőséget kizáró korhatárra
  1. 3. a politikai jogok gyakorolhatóságára
  • az egyesülési és gyülekezési jogra
  • az aktív választójogra
  1. 4. a szülői hatalom  alóli szabadulás jogára
  • az önálló életvitel jogára
  • az önálló külföldre utazás jogára
  1. 5. a honvédelmi kötelezettség korhatárára
  2. 6. a tankötelezettség korhatárára
  3. 7. a családoknak a gyermekek számára nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos korhatárra

A 2012-ben regnáló magyar kormány a több-százéves társadalmi hagyományokat és az 1960-as évekre kialakult, a nagykorúságot 18. évben meghatározó egységes rendszert felszámolja. Ez a rombolás kifejezetten társadalmi csoportérdekeket szolgál, és semmi köze nincs az össztársadalmi érdekhez.

Minden olyan esetben, amikor a kormány a szegény népréteg hátrányára kívánja csoportérdekeit érvényesíteni, akkor a nagykorúság idejét csökkenteni kívánja: a tankötelezettség életkorát csökkenti, hogy a szegény néprétegek gyermekei ne járjanak iskolába. A munkavégzés korhatárát csökkenti, hogy a munkáltatók élvezhessék a gyermekmunka előnyeit a bérekben. A választójogi korhatárt csökkenteni szeretnék, hogy társadalmilag kevésbé tudatos rétegeket aktivizálhassanak az elektronikus média kampány által. A szülők számára többletszavazatokat akarnak adni a kiskorú gyermekek száma szerint. Politikailag nyomást gyakorolnak a fiatalokra, hogy inkább válasszák az itthoni munkanélküliséget vagy közmunkát, mint szabad uniós polgárként dolgozzanak tisztességes bérért külföldön.

Minden módosítás mögött kormánypárti magánérdek húzódik. Nincs társadalmi ok és egyetértés az nagykorúság 18. évi meghatározástól való eltérésre.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia pártok kormánypárt jóállam

2012.06.19.
15:46

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Költői kérdések a francia választások után

01_1_1340113537.jpg_400x300

Szocialista elnök, szocialista többség a felső- és alsóházban

2012 a szocialisták sikeréve Franciaországban. A felsőházi (Szenátus) többség után a második fordulóban győzött a szocialista elnökjelölt, majd a második parlamenti választási fordulóban abszolút többséget szerzett az alsóházban (Nemzetgyűlés) a szocialista párt. A szocialistáknak nem kell sehol koalícióra kényszerülniük sem a társadalom-politikában, sem a gazdaság-politikában más párttal vagy pártokkal. Franciaország uniós politikát is egyedül alakíthatják.

Választási siker minden területen. Lesz-e új alkotmány, leváltják-e az egész közigazgatás személyi állományát, kirúgják-e a bírói kar vezető rétegét, centralizálják-e a médiafelügyeletet, korlátozzák-e az emberi jogokat, elveszik-e az önkormányzatok jogköreit? A költői kérdésekre adott választ egyértelműen „nem”. Bűnös szervezetnek nyilvánítják-e a választásokon vesztes jobbközép és jobboldali pártokat? Nem. Franciaország megmarad a demokratikus úton.

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia Európai Unió Franciaország külföldi választás

2012.06.13.
21:54

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Politika helyett más gondolatok

Szólj hozzá!

Címkék: filmszínházirodalom

2012.06.12.
19:53

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Erdélyben 95%-os adatfeldolgozás után

Kedd 18 óra

Szavazóközpontok száma: 16910  Feldolgozva: 16190 (95,75%).

 Választókörzetek száma:    3186.  Feldolgozva :  3122 (97,99%)

Megyei tanácsosokra leadott szavazatok:

RMDSZ               473.783 (5,60%)

MPP                       36.671 (0,43%)

EMNP                     40.694(0,48%).

 Megyei tanácsosi mandátumok:

RMDSZ                79 (9,40%),

MPP                        7 (0,83%),

 EMNP                  7 (0,83%).

Tanácsosi mandátumok:

RMDSZ                2.248 (5,74%),

 MPP                       266     (0,67%),

EMNP                     214     (0,54%).

 Polgármesteri mandátumok:

RMDSZ                202 (6,47%),

MPP                         7 (0,22%),

EMNP                    2 (0,06%).

Szólj hozzá!

Címkék: kormánypárt Románia külföldi választás

2012.06.12.
00:19

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Magánhadsereg

0636_e17368_1_1_1339432371.jpg_272x163

Magánhadsereg

Az internet tanúsága szerint a közélet és a publicisztika bevett fogalma a „magánhadsereg” fogalma. (Betűszaporítás helyett bárki beírhatja e szót bármely internetes keresőbe.) A közéletben vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy nem tudják, hogy mit jelent ez a magyar szó.

Ez a fajta hiányos tudás valóban létezhet. A magánhadsereg főnév, ezen belül köznév, továbbá többszörösen összetett szó. Az iskola hiánya, a kulturálatlanság problémája, esetleg a „nem volt gyerekszobája” késői visszatükröződése okozhat ilyen tudáshiányos jelenséget.

A kormánypárt által bevezetett új kommunikációs módszer egyik alapelve az, hogy ha már muszáj szóba állni egy ellenféllel, ellenséggel, akkor gügyére veszik a vita-partnert. Ennek hagyományos és esetenként eredményes módszere a „visszakérdezés”. A vita-partner azt állítja, hogy „A”, akkor a másik fél azt kérdezi válasz helyett „mit jelent az az „A”? Ha egy másik állítás „B”, akkor a válasz helyetti válasz „Nincs is B, ugye”.

Mire használják manapság a kormánypárti elkötelezettségű személyek, szóvivők és szervezetek ezt a módszert? A vita előli kitérésre, a burkolt válasz-megtagadásra, a vita-partner kifárasztására, mások leiskolázására. Az állami pozícióban levő személyek kötelesek lennének a válaszolni a kérdésekre, de ezt nem teszik: sőt, nevetségessé akarják tenni a köz érdekiért vívó, küzdő embereket. Közéletünk gyengeségét mutatja, hogy sok olvasó, hallgató, néző elfogadja ezt a módszert (stílust).

Egy másik új kommunikációs módszer az „alákérdezés”. A kormánypárti politikusnál, „kedves vezetőnél”, a „mi kutyánk kölykénél” használják a médialakájok ezt a módszert. Az előre leadott kérdésekre a megkérdezett nem tud olyan választ adni, amellyel elvesztené a közélet, az emberek többségének az egyetértését. Ennek primitívebb változata a „mikrofonállvány” módszer. Még egyszerűbb változata a szopós k...., aki csak nyel és mosolyogva kérdi: Ugye jó voltam?!

Az összetett szó első része a „magán”, mint jelző. Jelen esetben a magán azt jelenti, hogy nem „állami”. A jelző a római jogból, majd a porosz utas közvetítéssel az osztrák magánjogból származik. A „magán” világos szakmai jelentése, hogy „nem állami”.

Az állam külső védelmi funkciója

Az állami hadsereg jelentése is némi történelmi elemzést igényel. Maga szó etimológiája az interneten is nyomon követhető. „Had” és „sereg” szavak együtt önmagában is összetett szót jelentenek. Mióta az emberiség állammá szerveződött, azóta egy népesség védelmét – akik meghatározott leszármazás vagy földrajzi területen élnek – felfegyverkezett emberek látják el főfoglalkozás vagy alkalmi foglalkoztatás keretében. Világosan fogalmazva: egyes emberek abból élnek, hogy az adott népességet fenyegető másik népesség embereit megöljék, abból a célból, hogy vagyonukat elrabolják vagy a védett népesség vagyonát megvédjék ugyanilyen célú támadások ellen.

A hadsereg, mint szó, mint szervezet, mint tevékenység az emberiség és állam fejlődése során sokat változott: a római légió, a középkori (feudális) bandérium, a nemzeti honvédség, más és más részleteket jelentett a különböző történelmi korokban, de a lényeg mindig ugyanaz maradt: büntetlenül lehet megölni más hadsereg vagy állam civil tagjait a háborúban - az adott állam szervezeti keretein és törvényes rendjén belül.

A magánhadseregek léte a feudalizmusra – különösen a központosított hatalom hiánya idején – volt jellemző. Azonban más történelmi időszakok társadalmi-politikai válsága idején is megjelentek – átmenetileg – magánhadseregek, amelyek egyesek politikai-vagyoni érdekeinek védelmében embereket öltek (jelenleg is egyes afrikai és dél-amerikai államokban).

Az államilag irányított hadsereg tagjai, ha az állami irányítás keretein kívül vagy a törvényes rendet meghaladva ölnek meg másokat, akkor e tettükért büntetőjogi felelősséggel tartoznak saját államuknak, esetleg a más államoknak, kivételesen nemzetközi hatóságoknak.

Az állam belső védelmi funkciója

Az állam kialakulásának fontos eleme volt a vagyonközösség differenciálódásával a magántulajdon védelme. Sem idő, sem terjedelem nincs arra, hogy azt a folyamatot történelmi-gazdasági precizitással kifejtsem más szerzők nyomán, azonban egyértelmű, hogy a belső (rendészeti) célú szervezet, és annak határozott elnyomó tevékenysége nélkül, nem jött volna létre a közösségtől elkülönült magántulajdon. Sőt a magántulajdontól elkülönült köztulajdon sem.

Ennek a történelmi folyamatnak döntő állomása a belső védelmi funkció vonatkozásában az állam kizárólagos büntetőigényének a törvénybe foglalása. Míg az „ószövetségi” ideológiai alapon álló korábbi államok elismerték a magántulajdonban mások által okozott kár magánalapon való reparációjának a jogát (vérbosszú, tálió elve, stb.), addig a keresztény alapon álló államok kizárták - évszázadok után - ezeket a magánjogokat, és a bűncselekmények üldözését kizárólagos állami és egyházi joggá tették.

A történelmi korokban nem különült el egymástól a külső védelmi és belső vagyonvédelmi funkció, mert a felfegyverkezett, e tevékenységből élő emberek a hatalmon levőket minden vonatkozásban kiszolgálták.

Idővel azonban szétvált a külső és belső védelmi funkció ellátása, mint önálló foglalkozás és szervezet. A „katona” és „rendőr” hosszú történelmi fejlődés eredményeként alakult ki a jelenlegi foglalkozási ágként.

A hódító, gyarmatosító háborúktól a védelmi jellegű nemzetközi hadseregekig, a vagyonos rétegek szamurájaitól, a new yorki verőlegényektől, a zsidódeportáló csendőrtől a polgárbarát bobby-ig, a fegyvernélküli rendőrig történelmi út vezet. Ennek az útnak a nem járunk a végén.

Az állam külső és belső védelmi funkciója a hatalom szolgálata

A hatalom az emberek és dolgok feletti jog és képesség gyakorlása. A hatalom egyik fajtája a közhatalom. A KÖZHATALOM RÉSZEKÉNT, a végrehajtó hatalom egyik szervezeti egységeként, az emberek közötti egyenlőtlenség létrehozása és annak fenntartása a végső soron a hadsereg és a rendőrség dolga.

A francia forradalom óta azonban sem a hadsereg, sem a rendőrség nem saját jogon gyakorolja a hatalmat, hanem egy alávetett, a közhatalom más szervei által irányított „al-szervezetként” végzi munkáját. E tevékenység általános szabályait a közhatalom jogalkotó szerve a parlament állapítja meg. A konkrét tevékenység kizárólag egy szigorúan hierarchikus „parancsuralmi” szervezetben végezhető, amelyben nincs helye önálló célkijelölésnek és végrehajtásnak. A célok és a végrehajtási engedélyek mindig külső szervezetből érkeznek, és érkezhetnek.

A jogállamiság elve fokozatosan erősödött meg a francia forradalomtól eltelt 200 év óta. Az emberi jogok, a politikai szabadságjogok fokozatosan kerültek be az európai és az észak-atlanti országok alkotmányába, és alapvető törvényeibe. A hadsereg és a rendőrség szempontjából ezek a törvények egyre inkább az embereket védték az államhatalmat képviselő személyek túlkapásaitól. Már a középkorban az állami és az egyházi méltóságok a fegyveres szervezeteket saját személyes előnyeik érvényesítésére is használták. Ez különösen így volt a titkosszolgálatok esetén. Míg a történelmi időkben a hadseregek kinyújtott karja volt a kémhálózat, addig a XVII. századtól a kémhálózatot egyre inkább a belső politikai ellenfelek beazonosításra és kiiktatására használták a kormányzati politikusok. Ezek a régi hagyományok felerősödtek az I. és II. világháború, majd az ezt követő hidegháborús időszakban. A „nemzeti kém” mítoszának a megteremtése emberek millióiban teremtett bizalmat a különféle egymással háborút viselő államokban saját államuk politikusai iránt. Miközben ezek a politikusok csak saját pecsenyéjüket sütögették, addig a közpénzből garázdálkodó kémszervezetek is a maguk politikáját folytatták a közhatalom érdemi ellenőrzése nélkül.

Az 1980-as évekre a demokráciára törekvő kormányok előtt világossá vált, hogy a hadsereg és a rendőrségi szervezetek titkosszolgálatait eredményesen csak úgy lehet féken tartani, ha az állami költségvetésben reájuk fordított pénzügyi kereteket korlátozzák, további a személyes adatok védelmével kapcsolatos adatvédelmi szabályokkal kereteket szabnak a titkosszolgálatok lehetőségeinek a saját állampolgárok elleni felderítésben. Fontos politikai fejlődési pont volt, hogy a demokratikus államokban a parlamenti bizottságoknak a titkosszolgálatokkal kapcsolatos bizottságainak vezetését az ellenzéki pártokra bízták.

A terrorizmus az új ellenség

Több ezer éves történet után a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás megváltoztatta a titkosszolgálatok szerepét a demokratikus államokban. Sok ezer ember halt meg a támadásban, de a titkosszolgálati szerepváltozás okai a hidegháború megszűnéséhez köthető. A kétpólusú világrend megszűnése megszüntette a hagyományos „mindenkinek nevesített az ellensége” megközelítést, és önálló táptalajt adott a kémszolgálatok alá: gyengült az adatvédelem állami szabályrendszere, növekedett a titkosszolgálatok költségvetése, gyengült az állami ellenőrzés a titkosszolgálatok felett, a külső ellenségek helyett a belső ellenségek kutatása került előtérbe. A terrorelhárítók, akik eddig, mint egy speciális rendőri egység léteztek, már önálló rendészeti hatalmi ágként igényelnek elismerést.  Ez a folyamat világfolyamat. Sőt, a hagyományosan homályba burkolódzó kémek és terrorelhárítók saját jogon jelentkeznek a médiában, hogy a II. világháború utáni sajtó és média sikereikhez hasonlóan a nyilvánosság előtt most is learathassák a titokban keletkezett dicsőség nyilvános babérjait.  Ezek a terrorelhárítók jelenítik meg államban megtestesülő pártpolitika konkrét halálbüntetés igényét, amelyet a jogállam egyébként nem engedélyez.

Íme így ér össze a mai terrorelhárító szervezetben és annak egyes tagjaiban a hadsereg és a rendőrség funkciója: büntetlenül ölni és társadalmi dicsőséget aratni.

Ki irányítja a halál osztására egyedül jogosított jogosult állami-terrorelhárító szervezeteket? Milyen törvényi korlátok vannak ezen szervezetek előtt?  Mekkora ezen szervezetek költségvetése? Ki ellenőrzi a parlamentáris rendszerben ezen személyeket, akik vezetik és végrehajtják az akciókat?

Ki kér bocsánatot a jogtalan akciókért a sérültektől, az esetleges halottaktól és károsultaktól?

Nincs bocsánat törvénytelenség esetén a bocsánatot kérni nem tudóknak. Különösen azon politikusoknak nincs bocsánat, akik a törvénytelenség irányába terelik – önös és titkolt – érdekeik miatt a fekete maszkosokat.

Nos, ilyen a mai magánhadsereg: törvényi korlátok nélküli, személyes adatokra tekintettel nem levő, egyes magánszemélyek, politikusok által közvetlenül vezérelt, számadással a nyilvánosságnak nem tartozó, de a nyilvánosság elismerése vágyó, a saját erőszak-képességének bűvöletében élő szervezet. Igaz rájuk a mondás: egyenként senkik, tömegben mindennek képzelik magukat.

Nagy ritkán szükség van terrorelhárítókra (sajnos), de nincs szüksége a társadalomnak arra a félelemre, amelyet folyamatosan keltenek. Hol egy kulturált politikus, aki azt a dilemmát megoldja? Megszületett már?

 

/Trombitás Tamás köztéri szobra/

3 komment

Címkék: rendőrség kormánypárt jóállam

2012.06.11.
17:48

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Leszerepelt a magyarországi kormánypárt Erdélyben

A magyarországi kormánypárt jelentős támogatást nyújtott a romániai önkormányzati választás (2012. június 10.) kampányához két erdélyi magyar pártnak: a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részére. Az általuk elért szavazatok száma 0 egésszel kezdődnek. A Románia Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) a magyar lakosság létszámához viszonyítva jó eredményt ért el.

A román kormánypárt a Szociálliberális Unió az összes szavazat 65 %-át érte el.

Az adatfelfolgozás folyamatban van.

Részleges eredmények hétfőn, 12,30-kor

Szavazóközpontok száma: 16.910.  Feldolgozva: 5.560  (32,87%).

Választókörzetek száma : 3186. Feldolgozva 1256  (39,42%).

Megyei tanácsosokra leadott szavazatok száma:

RMDSZ 176.333 (6,85%)

MPP       17.177 (0,67%),

EMNP     19.522 (0,76%).

Helyi tanácsosi mandátumok:

RMDSZ 818 (5,54%),

MPP        89  (0,60%),

EMNP      75  (0,50%).

Polgármesteri mandátumok:

RMDSZ 79 (6,28%),

MPP       2   (0,15%),

EMNP     2   (0,15%).

Szólj hozzá!

Címkék: választás kormánypárt Románia külföldi választás

2012.06.11.
15:35

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Június 17-én döntenek a franciák a parlamenti többségről

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=558841

A köztársasági elnök megválasztásához képest alacsonyabb részvétel (60%) mellett még nem született döntés a parlamenti többségről a tegnapi választáson. A 2. választási fordulóban minden jelölt indulhat, aki legalább 12,5 %-át elérte  a szavazatoknak. A szocialisták és a konzervatívok mellett egyes szélsőjobboldali jelöltek is indulhatnak a 2. fordulóban. A szélsőjobb várhatóan mindössze 1 vagy 2 mandátumot szerez a közel 600 parlamenti helyből, mivel a relatív többség dönt a 2. fordulóban, és ilyen esélyei csak a szocialista és konzervatív jelölteknek van. Jövő vasárnap döntenek arról a választópolgárok, hogy lesz-e társbérlet a francia államhatalomban: a már meglevő szocialista elnök mellé társul-e konzervatív parlamenti többség?

Szólj hozzá!

Címkék: választás pártok Franciaország külföldi választás

2012.06.09.
18:23

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Három magyar párt az erdélyi magyar szavazatokért

http://nol.hu/kulfold/20120609-unalmas_kampany_diplomaciai_vitaval

Az RMDSZ-en kívüli két pártot a magyarországi kormánypárt támogatja.

Szólj hozzá!

Címkék: pártok Románia külföldi választás

2012.06.09.
15:56

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Erdélyi fatányéros

erdely_romania_800_1_1339249993.jpg_800x600

Az erdélyi fatányéros nevű étel a magyarok körében a legismertebb étel vagy legalábbis a legismertebbek közé tartozik. Ennek az állításnak két bizonyítéka is van: 1. Ha az interneten beírja valaki, hogy „erdélyi fatányéros”, akkor mintegy tízezer találatot ér el, amely mind-mind erről szól. 2. Ha bárki magyarul beszélőt megkérdezünk, hogy ismeri-e ezt az ételt, akkor habozás nélküli a válasza: igen.

Az interneten tömeges megjelenő erdélyi fatányéros nevű recepteket elemezve a következőt állapíthatjuk meg az ételről: 1. Többféle húsból és szalonnából készül. 2. Natúr módon, frissen sült húsok adják a lényeget 3. Puliszka vagy sült krumpli az estleges köret. 5. Fatányéron tálalják.

Az erdélyi fatányéros nevű étel eredetének mondáját egy Brassóban élő kedves magyar asszonytól hallottam. Erdélyben a XIX. században a favágók étele volt. Mivel a favágók otthonról a munkába csak egy batyuval indultak el és több hétig, hónapig az erdőben éltek nagyon rideg és hideg körülmények között, ezért rákényszerültek a vadászatra, hogy friss húst ehessenek. Az elejtett vadat nyárson megsütötték és mivel tányérjuk nem volt, ezért a kivágott fából hasított fadarabon tálalták az ételt maguknak.  A „betyárvilág” idején, majd az I. világháború előtt és alatt a sorozás elől az erdőkbe elszökött fiatal férfiak növelték az erdőlakók számát és a parázson sült friss húst ők is „fatányérról” ették.

A batyuban esetleg magukkal hozott kemény puliszkát (kukoricalisztet) pergettek (zsíron sütöttek) vagy vízben  a lisztet megfőztek (puha puliszka). A krumplit héjastól a hamuban sütötték. 

Magyarországán az internet szerint az 1960-70-es években tarolt ez az étel az éttermekben. Olcsó és drága éttermekben egyaránt, a különbség a hús mennyiségben volt. Ma már, 2010-ben, ritkaságnak számít az éttermek étlapján. ÉS mégis népszerű… Mi ennek az oka? Valószínűleg az, hogy oly korban lett nagyon-nagyon népszerű, amikor a hús az ünnepi – éttermi étkezés elengedhetetlen részévé vált, amikor a „jólét” kezdett kiterjedni a középosztályról a szegényebb sorsú népesség egy részére is. A kiskocsmában erdélyi fatányérost (25 dkg hús) rendelt a kispolgár, a munkás, a szolgáltatásban dolgozó és a közalkalmazott is a születés- és névnapján, a házassági és más évfordulón, némi sörrel és fröccsel. 1 kg húst rendelt a középosztály (igazgatók, mérnökök, újságírók, stb.) a népesebb kompániának sok konyakkal, cseresznyepálinkával és sörrel-borral. A leggazdagabb társadalmi réteg soha nem evett erdélyi fatányérost, mert mindig a francia konyha híve volt.

Minek köszönheti ez az étel az ismertségét, népszerűségét? A „jólét” indulásának, az 1960-70-es éveknek, amikor az emberek elhitték, hogy a szegények is ehetnek egy jót – legalább az ünnepnapokon, az éttermekben. Az erdélyi fatányéros szimbólummá, jelképpé vált: szakítunk a puliszkával, nem eszünk hamuban sült krumplit, nem főzünk babfőzeléket, elutasítjuk a káposztalevest és a fekete kenyeret: húst eszünk fehér kenyérrel, alkoholt iszunk és cigarettázunk!

2010-ben segítsünk elő magunknak ennek a „jóléti” társadalmi érzésnek a megmaradását! Sőt, jó dolog húst enni hússal! Ezt a receptet ne olvassák a továbbiakban azok, akik vegetáriánusok, továbbá akik azt hiszik, hogy a hús hizlal, és azok, akiknél az ünnepek a böjtöléssel azonosak. Ne olvassák azok sem, akik étterembe járnak, mert az éttermi szakács a maga szája íze szerint süti az erdélyi fatányérost.

Folytassák a recept olvasását azok, akik úgy vélik, hogy az ünnepnek része a jó étel-ital is, sőt a közösen elfogyasztott ételek alkalmat adnak baráti-családi beszélgetésekre, csökkentik a konfliktusok erősségét, alkalmat adnak a lágyabb-lazább beszélgetésekre. Különösen ajánlott az otthoni sütés – főzés azoknak, akik nem akarják a minimálbért két alkalommal az étteremben elkölteni. Alkalmazzák a receptet azok, akik otthon, baráti-családi körben akarnak erdélyi fatányérost készíteni, mert még telik arra, hogy egyszer-egyszer jót egyenek.

Bevásárlás/mennyiség 4 főre

4 szelet sertés tarja (6 dkg/szelet), 4 felső vagy alsó csirkecomb, vagy 4 szelet sütnivaló borjú vagy marhahús vagy máj (6 dkg/szelet), kötelezően 4 szelet füstölt szalonna; mangalica zsír vagy olaj a sütéshez (hús és burgonya sütéséhez is (legalább 30 dkg).

Burgonya legalább 15 dkg/fő, tv vagy más paprika, újhagyma, paradicsom, fokhagyma tetszés szerinti mennyiségben. Salátalevek a tálaláshoz. Só, pirospaprika, zöldfűszerek tetszés szerint.

Előkészítés

A legnehezebb döntést a hentesnél/húspultnál kell meghozni: mi legyen az 2 féle hús+máj+szalonna vagy 3 féle hús+szalonna, amit megvásárolunk (szelet/6dkg/vendégek száma). Gondoljunk a pénztárcánkra is!

A húsokat finoman kinyújtjuk (klopfoljuk, ütögetjük a kés a hátával, stb.) és a húsok széleit bevagdaljuk, hogy a sütéskor a szélek hártyái ne zsugorítsák össze a húst. A szeleteket bedörzsöljük fokhagymával és sóval (vagy fokhagymakrémmel, amely önmagában sós!), utána beleforgatjuk lisztbe. A májat lehetőleg megfosztjuk a vastag erektől és csak lisztbe mártjuk, nem sózzuk! A szalonna szeleteket vékonyra vágjuk, a tetejüket bevagdaljuk, hogy kakastaréjra sülhessenek (ha sikerül).

Sütés

Az előkészített és legalább 0,5 órát pihentetett húsokat forró olajban/zsírban (250 C) kezdjük sütni. A sercegő zsiradék ellen konyharuhával védekezünk. Amikor látjuk, hogy kifehéredett a hús, akkor 180 C vesszük le a hőt, és fedőt teszünk a húsokra. A forró sütéskor fekete pörcök keletkeznek a húson, de ettől ne féljünk, mert a lelassuló sütés alatt puhulni fog a hús. Mivel nem bélszint, szűzpecsenyét sütünk, ezért a hús puhaságát nyugodtan ellenőrizzük villával. Ha elég puha, akkor egy zárt edénybe tesszük a húsokat „pihenni”. Legalább 0,5 óra szükséges a sült húsok pihentetéséhez elfogyasztás előtt.

A szalonnát a húsok maradék levében, nagyon alacsony hőfokon (100 C), lassan süssük szárazra.

A megpucolt, vékonyra vágott burgonyát előbb vízben főzzük félpuhára. (Ellenőrzésként döfjük meg egy villával.) Majd a vizet leöntve 180 C fokon a húsok és a szalonnák levében megsütjük pirosra a burgonyát.

Elkészítési idő összesen

A bevásárlás, az előkészítés, az első pihentetés, a sütés, a második pihentetés, a mosogatás összességében legalább 4 órát vesz igénybe. Persze ez egy reális időszámítás más receptekhez képest, amelyek szerint bármely étel elkészíthető 1 órán belül.  Az 1 órán belül elkészülő ételek neve konzerv. Vagy menjünk étterembe és legyünk türelmetlenek 10 perccel a rendelés után.

Tálalás

A tálalás látványosra készül. A fatányéron alulra kerül saláta ágyon a sült burgonya vagy a puliszka, majd különféle húsok dekoratív elhelyezésben, tetejére a pirospaprikába mártott, kakastaréjra sütött szalonna. Zöldpaprika és paradicsom-karikák vagy más zöldségek díszítésként szerepelnek.

Esetleg tejfölös-fokhagymás uborka vagy paradicsom salátával kiegészíthető. Házias fehér kenyér, vastagra szeletelve, egy másik fatányéron, szükséges része a tálalásnak.

Mai elnevezések a régi tartalommal

Az erdélyi fatányérost ma az egész világon ismerik grill vagy barbacue elnevezéssel. A hamuban sült krumpli korszerű megnevezése parázs burgonya. A megtagadott és elfeledett puliszka mostanában az olasz/angol nevével divatos polenta névre hallgat, és halad a világhír felé.

Budaörs, 2011. augusztus 8.

 

Szólj hozzá!

Címkék: szakácskönyv Románia külföldi választás

süti beállítások módosítása