A szavazatok erejével ...

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik

Október harmadika után sok kérdésre kaptunk választ, de ezek a válaszok még több kérdést vetettek fel. Vajon Romney utol fogja érni Obamát (vagy esetleg meg is előzi majd) a népszerűségi versenyben? Esetleg már meg is előzte? Mit jelent az, hogy Romney nyerte az első elnökjelölti és mi történt a vita utáni napokban és ezek milyen hatással voltak a lakosságra? A következő vitákon, a többi témában vajon mit gondolnak a jelöltek? Ezekre és még hasonló kérdésekre keresik milliók a választ, így a Tisztelt Olvasó és én is.

A legelső elnökjelölti vita után igen csak felpörögtek az események. Miután Romney felülkerekedett ellenfelén, Obama őszintétlenséggel vádolta meg republikánus kihívóját, sőt még a munkanélküliségi ráta is csökkent (az Obama adminisztráció eddigi legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját érte el, 7,8%-ot).¹

Növeli a feszültséget a két jelölt között a különböző felmérések eredményei. Egyes felmérések szerint Mitt Romney már át is vette a vezetést (a biztos szavazók között 49% - 45%), míg például a Gallup felmérése szerint ugyanezen szavazóknál Obama előnye még megmaradt az első elnökjelölti vita után is (50% - 45%).²

Még érdekesebb, hogy miközben a csütörtöki alelnökjelölti vitára készülnek az Államokban és miközben ezeket a sorokat olvassa a kedves Olvasó, immáron három újabb államban (California, Indiana és Oregon) szavazhattak azon állampolgárok, akik valamilyen oknál fogva nem tudnának szavazni november 6-án. Ehhez a három államhoz további államok fognak csatlakozni. Paul Gronke professzor szerint még a választás hivatalos napja előtt a szavazók 40 százaléka fogja leadni idő előtt a voksát.³

A két jelölt legközelebb október 16-án fog újra megküzdeni a szavazatokért. A nemzetközi politika talán egyik legérdekesebb kérdése lesz terítéken: az Amerikai Egyesült Államok külpolitikája. Ilyen forrongó világpolitikai események közepette (arab tavasz, polgárháború Szíriában stb) egyáltalán nem mindegy, hogy ki lesz az USA elnöke. A két elnök külpolitikai elképzelései teljesen jól elkülöníthetőek egymástól.

Obama elnök külpolitikai terveit nem nehéz kitalálni. Csökkenteni akarja a külföldön állomásozó katonák számát miután likvidálta Osama Bin Ladent, folyamatosan csökkenti kívánja a hadsereg költségvetését és inkább reaktív külpolitikát folytat.

Ezzel szemben vetélytársa teljesen az ellenkezőjét tenné. Nagyobb hangsúlyt fektetne a külföldi amerikai jelenlétre, mint a jelenlegi elnök. Nem félne további szankciókat alkalmazni Irán ellen és emellett természetesen még szorosabbra fűzné kapcsolatait Izraellel. Ezen túlmenően pedig nehézfegyverekkel támogatná a szíriai felkelőket és folyamatosan pénzt pumpálna a hadseregbe (új hadihajók építésére).⁴

Bárki is nyerje meg a következő vitát, az biztos, hogy egy kifejezetten izgalmas vitának nézünk elébe.

Páli Zoltán

1.      http://www.bbc.co.uk/news/business-19845234

2.      http://politicalticker.blogs.cnn.com/2012/10/08/second-straight-poll-suggests-debate-bump-for-romney/?iref=allsearch

3.      http://politicalticker.blogs.cnn.com/2012/10/08/columbus-day-is-early-voting-day-in-three-states/?iref=allsearch

4.      http://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2012/10/08/romney_bekemenyit_a_kulpolitikaban/

A jelenleg még hatályos Választási eljárási törvény (Ve.) a szavazás módjának a meghatározáskor úgy rendelkezik, hogy a választópolgár a szavazólapokkal együtt egy borítékot is kap, és a szavazólapok kitöltése után a szavazólapokat borítékba helyezve dobja az urnába a szavazatát.

Mi volt az értelme és az indoka annak, hogy a Ve. boríték használatát rendelte a szavazáshoz? És miért nem fűzött a törvény szankciót ahhoz, ha a választópolgár a borítékkal együtt, - de a szavazólapokat nem belehelyezve a borítékba – dobta be szavazatát az urnába? Miért nincs szankciója annak, ha a választópolgár üres borítékot dob be az urnába (elviszi a szavazólapokat)?

A törvényalkotó célja a boríték használatával az volt, hogy azok a szavazók is vegyenek részt a választáson, akik nem tudnak vagy nem akarnak érvényes szavazatot leadni a jelöltek egyikére sem.

Boríték nélküli szavazás esetén lehetőség van arra, hogy a szavaztszámláló bizottság tagjai észleljék azt, hogy a választópolgár nem szavazott érvényesen, mert a szavazólapon „nem üt át” a tollal behúzott kereszt. Ha nincs boríték, akkor a választópolgár nem tudja a fülkében a zsebébe tenni a szavazólapot, és az üres borítékot tenni az urnába. A választók egy része pedig szereti demonstrálni a szavazatszámláló bizottság tagjai előtt, hogy élt az alkotmányos jogával és szavazott, de szeretné titokban tartani azt, hogy nem tudott választani a szavazólapon szereplő jelöltek, pártok között. Sőt, az is lehetséges, hogy nem talált a saját meggyőződésének megfelelő politikai pártot vagy jelöltet a szavazólapon. És ezek a megfontolások elismerésre méltók a választást lebonyolító állami szervezetek részéről.

Demokratikus érték, hogy a választópolgár inkább vegyen részt a választáson és szavazzon érvénytelenül vagy imitálja a szavazást, mint maradjon otthon, és ezzel csökkenjen a választás legitimációs ereje, mind a majdani kormánypártok, mind a majdani ellenzék szempontjából.

A boríték egy demokratikus érték – a választási részvétel – megvalósulásának technikai  biztosítéka.

Mit tervez az új törvény tervezője?

1.     A Ve. jelenleg folyó radikális átalakításának kormánypárti trükkös eszköze az a tervezett szabály (180.§ (1) bek. a/pont), hogy a borítékba nem helyezett szavazólap érvénytelen. E szabály szerint a jóindulatú szavazatszámláló bizottság vehemens tagja(i) behatóan figyelni fogják azt, hogy a szavazópolgár belehelyezte-e a borítékba a szavazólapot. Fel kell-e mutatnia a polgárnak a borítékot előlről és hátulról, hogy mindenki érzékelhesse, hogy nem csak hozzáfogta a szavazólapokat?  Sőt, azt is ellenőrizni fogják, hogy a boríték nem üres-e? És mit tesz majd a bizottság, ha üres borítékot észlel a szavazó kezében? Vajon le kelle-e zárni a boríték ragasztós részét vagy elég csak a boríték fedőt  behajtani a szélek alá?

A rosszindulatú szavazatszámláló bizottságoknak roppant egyszerű lesz az urna felnyitása után az ellenzéki szavazatokat érvényteleníteni, mert csak annyit kell jegyzőkönyvezni, hogy érvénytelen szavazólapok, mert „nem voltak a borítékban”.

Ennek a kormánypárti trükkös megoldásnak egyértelmű célja, hogy a törvénybe kódolja a rosszindulatú szavazatszámláló bizottságok számára a választási eredmény meghamisítását, a jóindulatú szavazatszámláló bizottságokban az értelmetlen vitát.

2.     Három kormánypárti képviselő módosító javaslatot adott be a törvényjavaslathoz, hogy a boríték kerüljön megszüntetésre, és ennek indokát is megjelölték: a/ a boríték akadályozza a szavazatszámláló bizottságot a szavazatok megszámlálásában b/ 30 millió Ft megtakarítást tesz lehetővé, ha nem kell borítékot vásárolni a szavazáshoz.

A tudatlanság boldog optimizmusa vezeti a három képviselőt: a/ Nem tudják (vagy úgy tesznek), hogy nincs semmilyen tudásuk a még hatályos Ve. szabályainak a tartalmáról és annak indolásáról. A BORÍTÉK EGY DEMOKRATIKUS ÉRTÉK TECHNIKAI BIZTOSÍTÉKA. Ha ezt nem tudják, akkor a lelkük rajta, vagy ha tudják és javaslatukban a céljuknak nem a valódi indokát írták le, akkor méltó utódai a népbutító politikusoknak, akiket már Madách Imre is bemutatott. b/ Nem tudják, hogy a választások után a közigazgatási eljárásban kötelező volt a borítékok újrahasznosítása, így a 30 millió Ft nagyon is hasznosul a polgármesteri hivatalok más jellegű munkájában.

Trükközés vagy tudatlanság? Borítékkal vagy anélkül? Szomorú a törvényalkotás résztvevőire mind a kettő. És sajnos ennél fontosabb dolgokban is trükkösen vagy tudatlanul döntenek. 2/3-os trükközés és tudatlanság, ez jutott a választópolgároknak 2012-ben, akik bizalmat szavaztak a képviselőknek 2010-ben.