2025.01.17.
17:42

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Bolgár György: Hazugságvizsgáló

 

A repülőrajt hete

Hazugságvizsgáló

           Azt állította Orbán Viktor (indiai nyaralásáról hazatérve, a Kossuth rádióban), hogy „a magyar gazdaság már most, januárban repülőrajtot tudott venni, és nekilendült”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy ennek alátámasztására január 17-én még Orbán Viktornak sem állt rendelkezésére egyetlen adat sem. Az elmúlt napokban közzétett statisztikák éppen ellenkezőleg arról szóltak, hogy az infláció, a munkanélküliség és az eladósodottságunk nőtt, az ipari és az építőipari termelés viszont csökkent. Ez nem repülőrajt, hanem kényszerleszállás.

 

          Azt állította továbbá Orbán (ugyanott), hogy „soha nem látott mértékben erősítette meg Rogán Antal pozícióját a magyar politikában és a magyar kormányban” az, hogy föltették az amerikai szankciós listára, „mert ebből én csak annyit tudok kiolvasni, hogy jól végzi a dolgát”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy akkor viszont Orbán nem végzi elég jól, mert ő nincs a listán. Pedig Rogánon kívül ott van például Ramzan Kadirov csecsen elnök is. Aki – mint tudjuk – szintén kiválóan végzi a… munkáját.

 

          Azt is állította a miniszterelnök, hogy Amerikában a demokraták kormányzása 2020-ban már eleve rosszul indult, mert „csalással vették el az elnökséget Donald Trumptól. Ha nem csalnak, akkor Donald Trump maradt volna az elnök, és akkor nincs orosz-ukrán háború.”

          Ezzel szemben a tény az, hogy az állítólagos választási csalások ügyében indított 63 per egyikében sem igazolódtak a vádak, és a Trump-barát Legfelsőbb Bíróság nem is volt hajlandó tárgyalni az eléje került ügyet. Hogy aztán mit csinált vagy nem csinált volna Putyin, ha Trump marad az elnök, azt még Orbán sem tudhatja. De mondja. Mert ő mindent tud; ezt jobb, ha tudjuk.

 

          Azt állította ezen kívül Orbán, hogy „az amerikai republikánusok nemzeti alapon állnak, a demokraták pedig globalisták, és a világot behálózó szervezeteken keresztül, amelyek nem amerikai kormányzati szervezetek, de kötődnek hozzájuk, érvényesítik az érdekeiket. Ennek általunk legjobban ismert szelete a Soros György nevével leírható hálózat.”

          Ezzel szemben a tény az, hogy a republikánus Reagan, George Bush, majd fia, George W. egyszerre volt nemzeti érdekeket képviselő globalista, és maga Soros például Reagan elnöksége alatt kezdte meg tevékenységét Magyarországon (többek között az Orbán Viktornak adott ösztöndíjjal is). Ha Reagan és Bush nem globalista, akkor a szovjet rendszer sem omlik össze a nyolcvanas évek végén. És akkor mi lett volna szegény Orbán Viktorból?

 

          Azt állította végül Orbán Viktor (a most távozott amerikai nagykövetről), hogy ezeregyszáz éves történelmünkbe nem fér bele, hogy idejön egy verőlegény Amerikából és azt mondja, hogy engedjétek be a migránsokat, és holnaptól ez a föld, ami lehet, hogy ezeregyszáz éve a tiétek volt, most már nem a tiétek.”

          Ezzel szemben a tény az, hogy David Pressman volt nagykövet sohasem mondott ilyet. Vagy esetleg Orbánnak jobb füle van, mint bárki másnak, mert azt is meghallja, ami el sem hangzott? Orvosi csoda.

 

Szólj hozzá!

Címkék: jóállam Bolgár György 2025 Magyarország

2025.01.16.
19:08

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Berend T Iván: Szegény gazdagok

Milliárdosok és nyomorgók

Jókai Mór annak idején Szegény gazdagok címmel írta meg egyik népszerű regényét. Az alábbiakban kis körképet nyújtok a szegény országok gazdagjairól és a gazdag országok szegényeiről. (2022 decemberében már írtam e téma más aspektusairól az Akinek van, annak adatik című esszémben az Élet és Irodalom hasábjain.)

Hadd kezdjem a legátfogóbb ténnyel. A XIX. századnak és a XX. század első felének örökös háborúskodása hatalmas emberi és anyagi veszteségekkel járt. A XX. század második felétől napjainkig eltelt háromnegyed, viszonylag békésebb és hatalmas technikai fejlődéstől kisért évszázad azonban nagyot lendített a világ gazdagodásán. Dél-Korea 32-szer, Románia 20-szor, Kína 16-szor gazdagabb ma, mint 1950-ben volt. A világ lakosságának egy átlagos polgára ma majdnem négy és félszer (4.4-szer) gazdagabb, mint 1950-ben volt. Míg a világ lakossága több mint háromszorosra – 2,5 milliárdról 8 milliárdra növekedett ezekben az évtizedekben, a jövedelem növekedése ezt lényegesen meghaladta.

A világ lakosságából ma 62 millióan dollármilliomosok. Az Egyesült Államokban és Kínában él a világ milliomosainak majdnem fele, ehhez társul Japán 3,4, Anglia és Franciaország 2,8-2,8 millió milliomosa. Ebben az öt országban találjuk a legnagyobb számban a szupergazdagokat. Ők megtalálták a módját, hogy - mint az amerikai multimilliárdos Warren Buffett mondta - akkor is pénzt csináljanak, amikor alszanak.

Nem kell szocialistának lenni ahhoz, hogy felháborodjon az ember a világ ijesztő és taszító egyenlőtlenségén. Napjainkban a világ lakosságának mindössze 1,1 százaléka milliomos vagy milliárdos, de az ő kezükben van a világ vagyonának fele. Ugyanakkor a világ lakosságának 44 százaléka, vagyis 3,5 milliárd ember szegény, kevesebb, mint napi 7 dollárból él. A nemzetközi nyomorszint ma szokásos meghatározása szerint azok tartoznak oda, akik napi 2,15 dollárból élnek meg. Idesorolható a világ lakosságának majd minden tizedik embere. Napjainkban 713 millió ember mély nyomorban él.

India taszító példa. Ebben a nagyon szegény országban az egy főre jutó jövedelmi színt (2,7 ezer dollár) alig haladja meg a magyar színt egytizedét, és a lakosság több mint 16 százaléka nyomorban él. Sokfelé jártam, így láttam taszító szegénységet Kína falvaiban és kis csónakokon élő családokat Kambodzsában, de

 olyan ijesztő, kiabáló nyomort, mint Indiában, sehol sem tapasztaltam. Ugyanakkor Indiában 167 milliárdos lakik, ami a világon a harmadik legtöbb egy országban, az USA és Kína után.

Egy maroknyi dúsgazdag ember, a leggazdagabbak – mint Mukesh Ambani, Gautam Adani, vagy Savitri Jindal – vagyona fejenként meghaladja a 40-60 milliárd dollárt.

Dél Afrika is kiemelkedik a jövedelmi egyenlőtlenség terén: a lakosság 10 százaléka teszi zsebre az ország jövedelmének kétharmadát. A városi munkások kétszer annyit keresnek, mint a vidékiek, és a nők egyharmaddal kevesebbet, mint a férfiak. Az ázsiai Afganisztán sem jobb: az egy főre jutó nemzeti jövedelem mindössze 353 dollár, az észtországi jövedelmi színt egy százaléka, és a lakosság 55 százaléka mély nyomorban él. Venezuelában 3,7 ezer dollár az egy főre jutó nemzeti jövedelem, azaz az olaszországi szint alig több mint egytizede - a lakosság 80 százaléka nagyon szegény, a fele mélyen nyomorog. De a gazdag Amerikában is mellbe vágja az embert az utcán élő, helyenként kis sátortáborokban meghúzódó hajléktalan emberek nyomora.

Ha valaki azt hiszi, hogy ez a világ rendje, akkor téved. Európa leküzdötte a szélsőséges egyenlőtlenséget. A kontinens lakosságának leggazdagabb 1 százaléka itt csak az összjövedelem 12 százalékával rendelkezik. A lakosság szegényebb fele az összjövedelem 22 százalékát nyeri el. Európa jóléti államai nem engedik meg ugyanis, hogy a piacgazdaság az oktatást, egészségi ellátást, vagyis a társadalmat is alárendelje a piacnak.

Európában vannak nagyon gazdag országok, hiszen Svájc és Luxemburg jóval (Luxemburg másfélszer) gazdagabb, mint az Egyesült Államok. Mindkettő lakosságának több mint 16 százaléka milliomos, és ezzel e két ország vezet a világon a milliomosok népességbeli arányát illetően. Nyugat-Európa országaiban átlagban egy főre több mint 73 ezer dollár nemzeti jövedelem jut, a közép-európai és kelet-európai, balkáni térségben ez csak 24 ezer, illetve 11 ezer dollár.

Ha ezt vesszük figyelembe, akkor igazi sikerként könyvelhetjük el, hogy közel 31 ezer magyarnak van legalább egymillió dollárnyi vagyona, és 235-re tehető azok száma, akik több mint 30 millió dollárnyi vagyonnal rendelkeznek. A 300 millió dolláros vagyont birtoklók száma pedig 25-re emelkedett, és van már hét dollármilliárdos is. Nincs tehát ok a szégyenkezésre. Igaz, a lakosság több mint 12 százaléka a hivatalos szegénységi küszöb alatt található, de ez kedvezőbb, mint a térség jónéhány országában. Bulgária, Észtország és Lettország képviseli a másik végletet a térségben a maga 22-23 százalékos szegénységi rátájával.

Szegénység és gazdagság nincs igazságosan elosztva. Nem követhetjük Jókait, nem beszélhetünk szegény gazdagokról, de gazdag szegényekről sem igazán: a világ nagy részén és Európában is sokkal inkább a szegény szegények jelenléte a szembeötlő.

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.

Podcast logó
Kövesse a Népszavát a Google News oldalán is!

 

Szólj hozzá!

Címkék: Népszava Berend T. Iván

2025.01.16.
19:06

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Navalnij: Nem az államot, a hazát szeretem!

Navalnij: Nem az államot, a hazát szeretem! Nem az államot, a hazát szeretem | Alekszej Navalnij: Hazafi | Olvass bele

Szólj hozzá!

Címkék: választás Oroszország 2025 Magyarország

2025.01.09.
19:02

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Grönland még jégsziget(?)

Hányszor nagyobb Grönland területe Magyarországnál?

23-szor nagyobb. A Föld legnagyobb szigete. A területi rangsorában a világ 4. helyen áll.

Mennyien élnek Grönlandon?

50 ezer ember.

Milyen Grönland állami státusza?

Grönland a Dán Királyság része, amely nagyfokú autonómiával rendelkezik, Saját képviselőháza és miniszterelnöke van.

Van állampolgárságuk a grönlandi lakosoknak?

Igen. Az Európai Unió és Dánia állampolgárai, azonban nem szavazhatnak az Európa Parlement választásán.

Dánia elismeri Grönland önállóságát?

Igen, elismeri, de csak autonóm státuszt biztosít. Az önálló államként való kiválásra egy jövőbeni népszavazás alapján lehet joga Grönladnak, amelyet Dánia parlementjének kell elismernie.

Miért akarja Trump megvásárolni Grönlandot Dániától?

Katonai és gazdasági okok miatt. Katonailag egy ütköző zóna lehet egy oroszországi katonai támadás esetén (geopolitikai stratégia). Gazdaságilag az olvadó jéghegyek alatt olaj, szén, gáz, gyémánt lelőhelyek lesznek bányászhatóak, kitermelhetőek.

Trump az I. és II. világháború utáni béke szerződésekben megállapított felülvizsgálatát akarja megválasztott USA elnökként?

Igen az eddigi nyilatkozatai alapján Kanadát akarja beolvasztani az USA 51 tagállamaként, és Panamát újra ellenőrizni akarja. Ellenértékként Ukrajna egy részét átadja Oroszországnak (?), miközben nyerésben áll Szíriában (?)

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: USA Dánia Trianon USA elnök 2025 Magyarország

2025.01.04.
12:45

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Puskás Imre: Rendszerváltó generáció

A Civil Rádió olvasókörének dr. Puskás Imre (72) a vendége. A jogászi pályát ügyészként kezdte, majd különféle vezető köztisztviselői posztokat töltött be. Nyugdíjasként megtanult sárkányrepülőzni.

Szólj hozzá!

Címkék: videó rendszerváltás Budaörsi Olvasókör 2025 Magyarország

2025.01.03.
11:17

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A világ újrafelosztása (Tervek 2025)

Trump: Grönland megvásárlása, Kanada 51. USA tagállam, Panama visszafoglalása.

Putyin: Szovjetunió területének a helyreállítása, egészségügyi övezet Kelet-Európában.

Hszi Csin-Ping: Tajvan visszacsatolása,

Orbán: elsőre Kárpátalja vissza.

Szólj hozzá!

2025.01.02.
20:41

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Előrehozott választások 2025. áprilisban?

Előrehozott országgyűlési választások 2025. áprilisában?

Lehetséges, de két feltételnek kell teljesülnie:

1. a 2/3-os többségű Országgyűlés kimondja a feloszlását.

2. a köztársasági elnök kitűzi a választás napját.

Ha ez a két feltétel teljesük, akkor semmi akadálya nincs az előrehozott választásnak.

Szólj hozzá!

Címkék: választás ... és ez nem vicc! választópolgár kérdez 2026 országgyűlési választás

2024.12.30.
17:37

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Ahogy humoristáink látták 2024-et! És mire számítsunk 2025-ben?

Szilveszteri előzetes.

Szólj hozzá!

Címkék: Klubrádió ... és ez nem vicc! 2024 Magyarország

2024.12.30.
17:20

Írta: Dr. Tóth Zoltán

5,000 Drone Christmas Light Show! (GUINNESS WORLD RECORD) (Full Show)

Kanadában mutatták be ezt a látványt a tűzijáték helyett!

Szólj hozzá!

Címkék: Kanada Ünnepek

2024.12.29.
13:19

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Gocze Anita: Spiró György interjú

„Az átmeneti káoszt szoktuk Kelet-Európában demokráciának nevezni” 

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia filmszínházirodalom 2024 Magyarország

süti beállítások módosítása