A szavazatok erejével ...

2020-06-15 20 óra Antall József miniszterelnök 30 éve tett esküt az első szabadon választott Országgyűlésben. Kajdi Józseffel a miniszterelnök közvetlen munkatársával emlékezünk a miniszterelnök korábbi pályafutására, a rendszerváltásban beöltött szerepére. Melyek voltak a nemzeti kerekasztal tárgyalások nehéz kérdései? Mi az oka annak, hogy Magyarország nagyon gyorsan elvesztette a keleti piacokat és 1991-ben már egy millió munkanélküli volt hazánkban? Az Egyesült Államokat vagy Németországot tekintette az új kormány elsődleges külpolitikai partnerének? Városi legenda, hogy Antall „örökül hagyta” Orbánnak az országot? Melyek voltak az Antall kormány erősségei és gyengeségei? Műsorvezető-szerkesztő Tóth Zoltán.

A találkozón való részvételhez erre a linkre https://bit.ly/2XyhhWf kell kattintani a CTRL gomb lenyomásával egyidejűleg.

2020-06-08 20 óra A Civil Rádió Olvasókörének a vendége Petschnig Mária Zita közgazdász. A költségvetés bonyolult fogalmait vizsgáljuk meg annak érdekében, hogy a hallgatók megfejthessék a politikai mutatványok mögött levő egyszerű valóságot. Mikor kell elfogadni az országgyűlésnek az éves költségvetést és mikor kell elszámolnia a kormánynak a felhasznált pénzekkel? Hogyan befolyásolja az EU költségvetése a magyar kormányzat gazdálkodását? Már el kellett volna fogadni az EU új 7 éves költségvetését és min folyik a vita? Mit tartalmaz a magyar kormány konvergencia programja, éppen mely országot akarjuk utolérni gazdaságilag?

Az első világháború az osztrák-magyar hadüzenettel kezdődött[i] Szerbia ellen 1914. július 28-án. A magyar közvélemény többsége, különösen a jelenlegi kormánypárt nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Magyarország volt az egyik kirobbantója a 10 millió ember halálát okozó világégésnek. A világháborút lezáró békeszerződés megkötését tekintik igazságtalannak, és a győzteseket kárhoztatják a vesztesek megbüntetése miatt. A baj okozójának a trianoni szerződést tekintik, és nem azt az uralkodó magyar osztályt, amely a háborús veszteségbe vitte Magyarországot.

Magyarország népe az I. (és a II.) világháború vesztese és nem az korabeli magyar uralkodó osztály, amely a veszteséget okozta.  A magyar népet ért veszteség történelmi felelősségét és súlyát akarja a jelenlegi kormány és kormánypárt a korabeli uralkodó osztályról elhárítani, mert magukat tekintik „nagy-magyarország” valódi örököseinek.

Sokan úgy vélik, hogy nem kell a múlt ügyeivel foglalkozni, nem kell tisztázni, hogy ki miért felelős. Ez azt jelenti, hogy olyanokkal  akarnak a jelenlegi hatalom alatt együtt élni, akik eszmei és gazdasági példának tekintik azokat, akik Európában 10 millió ember halálát okozták.

Lelkük rajta.

[i] https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA

Nagyon veszélyes játék a politikát azzal elintézni, hogy a politika mocskos dolog, s minden politikus lop, csal és hazudik, ez ugyanis csak azoknak a politikusoknak ad menlevelet, akik tényleg lopnak, csalnak és hazudnak. Normákra – ha tetszik, erkölcsi normákra – a politikában éppúgy, mint az élet minden egyéb területén, akkor is szükség van, ha azokat kevesen tartják be. Normák nélkül nem lehet a normaszegést számonkérni

– állapította meg a harminc évvel ezelőtt miniszterelnöki esküt tett Antall József fia.

A Nők Lapja újságírója egy családon belüli erőszak kapcsán „jótanáccsal” látta el az újság egy olvasóját. Az újságíró azt javasolta az abúzust a gyermeke jelenlétében elszenvedő olvasónak, hogy legyen „megértőbb” a férjével. Magánemberként is elfogadhatatlan az ilyen „jótanács”, különösen visszataszító egy nő részéről, de újságíróként etikátlan és a szakmai tisztesség elvébe is ütközik. Az újságíró „jótanácsa” a kormányzat etikai és jogi álláspontjára alapul, amely szerint elfogadható a családon belüli erőszak addig a pontig, „amíg nem folyik a vér a küszöb alatt ki az utcára.” Ennek szomorú bizonyítéka az isztambuli nemzetközi szerződés – korábban a kormány által is jóváhagyott, majd az országgyűlési ratifikációt visszavonó – aláírásának a megtagadása.

Különösen felháborító a lap főszerkesztőjének az állásfoglalása, amely a divernyák módszert alkalmazva, előbb bocsánatot kér a megjelent cikkért, majd azt ígéri, hogy a cikket elkövető újságíró sorozata befejeződött, és „a jövőben az olvasói levelekre csak képzett szakemberek tollából származó megszólalásokat közöl.”

Ezek szerint egy „főszerkesztőnek” nem kötelessége a lapban megjelenő cikkeket nyomdába adás előtt elolvasni?! Mert csak így fordulhat elő, hogy a lapban olyan emberek írásait is megjelentetik, aki/k nem szakképzettek és megengedhetőnek tartják a családon belüli erőszakot?! Nem feltételezem, hogy egy hetilap „főszerkesztője” nem olvassa el a cikkeket a fizetéséért. Ha pedig elolvasta, akkor azt jelenti, hogy maga is egyetért a családon belüli erőszakkal addig, amíg annak megtagadására rá nem kényszerül.

Tájékoztatom a „főszerkesztőt”, hogy az emberek többsége „képzett szakemberek” státusza nélkül is elutasítja a családon belüli erőszakot, elutasítja azokat az újságírókat, aki ilyen „jótanácsokat” osztogatnak, és emberileg elutasítják azokat a főszerkesztőket, akik „képzett szakembereket” akarnak alkalmazni – utólag - tisztességes újságírónők helyett. A főszerkesztő jóhiszeműségét az is kétségbe vonja, hogy saját nevében nem határolódik el az abúzustól, csak a lap nevében. Magánemberként egyetért?!

 http://nyugatifeny.hu/2020/05/24/gyerekei-szeme-lattara-pofozta-fel-a-not-a-ferje-a-nok-lapja-tobb-megertest-javasolt-a-felesegnek?fbclid=IwAR0-fBclh1aVj1YUVlV_lU2ati7hIGkijZrcOwjVM6zWOf2o5iVfcdu7LNY

 https://www.noklapja.hu/hetilap/2020/05/25/a-nok-lapja-allasfoglalasa-a-nem-bocsatom-meg-cikk-kapcsan/?fbclid=IwAR3DSRnTDG6YzmqDr7vdsx5huVv1PPT0Z3jaWX0MtB6TI01hrh8QHiPZfVE

Fotó: Facebook