A titkos szavazást is kétségbe vonják.
Mindennek van előzménye. A médiában megjelent egyes hírek szerint (pl.: http://index.hu/belfold/layer0607/ ) visszaéléseket követtek el egyes országgyűlési képviselők a köztársasági elnök választásán. A gyanú megalapozására felhozott események közül néhányat kiemelve: a szavazófülkében egyszerre több képviselő tartózkodott (vajon mit csináltak?); boríték nélkül szavaztak egyesek, így látható volt a szavazólapon, hogy kire szavaztak; karon fogva vezették az egyik képviselőt új szavazólapot kérni; mobiljukkal lefényképezték saját szavazólapjukat, illetőleg párttársuk szavazólapját. http://www.kisalfold.hu/velemeny/solyom_laszlo_lett_a_koztarsasagi_elnok/1134443/ A gyanúsítások olyan komolyak lehettek a szavazás titkosságának a megsértésénél, hogy az egyik köztársasági elnök jelölt bejelentette: nem lesz köztársasági elnök, ha a szavazatokat ellenőrzik.
Nem csak Magyarországon „találták fel” a mobiltelefonos” fényképezését a szavazólapoknak.
http://ujszo.com/online/kozelet/2010/11/25/szavazolap-fenykepezes-miatt-biralta-sulikot-a-smer
Egy megismételt önkormányzati választásról érkezett hír szerint azok a választópolgárok, akik meg akarták őrizni közmunkájukat, arra lettek kényszerítve, hogy menjenek el szavazni, és a fülkében fényképezzék le a megfelelően kitöltött szavazólapjukat.
Választópolgárok kérdezik, hogy a szavazólap lefényképezése a szavazófülkében sérti-e a választási eljárási törvényt?
A technika fejlődése gyorsabb mint a jogalkotó: nincs olyan rendelkezés a törvényben, amely szerint tilos mobiltelefonnal lefényképezni a saját szavazólapunkat vagy másokét. Azonban ilyen tilalomra csak kezdő joghallgatóknak és az egyes tanulatlan politikusoknak van szüksége, akik minden élethelyzetre törvényi szabályozást keresnek. A gyakorlott jogalkalmazók már megtanulták az egyetemen és a gyakorlati életben, hogy a törvények elveken alapulnak, és az absztrakt fogalmak általános érvénye lefedi az életviszonyok egészét.
Történelmi tény, hogy a nyílt szavazási módszerénél a kormánypártok a szegény népeket etették-itatták, a középosztálybelieket megvesztegették a kedvező szavazatért. A XIX. század végétől a XX. század közepéig tartott a politikai küzdelem a szavazás tikosságának a bevezetéséért. A választási eljárási törvény a szavazás titkosságának az elrendelésével azt a célt kívánja elérni, hogy az egyes ember titokban tarthassa a szavazatának a tartalmát: kire/mely pártra szavazott? Azért van erre a védelemre minden embernek szüksége, hogy a választáson győztes személyek/pártok ne tudjanak „bosszút állni” a vesztes személyekre/pártok szavazókon. Történelmi tapasztalat, hogy a győztes politikusok – sajnos - képesek felhasználni az állami vezető pozíciókat arra, hogy az ellentábort ellehetetlenítsék, megalázzák, állásaikból kirúgják az ellenük szavazókat. Demokratikus követelmény a szavazás titkossága, de a tikos szavazás joga önmagában kevés, védeni kell a választópolgárokat az erkölcstelen és tisztességtelen túlkapások ellen is.
A titkos szavazás alkotmányos védelmét sokoldalúan kell biztosítani az államnak és az államot megjelenítő választási bizottságok tagjainak és az irodai köztisztviselőknek. A jogi védelmet a törvény biztosítja, az erkölcsi és politikai tisztességet közmegegyezés teszi lehetővé, a technikai védelmet a köztisztviselők teremtik meg.
Szabad-e saját szavazólapunkat lefényképezni a szavazó fülkében?
Szabad fényképezni abból a célból, ha unokáink számára akarjuk megörökíteni a családi album számára vagy feledékenyek vagyunk, és rossz memóriánkat akarjuk kiegészíteni egy fényképpel. SAJÁT SZEMÉLYES FELHASZNÁLÁSRA SZABAD FÉNYKÉPEZNI. Azonban a fénykép felhasználása nem történhet abból a célból, hogy másokat befolyásoljunk abban, hogy ők is úgy szavazzanak, ahogy azt mi tettük. TILOS A FÉNYKÉPET A SZAVAZÓKÖRBEN FELMUTATNI, TILOS A SZAVAZÁS NAPJÁN A YOUTOBE-RA FELTENNI, TILOS A SZAVAZÁS NAPJÁN AZ UTCÁN TÜNTETŐLEG HASZNÁLNI A SZAVAZTUNK TARTALMÁT. Viszont a választás napja után szabadon megvallhatjuk, hogy mely pártra szavaztunk. (Érdekesség, hogy a választás napja után többen vallják magukat győztes pártra szavazónak, mint ahány az adott pártra szavaztak!)
Egy diktatúrára törő kormánypárt aljas okokból kényszeríti az embereket, hogy fényképezzék le szavazólapjukat. A rájuk történő szavazás dokumentálásától teszik függővé, hogy a kényszer alá helyezett ember fényképezze le saját szavazólapját, és akkor, ha azt bemutatta, akkor megtarthatja állását.
Mindenkinek tudnia kell, hogy az ilyen kényszerítés bűncselekmény. Természetesen tudják ezt a kényszerítők is, de azt gondolják, hogy a félelem az állásért, a munkáért hallgatásra kényszeríti az embereket is. (A választás titkosságának a megsértése 3 évi szabadságvesztéssel büntetendő.)
Bocsánatos bűn az ilyen kényszerítésnek való engedelmesség. Nem érheti gáncs azokat, akik féltik a családjukat, féltik a munkájukat, féltik a jövőjüket.
Azonban van megoldás a kényszer szülte helyzetre is: fényképezzük le a szavazólapunkat a kikényszerített módon, és utána húzzunk be még egy ikszet egy másik pártra.
Akadályozzuk meg a kényszerítőt az általa elért eredmény elérésében, mert így érvénytelenítjük a szavazólapot!
Lám-lám! A jelenlegi kormánypártok tagjai előbb magukat és társaikat fényképezték, most az egész országra akarják a fényképezést kiterjeszteni.
A Kubatov fényképek így születnek: erkölcstelenségből és politikai fertőből.
