Választópolgárok kérdezik az ellenzéki megfigyelőkről és választási bizottsági tagokról…
1. Lesznek-e ellenzéki megfigyelők a 2014. évi országgyűlési választásokon?
A kérdés nagyon fontos, köznyelvileg érthető is, azonban jogilag pontosításra szorul. A választási eljárási törvény alapján minden jelölő szervezetnek, amely egyéni jelöltet és/vagy országos listát indít, joga van arra, hogy a választási kampány utolsó 16 napjára választási bizottságban való tevékenységre egy-egy tagot bízzon meg. A szavazatszámláló bizottságba két – két tagot kell megbízni. Ebben a rövid időszakban a megbízott (delegált) tagok jogai azonosak az önkormányzat által választott (elvileg párt-független) bizottsági tagokéval, azonban a munkájukat ingyen végzik. Mivel a választási kampány kb. hat hónappal a választás előtt megkezdődik, ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek jogilag nincs semmilyen ráhatása a választási bizottságok tevékenységére, mert nem rendelkeznek tagsággal csak a kampány utolsó 16 napjában.
Fontos ezért, hogy a demokratikus ellenzéki pártok „ellenzéki megfigyelőket” szervezzek a már folyamatban levő kampány figyelemmel kísérésére. Ezek a megfigyelők nem a választási eljárási törvény, hanem az Alaptörvényben biztosított politikai szabadságjogok alapján folytathatják munkájukat. Minden választópolgárnak joga van arra, hogy a személyesen, képviselői útján vagy a média híradásaiból nyomon kövesse a választási eseményeket, tanulmányozza a választási törvények tervezeteit és végleges változatait. Az „ellenzéki megfigyelőkre” akkor is fontos munka hárul, amikor közülük már egyesek a választási kampány utolsó 16 napjában, mint hivatalos személyek vesznek részt a választási és szavazatszámláló bizottságok munkájában.
Az „ellenzéki megfigyelő” fogalmat a kérdező alkotta meg. A választás napja előtt legkésőbb 16 nappal a jelölő szervezetek hivatalos megbízottakat küldhetnek a választási és szavazatszámláló bizottságokba. A választás előtt 6 hónappal már ajánlatos az ellenzéki pártoknak megszervezni azon kollégák társadalmi munkáját, akik a politikai szabadságjogok alapján figyelemmel kísérik a választási előkészületeket, és tapasztalataikat megosztják egymással és a jelölésre készülő szervezetekkel A tapasztalatok megosztása történhet az interneten vagy személyesen.
2. Az Európai Unió küld-e megfigyelőket a választásokra?
Az Európai Unió egy államszövetség megnevezése, amely a szervezetein (Parlament, Bizottság, biztos, főigazgatóság, stb.) keresztül jelenik meg konkrétan az emberek felé. Az Európai Parlament és az Európa Tanács is foglalkozott a magyar kormány tevékenységével, és az alapvető jogok helyzetével Magyarországon. A parlament az un. Tavares jelentés alapján[1] felkérte a magyar hatóságot (a kormányt), hogy kérje fel rövid és hosszútávú nemzetközi megfigyelésre az EBESZ/ODIRH-t (az alapvető jogokkal és a választásokkal foglalkozó nemzetközi szervezetet).
A kérdésre még nem adható egyértelmű válasz. Egyrészt azért nem adható egyértelmű válasz, mert elképzelhető, hogy a magyar kormány nem kéri fel az EBESZ/ODIRH-t a nemzetköz megfigyelésre. (Politikai értelemben ez botrányt jelent, de a jelenleg kormány a botrányokat szívesen vállalja.) Másrészt azért nem adható egyértelmű válasz, mert elképzelhető, hogy a magyar kormány időben elszakítja egymástól az egy időszakra eső magyar országgyűlési és európai parlamenti választásokat (egy-két hét különbséggel) és az európai parlamenti választás megfigyelésére felkéri az EBESZ/ODIRH-t, a magyar országgyűlésire nem. Harmadrészt politikai eszköz lehet, hogy a megfigyelési felkérést elküldi, de a megfigyelők személyét nem regisztrálják, amely gyakorlatilag meghiúsítja a megfigyelést.
A magyar kormány szándékai - még - ismeretlenek.
3. A választások tisztaságát melyik szerv fogja ellenőrizni az ellenzék részéről?
Az Mszp, az Együtt és a DK közös bejelentése szerint az ellenzék nevében az Alternatív Választási Bizottság[2] ellenőrzi majd a 2014. évi választás tisztaságát.
A magam nevében üdvözlök minden olyan kezdeményezést, amely a választások tisztaságát kívánja megóvni. Érdeklődéssel várom a bizottságról szóló további híreket.
4. Lesznek-e szavazatszámláló biztosok az ellenzéki oldalról?
A választási eljárási törvény lehetővé teszi, hogy minden jelölő szervezet (párt) megbízást adjon választópolgároknak, hogy megbízásukból vegyenek részt a szavazatszámláló bizottságokban. Országosan mintegy 11 ezer szavazókör működik. Az ellenzéki párok jelölési (koalíciós) szándékuktól függően eltérő mennyiségű szavazatszámláló kollégára van szükségük. Közös egyéni jelöltek és közös lista esetén, ha az ellenzéki pártok minden szavazókörbe delegálnak – a törvény szerint kötelezően - két-két megbízottat, akkor országosan 22 ezer jól felkészített polgárra van szükségük.
Amennyiben az ellenzék képtelen lesz az összefogásra, akkor pártonként lesz szükségük 22-22 ezer szavazatszámláló bizottsági tagra.
Saját elhatározásból elindítottam egy akciót: „Számoljuk együtt a szavazatokat 2014-ben!” címmel. Aki részt kíván venni ebben a felkészülési folyamatban, kérem küldjön ez e-mailt. A felkészítő oktatás után a kiképzett szavazatszámlálók az ellenzéki pártok megbízásából részt vehetnek valamely szavazatszámláló bizottság munkájában.
A jelentkezésnek nem feltétele, hogy valaki tagja legyen bármelyik pártnak. Én sem vagyok párttag. A munkát társadalmi munkában kell végezni. Én sem kapok pénzt érte.
5. Az Országos Választási Bizottságban lesz-e ellenzéki megfigyelő?
Az új választási törvénnyel átkeresztelték az „országost” és „nemzeti” lett belőle. A 2014. évi választás előtt már tagja lesz az NVB-nek az Mszp, mert frakciója van jelenleg is a parlamentben. A többi ellenzéki párt, amelyek országos listát tudnak állítani, azok a pártok a választás napja előtti 16. naptól delegálhat 1-1 megbízott tagot, akik részt vehetnek szavazati joggal az NVB tevékenységében.
Kérdezzenek és válaszolok a továbbiakban is!
