A szavazatok erejével ...

Jó állam.hu (3)

Felbuzdulva a KIM „Jó állam” honlapjának rendészeti fejezetén, én is igyekszem számba venni a teljesség igényével a rendőrséggel kapcsolatos konkrét, személyes tapasztalataimat életem sorában.

Kettő és fél éves koromban – az 59 évből – léptem a legpozitívabb kapcsolatba a magyar rendőrséggel. A pesti Váci utcai lakásunkból elkóboroltam és a Nagyvásárcsarnok előtt nézelődve talált meg egy rendőr. (Természetesen a történetet csak szüleim sokszori elmeséléséből ismerem.) Mivel a rendőr kérdésére csak annyit tudtam válaszolni, hogy „tot oltán, váci uca, kettő és fél” ezért a rendőr elvtárs elindult velem a Váci utcán és minden háznál megkérdezte: „Itt laksz?” . Szüleim elbeszélése szerint minden háznál azt mondtam, hogy „Nem!”, egészen a 49. számig, ahol édesapámtól egy nagy pofont kaptam, majd édesanyám szeretően ölelt keblére. Édesapám a rendőrt – állítólag - meghívta a Csendesbe (Veres Pálné utca) egy pohár borra, de a rendőr – állítólag - elhárította a meghívást, és szalutálás után távozott. Édesanyám szerint az apám egyedül is elment a Csendesbe.

Hosszú évekig nem tudok számot adni a rendőrséggel kapcsolatos fizikai kapcsolatomról, mivel nem voltam sem rossz fiú, sem március 15-ei tüntető. Az iskolával mentünk március 15-én, április 4-én, majd május 1-jén felvonulni, de rendőröket csak a távolból láttuk, mert a közelben mindig Ifjú Gárdisták és Munkásőrök álltak. Augusztus 20-án mindig a nagymamámnál nyaraltunk, így nem tudtunk akkor, sem az Alkotmány ünnepéről, sem Szent István államalapításáról.

Az első konfliktusom a rendőrséggel akkor támadt, amikor erősen alkoholos befolyásoltság alatt a törzsőrmester a Tabánban, saját, egy helyben álló autómban hajnali 3 órakor  „elfogott” a feleségemmel (2 éve voltunk házasok). A Tabán és az autó okát nem tudom adni – kivéve az alkoholt – de a törzsőrmesterrel kiegyeztünk egy alkoholos gépjármű vezetésben, mint vétségben. Hogy egy egyhelyben álló autóban hogyan tudtam kiegyezni egy mozgó autóra vonatkozó szabálysértésben, erre csak az lehetett magyarázat, hogy a rendőri beavatkozás ijedtsége sem hozta meg a kijózanodást a számomra.

A munkahelyi főnököm – hivatalból értesülve a skandalumról -, nem hitte el, hogy a feleségemmel közösen követtem el a vétséget: követelte, hogy ismerjem el, hogy nem a feleségemmel voltam, és akkor elintézi az alkoholos befolyásoltság törlését a rendőrségen. Nem tagadtam meg a feleségemet, így elmeszeltek (az álló autóban elkövetett) alkoholos gépjármű vezetésben. Utóbb nem azonosítom a szocializmussal a törzsőrmestert, de akkor nagyon rosszul esett a leselkedés és az intézkedés.

A rendszerváltást követően, hivatali előmenetelem során nyolcszor estem át nemzetbiztonsági vizsgálaton. Ez a tabáni eset minden összegző jelentésben 1990-2002 között szerepelt, mint egyszeri alkoholos gépjármű vezetés (Ebben a vizsgálat fajtában nincs elévülés!).

Negyven éve van jogosítványom, számításaim szerint 1,1 millió km-t vezettem. Ennyi idő és kilométer alatt 4 gyorshajtást követtem el, amiért a rendőrség megbüntetett 5-30 ezer forintra. (Valószínűleg többször is gyorshajtottam, de nem fényképeztek le!) Átlagosan 10 évenként egyszer, szerintem ez elég jó arány. Soha nem vitatkoztam: fizettem.

Budaörsi polgárként 23 éve élek ezen a településen. Itt rendőrkapitányságnak van a székhelye. A 23 év alatt összesen alig néhány alkalommal kerültem közvetlen, személyes kapcsolatba a rendőrséggel, de csak negatív alkalmakra tudok emlékezni.

-        Augusztus 20-án este, mialatt a tűzijátékot néztük az M1-M7 felett átívelő hídról, betörtek a házunkba. Sok értékes dolgot – ami kifért a kisméretű konyhaablakon – elvittek a (gyermek?) betörők. A kijövő budaörsi rendőrök arról igyekeztek meggyőzni, hogy ne tegyek feljelentést, mert úgysem lesznek meg a tettesek. A feleségem és gyermekeim ragaszkodtak a feljelentéshez, így én is beletörődtem: legyen feljelentés. A megsértődött budaörsi rendőrök azonnal távoztak. Mi pedig kezdhettük a feldúlt lakás rendbetételét.

-        Húsvét hétfőn a házunk előtt parkoló gépkocsink alatt egy ember feküdt, látszólag élettelenül. Az általam értesített budaörsi mentő nem jött ki, mert ők csak „országos” értesítésre jönnek, de a budaörsi rendőrség 30 perc múlva megérkezett. Hosszú időt töltöttek az én személyi azonosításommal, majd kezdeményezték, hogy a családom minden tagja jöjjön ki a házból személyazonosításra. Az élettelennek látszó ember ez idő alatt az autóm alatt feküdt rezzenéstelenül. Ismételt felszólításra a budaörsi mentőt a budaörsi rendőr kihívta, akik meg is érkeztek, mintegy 5 perc múlva. A mentők megérkezése után tovább folytatódott – immár a mentők által – az én személyazonosságom megállapítása. A folyamatot azt zárta le, hogy a mentőautó sofőrje a kezénél fogva kihúzta az autó alatt fekvő embert, majd kettő jól irányzott rúgással „felélesztette”. A mentők és a rendőrség képviselői a rám tett hangos és megalázó megjegyzések közepette távoztak. Ugyanezt tette négykézlábon, a Baross utca irányába vonszolódó ember is.

-        Budaörsi barátaimmal havonkénti rendszerességgel vacsorázni járunk egyik-másik vendéglőbe. Tekintettel arra. hogy korábbi tapasztalat alapján 30 éve nem iszom alkoholt akkor, ha gépjárművet vezetek, ezért a barátaim nagyon örültek, hogy a saját autómmal viszem-hozom őket az ilyen alkalmakkor. Az egyik budaörsi vendéglőből kijőve mindig alkoholszondás vizsgálat alá estem, amikor a barátaimmal ott vacsoráztunk. A szerencsétlen rendőrt, aki soha nem tudott „eseményt” produkálni, biztosan elmarasztalták a főnökei. Viszont abba vendéglőbe azóta sem járunk, ahonnét a pincér felhívja a helyi rendőrség „illetékesét”:           Most gyertek, mert, autóba ülnek mindjárt!

-        A budaörsi napok alkalmával – évente háromszor – az önkormányzat egész napos rendezvényt szervez a Szabadság útjának a meghatározott részén. Ez a rész a Petőfi utcától a Károly király útig terjed. A budaörsi rendőrség a Szabadság útnak ezt a szakaszát jelentős rendőri erőkkel lezárja. A Petőfi utca – Szabadság út kereszteződésében egy forgalmi lámpa is van, amely azonban zavartalanul működik minden irányban. (Különösen kellemes látvány, amikor a Szabadság úti forgalomnak ad zöld jelzést, és mindenki néz: most mi van?! Midőn 6 rendőr és 6 biztonsági őr védi a lezárt útkereszteződést, tőlük 1 (egy) méterre, a szemük előtt 100-500 méteres dugók alakulnak ki a  gépkocsikból. A talpig fegyverben álló rendőrök békésen szemlélik a dugót, mert az ő feladatuk az útlezárás. Nem jut bele az eszükbe, hogy a forgalmi lámpákat kikapcsolva átvegyék a forgalom irányítását.

59 év alatt 11-szer kerültem személyes kapcsolatba a rendőrséggel. Ebből egy pozitív élmény, 5 jogos büntetés. Öt esetben azonban a békés polgárt zaklató rendőri magatartást tapasztaltam. Nem rossz átlag: 12 évenként egyszer minősíthetetlenül viselkedtek velem rend őrei. Viszont Budaörsön jó a közbiztonság! És ezt a rendőrség javára kell írni. Írom is, és folytatom holnap a blogot!