2026. március 28. szombaton 14 órától Dési János és Tóth Zoltán a a Klubrádióban az április 12-ei országgyűlési választásokról. Ismétlés vasárnap reggel 8 órától ugyanott. Mit jelent a "lejt a pálya?" Milyen lehetőségeket rejt a választási törvény 3.300 §-nak a módosítása a Fidezs javára? Hogyan szavazzunk április 12-én a két szavazólappal? Milyen nemzetközi megfigyelők lesznek? kérdések és válaszok a Klubrádió műsorában.
Állami áruház – magyar film
1952-ben születtem, amikor Gertler Viktor ezt a filmet rendezte, és milliók tódultak a mozikba megnézni.
Személyes élményem ugyanakkor 2022-ben- ötven évvel később az- hogy a Petress Zsuzsa és Gábor Miklós a korabeli magyar film két csillagát - láttam szüleim inkarnációjának. Akik lassan felballagnak Budapesten a Gellért hegyre, a déli oldalon a Duna-parti felén, miközben éneklik a dalt: Egy boldog nyár Budapesten! https://www.youtube.com/watch?v=cyIlbyRYjBg Nos, a szüleim, miután 1946-ban külön-külön jöttek Budapestre, 1952-ben házasodtak meg, és mentek fel ugyanott a Gellért-hegyre mint a mozisztárok. Édesanyám leült ugyanazon Duna-parti háttérrel fényképezkedni, amivel Petress Zsuzsát, mint korabeli szépséget csodálhatta a magyar férfi közönség, és bámulhatta a karton ruhába öltözött divatnéző magyar női közönség. Édesapán fényképezett egy Optifort típusú fényképező géppel (16 kocka és nagyon drága az előhívás, majd a másolás). Utána hazamentek a Zoltán utcai albérletbe és megcsináltak engem.
Sokat tudott ez a Gertler Viktor a korabeli mozi nézők gondolkodásáról és cselekedeteiről, hogy 50 évvel később is hitelesnek fogadhatja el egy néző a filmjét. Már akinek a szülei éltek abban az időben.
A másik személyes élményem az évtizedekkel korábban készült filmről 2004. május 1-éről, az Európai Unióhoz való csatlakozásról származik. Már tudtam, hogy hamarosan kirúgnak az állami vezetői állásomból, de még „büntetésből” megkaptam az ünnepi beszéd elmondási kötelezettségét az „Európai Unióhoz” való csatlakozás alkalmából. Nagyon örültem a lehetőségnek, mert több, a brüsszeli csatlakozási fejezet kimunkálásában részt vehettem, és sajátomnak is tekintettem az eredményt. (Annak nem örültem, hogy kirúgnak. Sőt.) Szép beszédet mondtam. Ennek lényege az volt, amit az „Állami áruházban” énekel az elnyomott és megalázott tisztviselő (Feleki Kamil): https://www.youtube.com/watch?v=sE9YlYXCqvk
Ember lesz az én kis unokám!
Szolga nem lesz ez a kislegény!
Ma is abban reménykedem, hogy 2026. április 12 után megvalósulhatnak ezek a gondolatok! Javítanom kell: A dédunokám!
Muriel Barbery: Ínyencrapszódia
Francia író, filozófus sikeres szépirodalmi regények szerzője Muriel Barbery (1969). A szépirodalmi jelző nem véletlen: az stílust jelöli. Mondhatnánk úgy is, hogy „szépen” ír. Ebben valószínűleg egyenértékű partnere a fordító Tófalusi Ágnes. (Hál’istennek a fordítói szakma elismertsége manapság felívelőben van.) A mondatok rövidek, érthetőek, a bekezdések átláthatóak, a fejezetek arról szólnak ami a címük, megjegyezhetőek a szerepelők. A kiadót (Geopen) dicséri a szerző és a fordító kiválasztása, a betűtípus olvasható, a címlap a témát előre jelzi, a könyv karcsú, és könnyű kézben tartani, még ágyban fekve is olvasható. 2002 óta már négy magyar nyelvű kiadást ért meg.
Külön előnye, hogy a könyv végén az ember még emlékezhet a regény elejére, bár ez korfüggő is.
A könyvismertető olvasója azonban nem a könyvszakmai értékelésre kíváncsi (általában), hanem elsődlegesen a sztori érdekli. Nos, a történet egyszerű: egy ételkritikusnak, étteremlátogatónak, gasztronómiai újságírónak az életéből még két napja van hátra, hogy megtalálja a legjobb ízt, a legfinomabb ételt, mielőtt meghalna. A francia konyha nagy fellendülésének évtizedei vannak a kritikus háta mögött, amelyben a pénz, a hatalom, a nők és a társadalmi elismerés minden elemét begyűjthette magának. Egy ilyen szédületes karrier után mire vágyhat még az ember? A regény hőse halálos betegen végig pásztázza élete minden fontos állomását: a családtagokhoz (szülők, nagyszülők, gyerekek, feleség) fűződő kapcsolatokat, a szeretők és kokottok, a barátok és az ellenségek iránti érzelmeket. Mindenkiben azt keresi, hogy milyen étel-ital fűződik hozzá, és az alkalmas-e az utolsó legjobb emlékre?! (Természetesen a sztori poénját nem árulom el.)
Az étel és italsorok megismerésén keresztül megismerkedhetünk a XIX-XX század középső 100 évének francia nagypolgári életével. A kapitalizmus nyertes osztályának eklektikus erkölcseivel, kaotikus családi, szerelmi viszonyival, és az egész világra hatást gyakorló receptjeivel.
Az író sokkal később született, mint a regényben szereplő korszak. Honnét a társadalmi ismeret? Lehet hogy sok-sok korábbi francia regényt és szakácskönyvet olvasott.
Popper Péter: A meghívott szenvedély
Popper Péter (1933-2010) magyar pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, író.
Évtizedekig hazánk egyik legnépszerűbb pszichológusa, könyveivel, előadásaival, tanácsaival az újságokban, a rádióadásokban, a televízióban segített az embereknek a mindennapok lelki gondjainak megoldásában, eligazodni a gyermeknevelésben.[i]
A pszichológia tudományának sok-sok területén kutatott és publikált, foglalkozásánál fogva mindig a hétköznapi élethez közeli emberi problémákkal foglalkozott. A látszólag távoli hitéleti kérdéseket is nagyon gyakorlatiasan közelítette meg.
A meghívott szenvedély c. tanulmányát 2000-ben jelentette meg a Szaxum kiadó, és azóta számos kiadást megért. Már a könyv (könyvecske) címe is sok olvasót vonz, mert egyszerre kellően homályos (nem kihívó), de az alcím már egyértelműsít: Férfiak, nők és a szex.
Popper Péter írásai azért népszerűek, mert a tankönyvek mellett tudott a televízóban, rádióban érthetően és egyszerűen beszélni az ilyen „kényes” témákról is, és publikációinak nagy része inkább ismeretterjesztő jellegű, mint bennfentes szakmai szöveg. Azért is érdemes őt olvasni, mert megtalálja azt keskeny mezsgyét, amely a szókészletében szegényes, gyakran a trágárság felé hajló – a témával kapcsolatos - közbeszédet elválasztja a tudományos igényű kulturált megközelítéstől. Kellő humorral szemléli és mutatja be a szerelmi élet változatos lehetőségeit, de nem tesz nevetségessé egyetlen embert sem.
A meghívott szenvedély kifejezés, már az 1987-ben megjelent Lexikon a szerelemről c. lexikonban is megjelenik, és arra utal, hogy a szexualitásnak részben az ösztönvilághoz, részben a tudatosan kialakított és ellenőrzött társadalmi viszonyokhoz is köze van. Különösen élvezetesek azok a részek, amelyek a határvonalak elemzésével foglalkoznak: önkielégítés vagy párkapcsolat, együttélés vagy házasság, örömszerzés vagy utódnemzés, azonos neműek vagy különböző neműek?
Természetesen a meghívott szenvedély kérdései és válaszai vitára ingerlőek. Már a kérdések megfogalmazása is társadalmi státusz függőek, hát még a válaszok milyen mérgesek lehetnek!
Popper Péter szellemesen kérdez és válaszol is. Érdemes olvasni mindenkinek!
"Magyarország megfontolná, hogy katonákat küldjön a Hormuzi szorosba, ha Trump ezt kérné." mondta egy miniszter.
A nemzetközi helyzet fokozódik...
Fotó: hajózás.hu
Visszavettük a kokárdát
1848 március 15. a magyar nemzet ünnepe. A kokárda ennek az ünnepnek a szimbóluma, pártállásra tekintet nélkül. 1848-ban alkotmányos forradalom (áprilisi törvények) indította el a társadalmi-gazdasági-politikai változások folyamatát, amelyet az orosz hadsereg folytott vérbe 1849-ben, és haszonélvezője az osztrák császárság lett.
A kokárda fideszesítése már 2002-ben elkezdődött, miután már többször álorcát váltottak: 1988 liberálisok, 1989-ben megtagadták a rendszerváltás dokumentumának az aláírását, 1994-től jobbközép, majd a szélsőjobb felé tolódtak. 1998-ra már jobboldali gyűjtőpártként győztek. A 2002-es választási vereségüket előre vetítve már azt mondogatták, hogy aki magyar az mindig hordja a kokárdát. A jobb- és szélsőjobb oldalon a politikai hűség jelképévé tették a piros-fehér-zöldet. A liberálisoknak és a baloldalnak semmilyen válasza nem volt erre a politikai inszinuációra. 2004-ben volt egy szerény kísérlet a liberális-baloldali koalícióban az Alkotmány kiegészítésére a határon-túliak jogi integrálására, de az ellenzékben levő Fidesz egyszerűen megakadályozta.
A kormánypártok bukdácsolása (2002-2010) nem hozott sem társadalmi, sem gazdasági eredményt. A szegények szám 2-ről 3 millióra nőtt, mentésükre szolgáljon, hogy legalább politikai-külpolitikai téren előrébb léptek: NATO és Európai Unió tagság. A választások szabadok, tisztességesek és átláthatóak voltak 2014-ig.
Az ellenzékbe került korábbi kormánypártoknak arra sem volt válasza 2010-ben, hogy a határon túli magyarok soron kívül kapnak állampolgárságot (2012), és azt is hümmögve tűrték, hogy a Fidesz választójogot adott a határon túli magyaroknak, és a Fidesz-állampárt a vasárnapi ebédhez házhoz ment a szavazatokért a határon túl, és technikailag lehetítlenítette a külföldön élők levélben való szavazását (2012). De jött az alaptörvény, a választási törvény, a kétharmadok, a törvények személyre szabása, NER korrupció rendszer-szerűvé tétele, az önkormányzati rendszer és Budapest üldözése, Az ügyészség és a bírógok felső rétegének kisajátítása, a média prostituálása (kivéve a kivételeket), stb, stb, stb. A személyes ellenségekkel való leszámolás ideje is eljött: elsőként Iványi Gáborral, Kísérlet Gyurcsány bebörtönzésére, utána jöttek a többiek.
Az Orbán klán országlásának 16 éve alatt (2010-2026) az ország kiváltságossá tett csoportjai fényesen ívelő vagyoni karrierre tettek szert. A mintegy 200 ezer családtag és 2 millió hozzájuk képest alárendelt, de a szegényekhez képest kedvezményezett, hű politikai rabszolgává vált – szavazógéppé. Különösen módon azok részei a további szavazónak (500 ezer), akik a legszegényebbek és krumpliért, kolbászért, konzervért, uzsora-kamat elengedésért szavazataikat „eladják”. A valóságban nem szavazatot árusítanak a szegények, hanem enni akarnak, legalább egyszer jóllakni négyévente. (Ünnep egy népszavazás vagy egy polgármesterválasztás is.)
Ide jutottunk az 1848. évi szentesített V. törvénycikk óta: a választási törvény a kiváltságosokat támogatja újra. Kik lesznek 2026. április 12 után az új kiváltságosak? Ezen kellett (volna) elgondolkodni 2026 március 15-én.
Legalább visszavettük a kokárdát!
2026-03-18 szerdán 12 órától a Rádió Bézsben az interneten kedvenc desszertjeinket készítjük. A leveles tésztát magunk gyúrjuk vagy friss tésztaként vegyünk? A meggyes-mákos töltelékbe kell-e cukor? Eredetileg krémest vettünk a cukrászdában, mi maradt belőle otthonra? Készítsünk gyümölcssalátát a tél múltával friss vagy mirelit gyümölcsből! A kakaós csigát készen vegyük vagy mi is tudunk ilyet sütni? A sajtos süti mindenki kedvence, de engedjük-e forrón megenni? Hártya vékony vagy közepes vagy amerikai palacsintát süssünk? Gundel palacsintát csak az Állatkert mellett lehet enni? Mitől lángol a lángoló palacsinta? Somlón együnk somlói galuskát, nagykanállal nagytálból!
2026-04-06 húsvét hétfőn 20-21 óra között az interneten a Civil Rádió Olvasókörének a vendége Iványi Miklós a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze. A Pészah-Húsvét ünnepkör összefüggéseiről, a zsidó-keresztény vallás átfedéseiről, és pogány ünnepek beépüléséről beszélgetünk. Jézus – és minden tanítványa - zsidó volt, és a zsidó egyház megreformálásra törekedett? A kereszténység a zsidó vallás továbbfejlesztése vagy megtagadása? Van-e szerepe a Szent Grál keresésesének Jeruzsálem elfoglalásra indított európai királyi háborúknak? Iványi Miklós a bibliai szolidaritási elv tényleges megvalósítója is, mert egyháza és temploma eszmeileg és anyagilag is támogatja a háborúval támadott Ukrajnát. Ateisták is támogatják szolidaritásuk kézzelfogható erejét.
20260420 hétfőn 20-21 óra között a Civil Rádióban: A Fővárosi Önkormányzat pályázatot nyert
Beszélgetés Barsi Orsolya főosztályveztővel és Kinorányi Éva csoportvezetővel.
Mi az a Bloomberg Philantropies 2025-2026 Mayor's Challenge? Mikor jelent meg a pályázat és mi a tartalma?
Mit kell megvalósítani? Mikor indul a tervezés és a kivitelezés; mikorra kell átadni az eredményt?
Kik a pályazati eredmény felhasználói és milyen haszon várható belőle?
Van-e önrész és azt mikor kell teljesíteni?
Mikor érkezik meg az elnyert támogatás, addig ki hitelezi a fejlesztést?
Outsoucing vagy insoucing fejlesztés gazdaságosabb-e az önkormányzatnak?
Lesz-e folytatása a projektnek?
Szerkesztő-műsorvezető: Tóth Zoltán
