A szavazatok erejével ...

Bolgár György beszélget Tóth Zoltánnal:

Műsorok Archívum | Klubrádió

A 71. perctől.

Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

A papírsárkányt a kisiskolás gyerekek készítették és eresztették fel a magas égre. Rohantak is vele az utcákon át, és végül kikötötték az iskola előtt egy póznához. Ügyes gyerekek lehettek, mert a sárkány kibírta a tanítás végéig a pórázon és újra lehetett vele rohanni az utcákon. Aranynak azért arany, mert a vékony papíron átsüt a napfény és bearanyozza az egész sárkányt.

Kosztolányi regénye önálló elbeszélésekből áll, amelynek keretét egy nyolcosztályos gimnázium adja. Külön-külön portré szolgál a kisdiákok, a felsősök és az egyes tanárok bemutatására. A regény főhősévé egy matematika-fizika szakos főgimnáziumi tanár válik, aki nagyon szeret tanítani, és szereti a diákokat is, még azokat is, akik nem jó tanulók. A diákok többsége retteg a matematika-fizika óráktól, a feleltetéstől, a dolgozatoktól, de döntő többségük elégségessel „felsőbb osztályba léphet”. Petőfi is versbe foglalta azt az érzést, amikor „secundába ponált mégis sok szamár professorom”. Kosztolányi regénybeli tanára is megbuktat egy érettségiző diákot, aki bosszút forral a tanára ellen. Hamar társra talál egy másik elbukott diáktársában, és harmadikként csatlakozik egy két évvel korábban elbukott fiú. Hárman hosszú ideig tervezik a bosszú formáját, majd egy éjszakai verésben egyeznek ki. A tanár megverésének nincs egyetlen szemtanúja sem, és a súlyosan megvert ember nem mer orvoshoz sem fordulni, mert szégyenli a megveretését. A sebei súlyosak, de inkább bezárkózik a házába, de a rendőrségen sem tesz feljelentést a bosszúállók ellen, pedig a két diákot felismer. A véletlen mégis úgy hozza, hogy az iskolai orvos tudomást szerez a „tanárverésről” és kezelni kezdi a sérülést, továbbá feljelentést tesz a tanárverő ellen. A trehány rendőr azonban a tagadó diáknak hisz, és még nyomozást sem folytat az elkövető ellen, aki már maga is kész lenne bevallani tettét. Az utolsó csepp a pohárban, hogy a bulvársajtó részletesen beszámol a tanárverésről. Az amúgy is elkeseredett és depressziós tanár teljesen magába fordul. Kosztolányi rajta keresztül bemutatja szégyenben maradt emberben az öngyilkosság gondolatának a kialakulását, a vívódást a halálba vágyással, majd korábban védekezésre vásárolt pisztoly részletes leírását. A temetésen az igazgató és a tanári kar nevében egy kolléga szép beszédet mond.

De az élet megy tovább, a kisdiákok ismét reptetik az aranysárkányt.

Kosztolányi Dezső: Aranysárkány [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-04538]

A jelenlegi köztársasági elnök a Orbán uszályában.

Politikai beszédstílusok

1.       Kocsmai beszédek

Tanulatlan, alacsony iskolázottságú vagy részeg értelmiségiek politikával (politikusokkal) foglalkozó beszélgetése, amely lényegi elemei a médiában látott, hallott szlogenek ismételgetése, támogatása vagy elvetése. Emelkedő hangsúlyok, ismétlések, egymás szavába vágások, káromkodások közepette.

2.       Egyszerű, hétköznapi politizálás

Családi, társasági, baráti körben az alacsony konfliktustartalmú politikai események higgadtt hangvételű számbavétele, amely nem tartalmaz eredeti álláspontokat, inkább a médiahírek, kommentárok emlegetésében merül ki, anélkül, hogy a források nevesítésre kerülnének.

3.       Szakértői véleménymondás

Tények, események, adatok, jogszabályok, szokások tárgyszerű ismertetése, amelyeknek mindnek van politikai kötődése és az ellenérdekű politikai feleket ellentététes következtetésekre (címkézésre) vezeti. A semleges szakértői pozíció csak időleges lehet, mert a politikusok saját érdek és értékrendjük szerint címkéznek. Kivételesnek tekinthető a politikai ellenfelek, ellenségek által kölcsönösen elfogadott szakértő.

4.       Bürokrata megnyilatkozás

Egy bürokrata soha nem keveredik vitába másokkal. A kinyilatkoztatás mindig egyoldalú, nem támad senkit, mert jogszabályok, támadhatatlan erkölcsi szabályok mögül történik. A mondatok homályosak, hivatkozásokkal terheltek, szakmai zsargonba burkolódzik. A nyilvánosságot csak kényszerből tűri el, általában főnöki utasításra.

5.       Politikusi beszédek

·        Harcias kinyilatkoztatás, amely megjelöli az ellenséget, többségében kitalált, jóslásokon múló eseményeken, adatokon alapul, de mindig van egy szerény valóságos alap, amely fő indokká lép elő.

·        Rózsaszín jövő felfestése a megszólított társadalmi csoportok számára, amely bizonytalan, homályos adatokon, tényeken alapszik, de normatív alapon nem zárható ki egyes elemek bekövetkezése.

·        Erkölcsi fölénnyel fellépő, a megtámadott társadalmi csoportot lenéző kinyilatkozás, amely ideológiai, vallási köntösben oktatja ki a más nézeteket, ideológiát vagy vallást képviselő személyeket. Előszeretettel alkalmazzák az állam és egyház összefonódásából élő politikusok biblia idézetek citálásával.

·        Mindenki barátjának az mutatkozik, aki szavazó bázisát általánosságokkal, a megosztottságok csökkentő homályos ígéretekkel kívánja növelni. A nyugodt hang, a kiegyensúlyozott stílus, a befogadó érzelmek (szeressük egymást gyerekek) hangsúlyozása kecsegtető lehet a bizonytalan véleményűek körében.

·        Feladatosztó beszédet az tart, aki államhatalmi vagy pénzügyi pozícióból vagy közhatalomra törő ellenzéki pozícióból beszél szűkebb vagy tágabb közönség előtt.

·        Tanáros beszédre akkor kerül sor, ha nagy a kulturális különbség a politikus és a hallgatósága között. A tanáros beszédmódot a tárgyi tudás felsőbbrendűsége adja, amikor nem lehet arra a számítani, hogy a hallgatóságból ellenvélemény érkezik. Csúfos kudarc azonban akkor van, ha a politikus nem tudta pontosan felmérni a hallgatóság kulturális összetételét.

·        Rasszista beszéd az, amely általánosítva ellenségnek jelöl ki valamely társadalmi csoportot csupán egyedi jelenségek alapján. A kijelölt csoport erkölcsi, egzisztenciális és végső soron fizikai megsemmisítését hirdeti, illetőleg ilyen tevékenységet folytat.

6.       Veszekedés

Szóbeli vita elfajulása, amikor az érvek már nem hatnak, csak az egymás megsértése, megbecstelenítése a cél. Előfordul, hogy a veszekedés tettlegességbe is fordul (lásd: kocsmai beszéd).