A szavazatok erejével ...

Régen elfeledett időre emlékeztet a Lila akác, magyar film 1934-ből. A nagypolitikában Horthy próbált udvarolni Sztálinnak. Ennek a közeledésnek egyik első eszköze volt a kultúra, konkrétan a filmgyártás. A filmgyártás állami irányítóinak kapóra jött Szép Ernő elbeszélése, amely egy reménytelen szerelmi háromszögről szól, amely egy moszkvai pénzkereseti lehetőségbe torkollik. (Egy táncosnő, aki szeret egy férfit, de a férfi egy másik táncosnőbe szerelmes, aki viszont nem szereti a férfit[i], így a két nő a Szovjetunióba utazik „táncolni”.) A film túlhangsúlyozza a „moszkvai utazást”, mert az eredeti elbeszélés lényege a reménytelen szerelem. De így van ez sok megfilmesített irodalmi anyaggal.

A film maga rendkívül zagyva. A történet nagyon nehezen követhető, a váratlan és érthetetlen egymást követő jelenetek sora pörög, majd egy korabeli mulató, egy orfeum betétei következnek. A film vége nagyon sejtelmes: a moszkvai vonat teljes sebességgel halad és lovaskocsin vágtat a vonat után a férfi. Vége. Mindenki gondolhat amit akar.

A korabeli magyar kormány 1934-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot Moszkvával, és ebben az évben készült el a film is.  A külkereskedelmi kapcsolatok fokozatosan szélesednek, majd a politikai csúcs 1941. március 20-án következik be, amikor a Szovjetunió 80 hadizászlót visszaadományoz Horthynak, több mint 90 évvel az 1849-es Világos-i hadizsákmányként való elhurcolása után.

A Kállai kettős[ii] vagy hintapolitika, amelyet az 1942-ben Horthy által kinevezett miniszterelnök képviselt rövid ideig: a feltétlen német elkötelezettség mellett egy angol lehetőséget is megnyitni a háborúból való kilépésre. (Ez sem sikerült.)

Lehet összefüggés az 1934-es Lila akác és a mai kormányzati hintapolitika között? Lehetséges. De legalább Szép Ernő elbeszélésben nem lopják el a közpénzt, és a filmben csak sejtetik a moszkvai jó üzlet lehetőségét.

A Magyar Mozi TV filmcsatorna vegyes felvágott. Kifejezetten a 65+ korosztálynak szól, és ennek megfelelően régi idők mozijait sugározza. Ingyen. Felújított és eredeti kópiákat (serceg és karcos) is közzétesz.

Kifejezetten értékes filmeket és kurzusfilmeket is sugároz. A lényeg, hogy bámoljuk azokat, és az időt töltsük a 2026-os választásokig.

A karácsonyi reggeli több jó részből áll. (Eddig rossz rész még nem volt.)

Az első a felkészülés és tervezés. Számba vesszük a pénzügyi lehetőségeket, hiszen realisták vagyunk. Az irreális és irracionális gondolatokat azonnal elnyomjuk: nem megyünk Rio de Janeiro tengerpartjára és a Riviérára sem a reggelizni. Az idén mellőzzük az ötcsillagos szállodák reggeli menüjét. Viszont megengedhetünk magunknak egy elegáns, több alkotóelemből álló prémium minőségű reggelit. Számba vesszük az alapanyagokat: gyümölcs és zöldségek feltétlenül kellenek, sajtokból a csúcsokat kell ostromolni, a magyaros jellegre is szükség van. A kenyérpirítós helyett pirított friss kifliből kell az alapot megteremteni. A vaj lehet dán, a só jöhet a Himalájáról. Az erős-savanyított zöldpaprikát a Fejérvári úti piacon kell beszerezni a barátságos Nusi néni boltjából, aki fiatal férfi. Kávénak ristretto (amit a Trevi kút mellett is ittunk), kis tejjel – a feleségem –, én csak feketén.

A költségvetési tervezésnél nem kell számításba venni, hogy délutánig az infláció jelentős hatást fejt ki a kasszánkra. Más dolog, ha a - közbeszerzés nélküli vásárlás - a jövő héten történik, mert akkor 5% felárat kell figyelembe venni. Ugyanakkor minden kis- és nagykereskedelmi vásárlásnál a vevőt becsapják. Nem személy szerint engem vesznek le az eladók, hanem általában mindenkit. Már a görög is… hangzik el minden egyetemi előadás nyitányaként. Igen. Hamis számolás, súlycsonkítás, mérleg manipuláció…, hagyományos emberi tevékenységek. Újabb módszer a nagykereskedőknél, hogy csökkentik az áru beltartalmát, minőségét és egy kicsit emelnek az áron is, amelyet „szuperárnak” tüntetnek fel. Kivéve az ismerős kereskedőket, akik a csalásmentesség mellett: köszönnek, elmondják (csak neked), hogy mit nem szabad ma venni, milyen újdonság lesz holnap.

A következő reggeli előkészítési művelet a konkrét bevásárlás. Mivel szakítottál már az karácsonyi „őrült rohangálás” össznépi játékával és a karácsonyi ajándékokat már szeptemberben beszerezted, így van időd a piacon, a bevásárlóközpontban körbenézni, az ismerős árusoknál szemrevételezni a lehetőségeket: a sajtpultnál arra gondolsz, hogy mégis Hollandiában vagy egy speciális sajtszaküzlet (a marihuána árus boltja melletti) hűtőpultjánál. Össznépi tévedés! A forint-euro árfolyam változásai a sajtárakat érzékenyen érintik, ezért 10 dkg Rockfort vásárlása után úgy érzed magad, hogy mégsem hagysz örökül sarokházat az unokaidra, inkább megeszed az árát.

Végre eljön a karácsonyi reggelihez terítés ideje! Rájössz, hogy mindenből túl sokat vettél!  A két-két almából, körtéből és narancsból kettőtöknek elég egy-egy fél, a fekete retekből elég összesen egy negyed, az egy szál füstölt kolbászból elég 5 cm, a magyaros töpörtyűből csak én eszek 2 db mikroszkopikus darabkát, a mini paradicsomból még sok is egy-egy db, a kápia és haragos zöld paprikából csak a csúcsa fogy majd el, a kanál túróhoz elég egy kanál joghurt (de az legalább krémes). Az egy szelet Rockfort kevés lesz, mert a felségem is szereti, de az egy kifli félbe-hosszába kettévágva és pirítva az egyetlen ami pont elég vékonyan vajazva.

Az alma és a narancs majd tízóraira jó lesz.

Ha megetted a karácsonyi reggelit, akkor arra is gondolhatsz, hogy visszamész aludni!...és tényleg.

Kamaszkorom egyik imádott olvasmánya volt Jókai. Én még a kötelező olvasmányokat is szerettem: A kőszívű ember fiat, az Egy magyar nábobot. Fiatal felnőttként a regényeiből készült Várkonyi filmeket is megnéztem: Kárpáthy Zoltán, Aranyember. Miután végeztem a II. világháborús memoárokkal (Churchill, Zsukov, de Gaulle) és Bibliával, nekiálltam a Jókai Összesnek. Azt hittem hogy végeztem mind a 100 kötettel, de most lepődtem meg, hogy új megjelenésű Jókai akadt a kezembe: A tengerszemű hölgy. (Az is lehet, hogy csak elfelejtettem az Összes sorozatolvasása sodrában?)

A regény hosszú és szakaszokra bontható: természetesen az első szerelemmel kezdődik (az ifjú lányka lesz a tengerszemű később), majd következik a ’48-as forradalom, Petőfi-barátság, a magyar népies verselésért való küzdelem, a közös lakás a Petőfi- Szendrey házaspárral. A magyar kormány Debrecenbe menekülését sem hagyhatta ki az író, és megtudhatjuk, hogy Jókai Széchenyi (alkotmányos-királypárti), míg Petőfi Kossuth (respublikánus) párti volt, így már alig beszéltek egymással. Szendrey elhagyta az özvegyi fátylat, és az író bevallja mély csalódottságát örökre a női nemben. Ebben a regényben is az egyik kedvencem a tájleírás: a Bükk vadregényes tájai, Tardona község, az Örvény tó partja: újra a tengerszemű, de beteljesületlen a plátói szerelem is. Laborfalvi Róza – a feleség - hősiesen menti ki a komáromi menlevéllel a bujdosásból az írót. Újabb fejezetek a dicsőséges írói korszakról, a korosodó férfi sikereiről, a feleség iránti hűségről és a hűséges feleségről. Romantika felsőfokon, az érzelmek fölszárnyalnak – az ördögök gonoszok. A regény meglepő véget ér: Nem a tengerszemű hölgy magánéleti hányattatásainak vége a lezárás, hanem egy vallásfilozófiai eszmefuttatás a katolikus és protestáns intézmény különbségéről, a gyónás eszmei és praktikus tartalmáról. A két eszmei különbséggel Jókai két világot, két összebékíthetetlen gondolkodásmódot tár elénk: a bűnöktől való megváltásra ki jogosult: Isten földi képviselője, a pap, vagy minden/bármely emberrel való beszélgetés feloldhatja a lelki válságot és enyhülést hozhat a háborgó lelkiismeretre. (A mai pártok hasonló módon gyűlölik egymást, a bűnöket elkövetik, de meg nem bocsátanak másoknak, csak magukat mentik fel a bűneik alól.)

A regényt az író 1890-ben jelentette meg, de előtte már folytatásokban közölte a Nemzet c. folyóirat (ezért kelti a szaggatottság érzését az írás folyam). /Hasonló módon publikált Moldova György is. Egy rókáról két bőrt kell lenyúzni./

Jókai, a XIX. század koronázott írója megosztó lett már a XX. század közepére.

Sokan büszkén állítják, hogy ők nem olvasnak Jókait, mert hosszú és unalmas. (Valószínűleg mást sem olvasnak az ilyen kijelentést tevők, csak a reklámot az interneten.) Mások azt javasolják, hogy a regényeit le kell fordítani „magyarra”, mert sok benne az idegen szó, illetőleg régies, ma már érthetetlen fogalom. … és nem olvasnak Jókait, de beszélik az informatikusok habrigya szavait.

Számomra fontos, hogy a Magvető Kiadó 2025-ben ismét megjelentette A tengerszemű hölgyet. Olvasóként köszönöm Szekeres Lászlónak, aki 1972-ben, és Schmal Alexandrának, aki 2024-ben sajtó alá rendezte Jókai Mór regényét, így ismét megjelenhetett és olvashatjuk.

 (Fotó: Holnap Magizinból)

E. Wilkinson: Holtest a Parlamentben

Ha meg akarja valaki ismerni az angol (brit) parlament épületét, akkor tudom ajánlani ezt a könyvet. A Westminster-palota (angolul Palace of Westminster, Westminster Palace vagy Houses of Parliament) az Egyesült Királyság parlamentjének épülete, ahol a parlament két háza, a Lordok Háza és a Képviselőház tartja üléseit. A palota Londonban, a Temze északi partján található a City of Westminster kerület szívében, a westminsteri apátság és a kormányzati negyed (a Whitehall és a Downing Street) közelében.

Az épületegyüttes már kétszáz éve fogalommá alakult: westminsteri demokráciának nevezik azt az államberendezkedést, amelyben a főhatalom elé alkotmányos korlátokat állított a nép, kétpártrendszer működik a parlamentben, és a piaci (kapitalista) viszonyok között a dolgozók is részesülnek a földi javakból. Ugyanakkor még ma is őrződnek archaikus vonások a gyarmatbirodalom gőgjéből és a Csatorna elválasztja Európától (de szeretnek áthajózni rajta).

Ez a regény annyiban szokványos krimi, hogy van benne rejtélyes gyilkosság, izgalmas nyomozás, sőt egy halovány szerelmi szál is felsejlik. Bédekker is, mert végig vezet a parlament folyosóin, amelyek egyben a politikai szabályok útjai is a törvényhozásban. Nagyjából eligazodhatunk az épület 1200 szobájának-termeinek rendeltetésén, az urak és a személyzet tagozódásán, a bejáratok-kijáratok rendeltetésén.

A könyv bemutatja a kormány kalamajkáját egy átmeneti pénzhiány finanszírozásában, majd az ellenzék együttműködési hajlandóságát vészhelyzetben. Mindezt egy kormánypárti parlamenti titkár szemével láthatjuk, aki egyben a miniszterelnök füle is (néha).

Ha Londonban járunk, akkor egy 90 perces látogatás egy jobb vacsora áráért megvalósítható a Parlament épültében. Ha csak erre a könyvre telik, akkor a fantáziánkkal kell kiegészítenünk a kalandot. Ez is jó.

Vámos Miklós új kötetét nevezhetnénk a takarítónők regényének is. A páros elbeszélés fűzért egy fiú-férfi-bácsi életének a történetei kötik össze. A főszereplő Józsikaként kezdi, Jóska lesz belőle, József az életének delén, majd Józsi élete alkonyán. Mindig van mellette egy fiatal lány, aki rendben tartja a szobáját, főz-mos, takarít rá, mert egyedül nem tud rendet tartani maga körül. A – változó – feleségek (alkalmi barátnők) sem tudják a tisztaságot huzamosan fenntartani az élete különböző szakaszaiban.

Páros elbeszélés fűzérnek azért is nevezhetjük a könyv műfaját, mert a főszereplő körül megjelenő egy-egy takarítónő bemutatása után az író megmutatja a főhős éppeni életszakaszát. Egyes emberek történetei, amelyek korrajzzá állnak össze.

Vámos Miklós regényeiben azt szeretem, hogy mindig olyan történetet ír, amely egyidős velem. Amikor fiúként Koncz Zsuzsát írta könyvbe, akkor én a Zeng az éneket olvashattam, és én Öcsiként emlékeztem a gyermekkoromra. Amikor A New York – Budapest metró c. kötete megjelent, akkor jöttem haza Amerikából. Az Anyám csak egy van, az Apák könyve megjelenése után együtt éltem regényeivel a szüleim emlékét dajkálgatva.

Vámos Miklósnak eddig több mint 40 kötete jelent meg magyarul, számtalan kiadása olvasható angolul, németül.

A 2025-ben megjelent Tollsöprű is a korrajzok közé sorol: társadalmi felemelkedés az 1950-es évektől, életpálya tetőzés a 90-es években, majd fokozatos lecsúszás napjainkra. Tudunk-e rendet tartani magunk körül, vagy mindig rászorulunk valaki-valakik támogatására. Életünk alkonyán biztosan szükségünk van segítségre(?!).

1. A zsidó-keresztény gyökerű Európában milyen a karácsonynak, a hanukának a története?
2. Milyen kapcsolat van a görög és római katolikus, a protenstáns, a metodista és más kisegyházak között?
3. A családok miért ünnepelik a karácsonyt világszerte a vallásuktól függetlenül?
4. Miért voltak Ukrajnában? Milyenek a karácsony előkészületei?
5. A családi és a nemzetközi konfliktusokból való kimenetelt elősegíti-e a karácsony?

Tóth Zoltán: Túl az Óperencián is szavazhatunk levélben | Amerikai Népszava