A szavazatok erejével ...

Indul a Rádió Bézs-ben Tóth Zoltán műsora „Válassz! – mit főzzünk?” címmel. Minden kedden 13 órakor kezdődik a zenés főzöcske!

 www.radiobezs.hu

Meghívó a Budaörsi Olvasókörbe

Hetedik rendezvényét tartja a Budaörsi Olvasókör a Városi Könyvtárban.

2015. március 11-én, szerdán 17-19 óra között a vendégünk

Erdős Virág költő.

Jókai, Szabó Magda, Örkény, Ulickaja, Karinthy prózája után a kortárs költők közül elsőként Erdős Virágot kértük fel, hogy verseit mutassa be, továbbá néhányat olvasson fel nekünk. Kérünk mindenkit, aki kérdezni akar a költőtől valamit, az szíveskedjen megírni előre az fb oldalunkra,

https://www.facebook.com/groups/1580145892197093/?fref=ts  hogy összerendezetten tudjuk egy csokorban átadni a költőnek a kérdéseket.

Gergely Beatrix tagtársunk a saját blogunkra is feltett egy Erdős Virág verset:

http://olvasokor-budaors.blogspot.hu/2015/01/erdos-viag-teli-tajkep-korcsolyazokkal.html

A költővel való első találkozásomról már minden Olvasóköri tag olvashatott egy írást:

http://olvasokor-budaors.blogspot.hu/search/label/Tal%C3%A1lkoz%C3%A1s%20egy%20k%C3%B6lt%C5%91vel

Aki hoz magával egy Erdős Virág kötetet, azok számára a költő dedikál is.

A rendezvényünk második részében megbeszéljük az április 8-ai programunkat, továbbá a május 20-ai különleges rendezvényünket. A Sukorói kajak-kenu pálya partján Olvasókörünk tagjai Örkény egyperceseket olvashatnak fel mozgássérültek számára. A programról Olvasókörünk tagja, Nagy János ad rövid tájékoztatást.

Szívesen látunk új tagokat is Olvasókörünkben. Mindenki hozzászólhat, aki olvasmányélményét kívánja megosztani másokkal. Azokat is szívesen látjuk a beszélgetésen, akik csendben lesznek, mert csupán mások véleményét kívánják megismerni.

Helyszín: Budaörs, Károly király u. 20. a Városi Könyvtár olvasóterme.

Filipszky István sk.                                                                                       Tóth Zoltán sk.

könyvtár igazgató                                                                                       olvasókör vezető

Tóth Zoltán blogján szünet van 2015. 02. 27. és 03.01. között.

Őszinte beismerésben van a jelenlegi kormánypárt. Korábban cáfoltak, illetőleg agyonhallgattak minden olyan sajtóvéleményt, ellenzéki pártállítást vagy civil szervezeti megjegyzést, amely arra utalt, hogy az állami és önkormányzati közbeszerzések - még a pályázat kiírása előtt – eldőltek volna, valamely Fidesz közeli cég javára. Az átlátható és versenysemleges pályázati döntés indoklásában első helyen az állt, hogy tekintettel a nemzetbiztonsági érdekre, nem is kellett pályázatot kiírni, mert az Országgyűlés illetékes bizottsága felmentést adott a pályázat kiírása alól. A második indok az volt az érdemdús győztes mellett, hogy nem volt pályázatban olyan előírás, hogy csak a cégbíróságon már bejegyzett vállalat indulhat, így a bíráló bizottság jogszerűen járt el, amikor még be nem jegyzett céget hirdetett ki győztesnek. A pályázati győztes melletti kormányzati kiállás arra is utalt, hogy az elengedhetetlenül szükséges speciális szakismerettel csak a nyertes cég rendelkezett. Hasonló indokkal lehetett győzni egy pályázaton speciális műszaki tudás birtokában. További indok lehetett a közbeszerzés elkerülésében, ha az illetékes állami szerv megvásárolta a korábbi piaci szállítót, így a jó állam már nem versenyeztet állami szervet közbeszerzés keretében, hanem utasítja az adott tevékenység költségtakarékos és eredményes elvégzésére. Az idő szűkösségére való hivatkozás többször is lehetővé tette az időrabló pályázatok elkerülését, illetőleg az év december 24-én megjelent pályázat elbírálási határidejének még szilveszter előtti napra való megállapítását.

Ha ezek a módszerek még mindig kevésnek bizonyultak a megfelelő pályázati győztes kihirdetéséhez, akkor jött a „pályázati kiírás érvénytelenítése” c. állami döntés. Újra kiírták a pályázatot, amelynek új feltételei már tartalmazták a megfelelő korrekciót az érdemdús győztes számára.

A közbeszerzési atombomba a Paks 2. „Államtitok!”, „Szigorúan titkos!” jelzésekkel láttak el minden olyan információt (írásban, szóban, képben, digitalizálva, stb.) amely 30 évre meghatározza egy állami beruházás megvalósítóinak a körét. Nem szabad megtudnunk, hogy melyek azok a vállaltok, amelyek a beruházásokat megvalósítják. Magyar állampolgárok ezrei dolgoznak majd azoknál a vállaltoknál, amelyek az atomerőművet Pakson bővítik, de nem mondhatják gyermekeiknek, szomszédjaiknak, barátaiknak, hogy hol dolgoznak. Senki nem ismerheti meg a fizikai terveket, a technológiát, az eljárásokat, amelyeket alkalmaznak. Midőn Magyarország részese az Európai Uniónak, ezen belül az Euratomnak (melynek székhelye Bécs).

A jelenlegi kormánypárt társadalompolitikai célja, hogy a már háromba/négybe hasított országban egy újabb kivételezett társadalmi csoportot hozzon létre: a politikai hatalmát valamikor később elvesztőkből előre kijelölje a „gazdasági túlélők” még szűkebb családjait.

Azok a Fidesz közeli vállalkozók, akik korábban elsőbbséget élveztek a „közbeszerzési győztesek” csoportjában, most revízió alatt állnak. Eljött számukra a Remegő Térdek Órája.  A hamiskártyások új lapokat osztanak a régi és az új játékosoknak. A kibicek Remegő Térdekkel rohangálnak, hogy ki mögé álljanak.

Az új közbeszerzési győztesek Remegő Térdekkel várják, hogy nagyobb falathoz juthassanak a mi adóforintjainkból.

Újpest és Veszprém utáni, Tapolca előtti időközi választásokról beszélgetett a Klubrádió Mandátum c. műsorában Szentpéteri Nagy Richard szerkesztő, Tóth Zoltán és Wiener György választási szakértő.

http://www.klubradio.hu/index.php?id=205%23c

1. rész 5,50-től

2. rész végig

3. rész 40 másodpercig

Veszprém előtt beszélgetett az időközi választásokról a Mandátum c. műsorsorozat 25. részében Szentpéteri Nagy Richard, szerkesztő, Szoboszlai György politológus és Tóth Zoltán választási szakértő.

 http://www.klubradio.hu/index.php?id=205%23c

1. rész 7 perctől

2. rész elejétől végig

3. rész 1 percig

Időközi választás Veszprém megyei 1. sz. választókerületben 2015. február 22-én.

Az időközi választáson (előzetes adatok) a jogosultak 42%-a vett részt. Győzött Kész Zoltán, független jelölt. Második Fidesz-KDNP jelöltje 33%-kal, a harmadik a Jobbik jelöltje 13 %-kal.

Az adatok aránya a végleges feldolgozásig már nem változik.

Kétharmadozik a Fidesz, kétharmadozik a KDNP, kétharmadozik a parlamenti ellenzék, továbbá kétharmadoznak a pongyola újságírók (tisztelet a kivételnek), a kétharmad a közbeszéd része lett: úton és útfélen, közterületen és magánházakban mindenki használja, mert azt hiszi, hogy tudja pontosan: mit jelent a kétharmad.

A kétharmadozás, mint köznyelvi kifejezés a Fidesz politikai retorikájának a terméke: a választási eredmények győzelmi jelentései úgy tálalták a választás eredményét, hogy az „a magyarok kétharmadának akaratából” született. A győzelmi mámorban az „elsöprő győzelem” bejelentésében – szándékosan - elfeledkeztek arról, hogy a választópolgárok 39%-a nem szavazott: 8 millióból 5 millió választó ment el szavazni. A Fidesz politikusai arról sem beszéltek, hogy a leadott szavazatok 44%-val győztek: 2,2 millió szavazattal megszerezték a parlamenti mandátumok (199) több mint kétharmadát (133), míg 2,8 millió ellenzéki szavazat a parlamenti mandátumoknak összesen csak egyharmadát (66) eredményezte.

A Fidesz kétharmadozása a választópolgárok kb. egynegyedén alapult, és ha a Fidesz retorika szerinti „magyarságot tekintjük” 15 millióval, akkor 15%-nak felel meg a valóságban.

Számmágia, amely összekapcsolódott a média kormánypárti uralmával: „Röviden beszélünk, hogy az egyszerű ember is megértse!” Ennek a politikai-médiai sulykolásnak köszönhetően a közvélemény többsége elhitte, hogy kisebbségben van.

Fordul a kocka. Az ellenzéki pártok és megbomlott Orbán-Simicska médiahatalom újdondászai újabb időben „a kétharmad elvesztéséről” beszélnek. Az új számmágia és a média többségi képviselőinek szokásává vált inkorrektség: a veszprémi 6. sz. (Navracsics) után a 3. sz. egyéni választókerület (Lasztovicza) is megüresedett, és már kétharmadoznak[i] – most ellenkező előjellel.

Alaptörvény és sarkaltos törvények

Az Alaptörvény elfogadásához és módosításához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának az egyetértő szavazata szükséges a parlamentben: 199 képviselő kétharmada 133 képviselő.

A sarkaltos törvények megalkotásához és módosításához az Országgyűlésben jelenlevő (nem az összes!) parlamenti képviselő kétharmadának az egyetértése szükséges. Azonban az Országgyűlés csak akkor alkothat törvényt, ha a képviselők több mint a fele jelen van az ülésen (199:2=100, mivel 99,5 képviselő nincs). Az Országgyűlés határozatképességéhez a minimum 100 jelenlevő képviselő szavazatából legalább 66 képviselő egyetértő szavazata kell: így a sarkalatos törvények módosításához – ha a parlamenti ellenzék nincs jelen – akkor elegendő 66 Fidesz-KDNP szavazógép gombját megnyomni!

Az egyszerű többségű törvények megalkotásához elegendő a jelenlevő képviselők „egyszerű többségének” a támogatása: a határozatképes létszámból 51 képviselő támogató szavazató, ha az ellenzék nincs jelen.

Ha a parlamentben nincs az ellenzék jelen, akkor a szó jogi értelmében (!) a kormánypártok bármiről bármilyen tartalmú törvényt alkothatnak, még a saját képviselőik egy részét is szabadságolhatják a törvényalkotás folyamatából.

Parlamenti matematika után

A parlamenti matematikai alapfogalmak után következhet a parlamenti pártpolitika: Mely pártnak lehet frakciója, és melyiknek nem? Lehet-e kötelezni a képviselőket a frakció álláspontjának a támogatására? Milyen magatartásért lehet megbüntetni a képviselőt? Mi a frakcióból való kilépés politikai, társadalmi és anyagi következménye? Hogyan lehet egy parlamenti képviselő szavazatát megvásárolni? Lehet-e kormánypárti frakcióból „átülni” ellenzéki frakcióba? Ellenzéki képviselőből hogyan lehet kormánypárti képviselővé válni? Mi kell egy Alaptörvény módosításhoz szükséges ellenzéki képviselői szavazat „bevásárlásához”? Miért lépne ki a kormánypárti frakcióból egy (két-három, stb.) képviselő az ellenzék padsoraiba? Miért nem képesek az ellenzéki pártok közös frakció létrehozására?

Jogilag nagyon fontos a Veszprém megyei 1. és 3. sz. egyéni választókerületben a választás eredménye, de mi lesz azzal a képviselővel, aki bekerül az Országgyűlésben? Magára akaszthatja a „Megszűnt a kétharmad!” táblát, az ellenzék onthatja magából a „Megtörtük a kétharmadot!” jelmondatokat.

A közvélemény figyelmébe ajánlom: a Fidesz támogatottsága 900 ezer szavazóval csökkent. A parlamenti ellenzéki pártok közül a Jobbiké nőtt.

A választáson való részvétel minden választópolgár erkölcsi kötelessége!