A román elnök továbbra is felfüggesztve
2012. július 29-én a balközép többségű román parlament kezdeményezésére népszavazást tartottak a jobboldali elnök menesztéséről, amelyen a választók 46%-a vett részt. A szavazók döntő többsége (87%) az elnök végleges eltávolítására szavazott . A szavazás érvénytelen volt, mert a választópolgárok kevesebb mint 50%-a szavazott. A választás eredményét a választási bizottság kihirdette: marad a jobboldali elnök a pozíciójában. (2007 után másodszor tartják poziciójában az elnököt a nemszavazók).
A parlamenti többség pártjai azonban nem nyugodtak bele a politikai vereségbe és megtámadták a népszavazás eredményét az alkotmánybíróságon. Az óvás oka az, hogy a beadvány szerint a KSH által közzétett hivatalos adatok szerint a választójogosultak száma 2 millióval kevesebb, mint a választási bizottság által közzétett adat: 18,2 millió. Ha a KSH adatát fogadják el hitelesnek, akkor a a szavazók száma meghaladja az 50%+1 főt, így a szavazás érvényes és eredményes: Basescu már nem töltheti be az elnöki pozíciót.
A vita szakmai megértéséhez érdemes megemlíteni, hogy a román választási bizottság a szavazóköri (elemi) adatok, települési, regionális, majd országos számtani összesítésével állapítja a választójogosultak számát, míg a KSH a népszámlálás eredményét veszi alapul, amelyet statisztikai módszertan alapoz meg. Talán meglepő, de mind a két módszer lehet eredményes, és mind a két módszer lehet hibás. Romániában nincs népességnyilvántartási hivatal, így nincs az igazgatási ágaktól független „számontartása” az állampolgároknak. (Még a népességnyilvántartással rendelkező államokban is lehet hiba a nyilvántartásokban, azonban ez a hiba határ – szakmai vélemény szerint – nem haladhatja meg a 0,5%-t.)
A statisztika és a választási adatok közötti eltérés oka lehet emberi hibák, tévedések sorozata, a szakmai irányítás gyengesége, sőt a kormányzat hibás szakpolitikája („nem csökken a nemzet létszáma!”). Azonban leggyakrabban a statisztika készítését elrendelő jogszabályok tartalma, fogalmi rendszere eltér a választási jogszabályok által használt fogalmaktól. Pl.: a statisztika nem veszi figyelembe a külföldön élő választójogosultakat, vagy a bevándorlókat a választási jogszabály az önkormányzati választáson választópolgárnak tekinti, de a statisztika a parlamenti választójogra bazíroz, stb. Azonban a jelen esetben 2 millós eltérésről van szó Romániában, amelynek ilyen okai nem lehetnek.
A pártpolitika és a választási (népszavazási) vereség bő forrása a választási eredmények elleni óvásoknak. Azonban nem zárható ki, hogy ez a jelenlegi vita átfordul/t/ népességpolitikai vitává is: „Fogy a román! 2 millióval kevesebben vagyunk!” Gondolhatunk egy olyan következményre is, hogy a magyarok aránya a népességen belül hirtelen megnő?!
Egy dolog biztos: Basescu elnök jelenleg nem elnök, és az alkotmánybíróság szeptember 12-ei döntésig a kormánypárti ideiglenes elnök – Antonescu – elnököl. Hogyan tovább?
