http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/07/16/13/Munkaugyek__IrReality_Show_24_resz.aspx
Nyugodtan aludtam 2012. július 15-éig. Ezen a vasárnap éjjelen hirtelen felriadtam az éjszaka közepén és bekapcsolatam a tv-t. Újabb ismeretlen eredetű impulzusra az M1-re kattintottam, amelyen éppen kezdődött az IrReality Show hozzávetőlegesen 24. folytatása. 2012. március 18-án mutatták be az M1-en a sorozat első darabját, és én nyugodtan aludtam mindig, de most – érthetetlen okból – néznem kellett ezt a vígjáték műfajba sorolt szappanopera részletet. A forgatókönyv írók közül Litkai Gergely, a színészek közül Molnár Piroska neve ütötte meg a szememet, így már bizakodóan ültem a tv néző fotelomba.
A 25 perces epizódot minél tovább néztem, annál kevésbé értettem. A munkaügyi hivatal vezetője és dolgozói nagyon is valóságos hivatalt mutattak be a nézőknek, és a vígjáték műfaj egyre inkább sodródott a dráma, majd a tragádia műfaja felé. A kezdeti mulatságosnak tűnő mondatok egyre inkább hajlottak a komor kinyilatkoztatások irányába, a helyzetkomikumot lassan felváltotta a mélabú, a rácsodálkozás a valóságra. A történet nagyon egyszerű és életszerű: a minisztérium pályázatot ír ki a hivatalok számára. A pályázat lényege az ügyintézés, a hivatal akadálymentesítése, hogy a fogyatékkal élők könnyűszerrel igénybe vehessék a hivatal szolgáltatásait. A hivatal ifjú vezetője, aki „felfedezte” a pályázatot, a hivatali értekezleten kiosztja a pályázat elkészítésével kapcsolatos feladatokat, majd a minisztériumba távozik, hogy megtudja: mennyi pénzt adnak a győztesnek. A magukra hagyott kormánytisztviselők, kiosztják egymás között a fogyatékkal élők szerepeit: lesz közülük vak, süket, béna, stb. A szerepjáték során – az akadálymentesítés konkrétumaiban, mindenki kudarcot vall – állítólagos „vidám jelenetek” keretében. A vak nem lát, a süket nem hall, a béna nem tud járni – és egyéb jópofaságok. Sok szenvedés után a szereplők kiizzadnak magukból egy „sorszámosztó-ügyfélirányító” rendszert.
A visszatérő főnök, leszidja a beosztottakat, mert azok nem olvasták el a pályázatot és tudatlanságukban az ügyfélfogadást akarták akadálymentesíteni, holott a saját hivatalukban nem is fogadnak ügyfeleket. HA-HA-HA!
Miután kikacagtam magam, azzal kellett szembesülnöm, hogy egy nagyon is valóságos Reality Show-t sikerült a forgatókönyv íróknak leírni és a színészeknek hűen sikerült a hivatalnokok tevékenységét bemutatni. A legvalóságosabb azonban a munkügyi hivatal fiatal vezetője volt: lenyalt rövid haj, keskenyfazonú, három gombos öltöny, fehér ing, keskeny nyakkendő és minisztériumba járás! Roppant találó jellemzés.
A sorozatot ajánlom szíves figyelmükbe, amikor vasárnap éjszaka nem tudnak aludni! Gondoljanak arra, hogy legalább néhány forgatókönyvíró és színész kap fizetést! Így már nyugodtan mehetnek vissza aludni, a munkahelyteremtés forradalma eredményre vezetett – legalábbis néhány jobb sorsa érdemes ember esetében. További szép álmokat!
