Rádió műsorból könyvet készíteni technikailag sem egyszerű. Az első kérdés amit el kell döntened, hogy portré műfajban írod meg a műsor szövegét vagy interjú formában. A kettő között az a döntő különbség, hogy a portré az műsor hanganyagának a felhasználásával készül, amelyet az írásmű szerzője a maga szövegévé fogalmaz meg, és a hanganyagban levő információkon kívül más forrásokat is felhasznál a „főhős” bemutatására, jellemzésére. Az interjú írásos változata igyekszik az interjúalany által elmondottakat szó szerint hasznosítani, csupán a beszélt nyelv és az írott nyelv között meglevő eltéréseket igyekszik „észrevétlenné tenni.
Az új könyvemhez az utóbbit, az interjúkötet műfaját választottam. E döntésben benne van az is, hogy a Civil Rádió FM 98-nak a betiltása miatt egy emléket állítsak (fellebbezés folyamatban van). A másik ok, hogy az interjúalanyok személyiségét jobban visszaadja az ő karakterét megőrző szöveg, mint a saját képre gyúrt portré anyaga.
Nos, ha döntöttél, - és én döntöttem – az interjú kötet mellett, akkor újabb problémával szembesülsz: technikailag hogyan írod le a hangfájlról a szöveget. A hagyományos módszer, hogy odaülsz a magnetofon elé, és miközben hallgatod az interjút, akkor magad legépeled a szöveget. (Javasolom, hogy mindenki próbáljon egy A/4 gépelt oldalt előállítani. 10 perc után rájön, hogy a második sornál tart, és feladja.) Másik lehetőség, hogy profi gépírót bérelsz, aki ugyanezt elvégzi, de készülj fel arra, hogy 6 hónapig a családod kenyéren és vízen él, a régi lakásod előtti sátorban. A harmadik, hogy beveted az informatikai forradalom egyik eredményét, és számítógépes úton a hangfájlodat írott szöveggé alakítod. Az nem drága (nem is olcsó), rendkívül gyors. Amikor először átfutod a szöveget, akkor Heuréka! Amikor alaposan (nyomdai kézirat előkészítésként) elolvasod a szöveget, akkor hirtelen lelombozódsz, és arra gondolsz, hogy nem olyan sok idő az 6 hónap, amíg a család a sátorban léböjt kúrán vesz részt. …és akkor nekiállsz, és az interjú hangfájlját hallgatva elkezded javítani szöveget. Megünnepelhetsz minden oldal elkészítését!
Midőn lassan haladsz előre a kásahegyben, gyakran van alkalmad gutaütést kapni az értelmetlenné vált szövegen, mert a fordító program egy másodperc alatt 10 karaktert (betűhelyet) ír, és mivel hibázik, hát hibázik. De vidáman lehet felnevetni a leíróprogram hibáin néha. Mondok egy-két példát: Spriró György az interjúban Shakespeare színházáról beszél. Amikor először olvastam azt, hogy „Seksz Pista”, akkor felkiáltottam: Spiró új nyelvi leleménye! De nem a fordító program hibája volt. Kuncze Gábor interjújában Tamás Fülöp = tanácstestület, erdő = SzDSz.
Abbahagyom ezt az írást, mert nyakunkon a határidő! (Sürgetem is a feleségemet a gyorsabb munkára!)
