A belügy T/7772. szám alatt törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez.
A törvényjavaslat címe: „az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról”.
A törvényjavaslat címe és a törvény általános indokolása köszönő viszonyban sincs egymással. Az általános indokolás nem szól a rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, és egy betűt sem veszteget az iskolakerülés elleni fellépés szükségességéről. (Úgy tűnik, hogy a jogszabály-előkészítéshez értő személy még nem látta a törvényjavaslatot.)
A törvényjavaslatnak a publikus célja az, hogy egységes szabályozást alakítson ki - a rendőrségen kívül - rendészeti feladatokat ellátó személyek számára, annak érdekében, hogy az emberek szabadságjogait egyformán korlátozhassa az erdővédelmi szolgálat tagja, a hegyőr, a hivatásos vadász, a halászati őr, a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr. (E személyek száma összesen nem éri el a 10 ezret.)
A törvényjavaslat általános indokolása rendkívül szerény: mint a terjedelmet, mind a tartalmat illetően. A terjedelem majdnem eléri a fél oldalt, a tartalom nem ismerteti a törvényjavaslat valódi céljait. Az un. egységes szabályozásra törekvés a preambulumot követő 1. §-ig tart, mert az egyenruha kivételével ez a törvény nem vonatkozik a fegyveres biztonsági őrökre, továbbá a személy- és vagyonőrökre. (A fegyveres biztonsági őrök, továbbá a személy- és vagyonőrök összlétszáma az illetékes kamara szerint kb. 100 ezer fő.)
Már önmagában a kinyilvánított cél is eléggé vitatható: egyformára szabályozni a teljesen különböző tevékenységet folytató un. ágazati feladatokat ellátó személyek tevékenységét? A tevékenység nem is lesz egyforma soha, de egységes lesz az egyenruha (újabb lehetőség nagyértékű közbeszerzés eljárás meghirdetésére!). Szakmailag soha nem lesz egyforma az un. „feladat és hatáskör”, de mindenki bilincselhet, gáz-sprézhet, motozhat, stb.
Végigolvasva a törvényjavaslatot több (rejtett) célt is sikerült kiolvasni az összesen 39 §-ból.
Elsődleges cél a rendőrség alá centralizálni minden olyan szervezetet, amely a lakosság, illetőleg az állampolgár személyi szabadságjogait korlátozhatja. Ezt nyíltan nem lehet megtenni, mert politikai felháborodást és alkotmányjogi vitát provokálna, ezért minden szervezet (többségében az önkormányzatok) kötelesek „önkéntesen” együttműködési megállapodást, „szerződést” kötni a rendőrséggel. A belügyminiszter törvényi felhatalmazások sorát kapná meg, hogy rendeletben állapítsa meg a rendőrség és az érintett szerv kapcsolatának a tartalmát, tehát szerződéses szabadságra nem lesz mód. A centralizáció további eszköze, hogy minden panaszt, amelyet a rendészeti tevékenységet folytató személyek ellen bejelentenek (jogtalan gumibotozás, jogellenes fogva tartás 2 órán túl, indokolatlan gáz-sprével lefújás, bilincselés, stb.) a rendőrség bírál el. A rendőrségi döntés ellen csak közigazgatási panasz lehetséges, tehát csak a felettes rendőrséghez lehet fordulni. Bírósági panasz kizárva. A jogtalanság elbírálója a saját érdekkörben marad.
Másodlagos cél, hogy a rendőrség pénzt igényeljen a saját szervezetének, a rendőrök személyének és a rendőrség beszállítók finanszírozásához az együttműködési megállapodás alapján. Pl.: a törvény adta belügyi felhatalmazások kiterjednek az rendészeti feladatot ellátó személyekre vonatkozó oktatás-vizsgáztatás rendjének a szabályozására, a vizsgabizottság rendőri tagjának a kijelölésére. Az oktatásért, a vizsgáért fizetni kell. A rendőrségi beszállítók szállítási jogosultságának a kiterjesztése alapján (egyenruha, bilincs, gáz-spré, stb.) fizetni kell a megrendelő szervezetnek. A polgárőrök a jövőben saját pénzükből veszik meg az egyenruhájukat a rendőrségi beszállítóktól.
A harmadik cél a rendőrség hatalmának az iskolákra való kiterjesztése: a Rendőrségről szóló törvény egy új §-sal egészül ki: az iskola fenntartó kezdeményezésére a rendőrség közreműködik az általános és középiskola rendjének fenntartásában (újabb bevételi lehetőség). Érdeklődéssel várhatja a közvélemény, hogy melyek lesznek azok az iskolák, ahol először jelennek meg a rendőrök, sőt később e rendőri tevékenység kiterjeszthető volna az egyetemekre is…
A negyedik cél nehezen fejthető meg a saláta-törvényből: az új törvény még 6 másik törvényt is módosít, közöttük olyan ügyekben, amelyeknek semmi köze ehhez a törvényhez. Ilyen például egy új rendőrségi tevékenység fajta a megbízhatósági vizsgálat egyes közalkalmazottak ellen, illetőleg a hivatalos személy kérésére történő „igazoltatás”, amelynek célja és értelme ebben a formában politikai okokból történő rendőrségi zaklatásra ad lehetőséget.
Összességében ennek a törvénynek az a célja, hogy az önkormányzatok tevékenységébe bevigye a rendőrség államigazgatási felügyeletét és pótlólagos pénzre tegyen szert saját szervezetének és beszállítóinak. A gyerekek iskolába járásának rendőri kikényszerítése a tragikomédia tárgykörébe tartozik.
Lehetne értelmes célja ennek a törvénynek, de ennek azzal kellene kezdődnie:
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZETI TEVÉKENYSÉGHEZ SEM BILINCS, SEM MOTOZÁS, SEM KUTYA NEM ALAKLAMAZHATÓ!
