Mea Culpa

Mea Cupla!
Én sem állítom, hogy tévedhetetlen vagyok. Amint beismerem, hogy tévedtem. Most, a műsor hallgatásakor, meg az elmúlt 25 év során végig. Miképpen sok tíz-százezer honfitársam valószínűleg szintén.
Egy biztos, amikor annak idején én az aláírásokat gyűjtöttem, tisztában voltam azzal, és az aláírókat is ezzel agitáltam, hogy a Pozsgay-ügy miatt fontos az egész népszavazás. És ezt meg is értették.
Bele nem gondoltunk akkor abba, hogy majd évtizedek múltán ez úgy fog lejönni, hogy "birka a magyar nép, népszavazásban mondott le a közvetlen elnökválasztási jogáról."

Azt már állítani sem merem, hogy az aláírásgyűjtő íven is szerepelt-e a választási cédula magyarázó mondata, mert én 25 éve csak az eredeti első mondatra, annak üzenetére emlékszem: "Nehogy már Pozsgay előnyt jelentsen az MSZP-nek majd a parlamenti választáson."

de azt állítom, hogy így, a magyarázó mondattal együtt ma már nem fogadná el semmilyen választási iroda, vagy bizottság, ugyanis nem lehet egy kérdés egyszerre két értelmű: 1. Mikor legyen? 2. Ki válasszon?

De tegye a kezét a szívére kedves Tóth Zoltán! A népszavazást kezdeményezők (SZDSZ, fidesz lelkes vezetői) számára mi volt a fő szándék? Mi volt a fontosabb? Az, hogy nehogy Pozsgayt válassza a nép, avagy az, hogy majd ők, az újonnan alakuló parlamentben dönthessék el, ki legyen közt.elnök?

Számomra sértő, mikor manapság csak annyi hangzik el a négyigenes népszavazás ezen kérdéséről,hogy birka a magyar. Holott akkor pontosan tudtuk, hogy mi a tét, Pozsgay.

"Javaslom az apróbetűs rész elolvasását is".

:) Hát igen. Minden egyéb komment nélkül, mit lehet ehhez hozzátenni (sajnos egyre inkább):

"Javaslom a sorok közötti olvasást is!" :(

Mindig azzal a fránya apró betűs résszel van a gond! :)

Én sem vagyok tévedhetetlen:
- volt már, hogy azt hittem, nincs igazam... de tévedtem! :)

Kedves Tóth Zoltán!
Lekötelezne, ha a május 10-ki hozzászólásom két felvetésére reagálna.
Vagyis arra, hogy:

1. Az 1989-es négyigenes népszavazás megtartásakor a köztudatban, és a kezdeményezők szándéka szerint a köztársasági elnökről szóló kérdésben melyik volt a lényegesebb elem? Az-e, hogy ne a nép, hanem a parlament választhassa, avagy az, hogy ne a parlamenti választások előtt, hanem csak utána legyen a köztársasági elnök megválasztva?

2. Az azóta hatályos népszavazási jogszabályok szerint az akkori szavazólap szövegezését nem lehetne elfogadni, mert két kérdést is megfogalmaz. Maga a kérdés azt, hogy mikor, a magyarázó utómondat pedig azt, hogy ki által.

@tibapó: ki által = hogyan

@tibapó: A népszavazási kérdést az Szdsz fogalmazta meg. A kérdés azt sugalmazta, hogy a parlament válassza az elnököt. A magyarázat az Mszp többségű Országgyűlés tette hozzá, amely azt sugalmazta, hogy a nép válassza a köztársasági elnököt. (Az országgyűlés megszavazta a köztársasági elnök közvetlen választásáról szóló törvényt, amely a legrövidebb életű törvény volt: 6 napig volt hatályos. A népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés hatályon kívül helyezte.)

@Dr. Tóth Zoltán:
vagyis?

és a második kérdés?

"...kérdést az Szdsz fogalmazta meg. A kérdés azt sugalmazta, hogy a parlament válassza az elnököt. A magyarázatot az Mszp többségű Országgyűlés tette hozzá,..."

Már elnézést, de pont fordítva látszik.
Ugyanis a kérdés úgy szól, hogy MIKOR legyen a közt. elnök választása, és a magyarázat szól arról, HOGYAN,