Még most sem értem, de kezdettől fogva nem értettem, hogy mire fel ez a cirkusz a miniszterelnök jelöléssel. A dolgot már ott elrontották, hogy csak a két legnagyobb párt egyezkedett. Véleményem szerint valamennyi szóba jöhető a jelenlegi kormány leváltására szövetkezni akaró pártelnöknek -a Jobbik kivételével-egyezkedni kellett volna, hogy a 103 szavazó körzetben milyen jelöltet tudnak állítani. Melyik párt tud indítani, van-e egyáltalán az ellenzék valamelyik pártjának ott jelöltje, ha több van, akkor közösen döntsék el, hogy melyik induljon a választáson. Nem kellett volna kizárni a nyilvánosságot sem, mert a visszajelzések alapján meglehetett volna tudni, hogy melyik jelölt a legnépszerűbb a településen, ki az aki igazán tesz valamit a közösségért. A választásokig még bizonyítani is tudtak volna. Aztán amelyik pártnak legtöbb jelöltje befut a választáson, az adja a miniszterelnököt. Az előválasztás sehová nem fog vezetni, nincs értelme. Az emberek nem fognak elmenni, mert mára eljutottunk oda, hogy elveszítettük a türelmünket a két intoleráns, impotens egyezkedő párttal szemben. Az gondolom, hogy az egyezkedésekhez kellene egy független moderátor, tanácsadó, aki tud segíteni, tud egy forgatókönyvet adni a választási előkészületek lebonyolításához. Dr. Tóth Zoltán választási szakértő igazán tisztában van a választással kapcsolatos teendőkkel, lehetőségekkel, és miniszterelnök sem akar lenni. Ahhoz képest, hogy mekkora tudást halmozott fel ezzel kapcsolatban, nem tudok róla, hogy túl gyakran kérték volna, vagy igénybe vették volna ezt a tudást, az ő segítségét. Pedig azt gondolom, hogy ez is egy szakma. A pártelnököknek nem feltétlenül kell tudni a választási törvénnyel kapcsolatos dolgokat, DE KÖTELEZŐ LENNE EHHEZ EGY SZAKÉRTŐ TUDÁSÁT IGÉNYBE VENNI! Mára már a legegyszerűbb ember is tudja, hogy ha nem lesz összefogás marad a jelenlegi kormány és az Orbán. Most már eljutottunk oda, hogy dühösek az emberek. Mert csak azt látják, hogy a két pártvezető csak a saját karrierjének alakulásával van elfoglalva. A dolog nem kezdődik jól, hiszen sikeres miniszterelnöknek lenni én azt gondolom, -sok minden más mellett- igen nagy alázatot is igényel, annál is inkább, mert a jelentése is az "szolga". Csak azt tudom mondani, hogy nagyon sok időt elvesztegettek. Az emberek bizalmát megszerezni nagyon nehéz, sok munka és bizonyítás szükséges hozzá, és nagyon könnyen el lehet veszíteni. Egy ilyen bizalomvesztés után még nehezebb újra visszaszerezni. Sőt nem is minden esetben lehetséges. Ellenzéki pártvezetők ébresztő, munkára fel, ezt a győzelmet nem fogják könnyen adni, mert nincs még egy ember az országban, aki annyira ragaszkodik a hatalmához mint a jelenlegi miniszterelnök.

Ma Klubrádióban egy általam ismeretlen elemző volt Szénási Sándor vendége a Méltányosságtól.
Nos,szerintük a Méltányosság ötlete volt az előválasztás. Érdekes, hogy én ezt először Tóth Zoltántól hallottam, igaz ő az egész ellenzéki mezőny részvételével gondolta.
www.klubradio.hu/klubmp3/klub20130823-185852.mp3
folytatás:
www.klubradio.hu/klubmp3/klub20130823-192852.mp3

T. Tóth Zoltán Úr!

Ön volt az, aki először előhozakodott az előválasztás lehetőségével és kitartóan kardoskodott is mellette.

Igaz, Ön ezt az egész - magát demokratikusnak nevező - ellenzéki tábor részvételével képzelte el, nem csak annak két, úgymond fő erejével.

Amikor Mesterházyt fenti szerencsétlen mondatai miatt ekézi, igaza van, de azt ne feledje, hogy míg az mszp kezdettől fogva nyitott volt egyéb ellenzéki formációk felé, a Bajnai-féle Együtt volt az, amely megalakulása óta magát következetesen az mszp kizárólagos partnerének látatta, és ilyentén mindeddig megakadályozta más ellenzéki erők érdemi becsatlakozását a választási együttműködésbe. Ennél fogva a választásra való felkészülés egy idő után kizárólag eme két párt tárgyalásai mentén haladtak.

Most nehogy már Mesterházyt amiatt ekézzük, mert a status quo-t betartva az előválasztási ötletét - Bajnai ötletére stromfolva - csak eme két várt amúgy demokratikus versenyének szánja??

Először is várjuk meg, mit lép most az Együtt Mesterházy ajánlatára, de ha figyelembe vesszük Bajnaiék eddigi szigorúan két pártban való gondolkodását, egy kibővített részvételű előválasztásra biztosan nemmel feleltek volna. Mesterházy most is csak tartotta magát a megállapodáshoz.

"A többi demokratikus ellenzéki párt (pl. gyurcsányisták, árok kornélisták, szocdemek, civil szervezetek) kizártak az előválasztásból."

Már elnézést, de Bajnai javaslata is kizárja a többi ellenzéki pártot az előválasztásból.

"Ez a miniszterelnök jelölt arról sem tud, hogy a miniszterelnök jelöltet a köztársasági elnök nevezi meg, és nem önmagát nevezi ki azzá. Egy párt legfeljebb listavezetőt nevezhet meg."

Hivatalosan, alkotmányjogi szempontból, de a köznyelvben, a hagyományban 1990 óta a listavezető az adott párt miniszterelnök-jelöltjének számít, nem pusztán listavezetőnek.

@Tóthné Kiss Valéria: Egyetértek Önnel: munkára fel!

@Andráska8: Köszönöm az infót! 1977-82-ben a Társadalomtudományi Intézetben dolgoztam. Kirobbant egy szerzői jogi vita két kutató között (ki lopott szöveget kitől?). Schmidt Péter (a későbbi alkotmánybíró) azt mondta a sérelmezőnek: "Neked 100 gondolatod van. Neki ez az első. Hagyd a fenébe! írj meg a 99-ből még sokat!"

@héjakútmácsonya: Már korábban írtam arról, hogy sokféle funkció van, nem értek egyet a vezér elvű pártelnökséggel. Az én előválasztási javaslatom a demokratikus ellenzék egészére vonatkozott. Köszönöm, hogy olvassa a blogomat.

@pástétom: Az általam tett előválasztási javaslat a demokratikus ellenzék minden pártjára, civil szervezetére és független jelöltjére vonatkozott. A tartalom megtartása a fontos számomra, a forma bármilyen lehet.

@Dr. Tóth Zoltán: Attól függ, mit is értünk a vezérelvű vezetés alatt. Ha azt, hogy egy személy dönt mindenben, s ő felügyel mindent, akkor nem jó, nyilván, ám ha azt, hogy egy testület, többségi alapon, meghoz egy döntést, s ennek a döntésnek egy személy, a pártelnök, érvényt szerez, beosztottai révén, közvetve, és/vagy közvetlenül, akkor viszont jó. Mármint a vezérelv.
Azt a fajta felfogást, amely alapján egy párt még elnököt sem akar, vagy épp mer választani, mert az csúnya, despotikus dolog, naivnak és infantilisnek tartom. Az a rossz, ha egy párt egy személyre épül, s ettől az egy személytől függ, ám ha van egy úgynevezett karizmatikus vezető, egy vezéregyéniség, az jó. Addig jó, míg nem a saját képére és hasonlatosságára alakítja át a pártot, tehát más is lehet benne vezető.

Egyébként én a „demokratikus ellenzék” formulát is visszásnak tartom. A Jobbik demokratikus választásokon szerzett a választóktól mandátumot (most ne tessék a NSDAP-vel példálózni!), tehát szigorúan véve demokratikus, s úgy látom, sokkal kevésbé egy személytől függ, sokkal kevésbé egyszemélyes, mint akár a nevében is demokratikus Gyurcsány-féle DK, vagy a Bajnai-féle Együtt-PM szövetség.

Mesterházy javaslatát még mindig tökösebbnek, demokratikusabbnak tartom Bajnaiénál, bár kétségtelen, hogy előbbi javaslata időszűke miatt kivitelezhetetlen, utóbbié viszont gyorsabb, egyszerűbb, ám kétségesebb, mivel demokratikus deficittől szenved. Közvélemény-kutatás alapján eldönteni, ki legyen az MSZP-Együtt-PM szövetség közös listavezetője, azaz kormányfőjelöltje, nos, számomra komolytalannak tetszik. (S ha már a közös vezető kiválasztása megoldhatatlan kihívás a két tábor számára, mi lenne, ha netán koalíciós kormányt kéne alakítaniuk, s együtt kéne kormányozniuk??)
Bajnai kirekesztené a Fideszes, Jobbikos választókat, mondván, ők rossz szándékkal torzítanák az eredményt, azon túllendülve, hogy ilyen rosszhiszeműen közelít meg egy választói réteget, miért nem szűrné ki a DK-s és LMP-s, s egyéb választókat is? Hisz ezek sem részei az Együtt-PM-MSZP szövetségnek, ezek is torzíthatják az eredményt. Bajnai és Mesterházy ugyan a kormányváltást akarók kormányfőjelöltjének posztjára pályáznak, de valójában mégiscsak az Együtt-PM-MSZP szövetség közös miniszterelnök-jelöltjének megválasztása a tét, amely szövetség viszont nem fedi le a kormányváltást akarók teljes táborát, azaz csak e tábor szimpatizánsait szabadna szavaztatni.