2019.11.10.
15:00

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Vastaps: Parti Nagy Lajos

A Városmajor 48 Alapítvány felolvasó estet szervezett Budapesten a Harris parkban. Csáki Judit irodalomkritikus, az est háziasszonya új lehetőségként említette meg, hogy a neves író, költő hozhat magával egy pályakezdőt is bemutatni. Parti Nagy Lajos Kossuth díjas író Borda Réka (27) költőt mutatta be a közönségnek, aki első regényéből olvasott fel egy részletet. Parti Nagy Lajos a Hősöm tere c. regényéből (1990) olvasott fel egy fejezetet, amelyet a közönség vastapssal fogadott. A felolvasóestről Tóth Zoltán készített egy összeállítást a Civil Rádió számára, amelyet 2019. november 11-én, hétfőn, 20 órától hallgathatnak meg a Civil Rádióban.

komment

Címkék: demokrácia filmszínházirodalom Civil Rádió 2019 Magyarország

2019.11.07.
20:34

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Budapest megalázása volt a cél

Budapest megalázása volt a cél a Putyin és Erdogan látogatásával. Millió ember állt és várokozott: gyalog, autóban, buszon, villamoson. Felnőtt, idős, gyermek - mindenki.

Sikerült is kivívni a népharagot. Szavazatokkal kell kitörölni a hatalomból az ilyeneket!

komment

Címkék: kormánypárt Budapest jóállam 2019 Magyarország

2019.11.04.
15:53

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Pástétom, terrine, paté

A pástétom magyar nyelvű eredője a „pasta” latin szó, amely első helyen  kenőcsöt jelent. Ezzel hűen ki is fejezi a pástétom lényegét, amely magyarul „jól megdarált és elkevert húsból vagy májból készült fűszeres, kenyérre is kenhető ételt” jelöl -írja a Wikipedia.

A terrine a francia, a paté az az angol megfelelője a pástétomnak. Az angolban a puding versenyben van a patéval. De szívesen veszek egy 6 hónapos London-Párizs-Budapest ösztöndíjat a gasztronómiai szakszavak összefüggésének a gyakorlati kutatására. Kipcsakok és türkök kerüljenek, bár megfelelő díjazás mellett készen állok összefüggést keresni török tengerparton a nyereg alatt puhított hús és a kumisz között.

Találkozó

A feleségemmel az ünnep előtti bevásárláson közösen találkoztunk egy francia luxus termékkel, amely ellenállhatatlanul bevette magát a kosarunkba. Otthon gondosan áttanulmányoztam (ha már ennyit fizettünk érte!), hogy mit is sikerült „zsákmányolnunk”, annak ellenére, hogy a vásárlás előtt megesküdtünk: csak a listán levő (elengedhetetlenül szükséges) termékeket vesszük meg. Nos, ez volt a pástétom, terrine, paté. Az ünnep reggelén nagy tisztelettel kibontottuk a luxus csomagolású dobozt és 5x2 db különféle ízesítésű pástétom korong volt benne: borsos, erdei gombás, vörösboros, húsos és libamájas. Az útmutató szerint friss bagettel, kétszersülttel, pirítóssal, tósztkenyérrel vagy tökmagos zsemlével illik együtt fogyasztani. A korongokat 5 reggeli alatt fogyasztottuk el (megadtuk a módját!), majd hirtelen csatakiáltásban törtem ki: Ilyet én is tudok csinálni!

Búvárkodás

Fejest ugrottam az internetbe, és lubickoltam benne, mint hal a vízben. Találtam a pástétomra 65 200 linket, a szóeredet történettől a különféle fűszerezésű, különböző nemzetek konyháinak termékeiig minden finomságosat. Szépirodalmi kutakodást is folytattam, és Krúdy Gyula Tavasz c. rövid történetéből megtudtam, hogy a pástétom még házasságszerzőnek is alkalmas[i]. Jókai Mór aranyemberéből[ii] megtudjuk, hogy a pástétom az esküvői ebéd elmaradhatatlan része. Sőt, Jókai Őszi fény c. művében még a pástétom megelégelését is megírta: „…szalonnára vágyom helyette”[iii].

Bevásárlás

A bevásárlásnak meg kell adni a módját, nem szabad hűbelebalázs módjára eljárni. A húsvásárlás helyszínének csak olyan hentest célszerű kiválasztani, aki két húsdarálóval rendelkezik: egyik a marha, a másik a disznóhúsnak. (Ha nem ismer valaki ilyen helyet, akkor két hentest kell meglátogatni, ami időpocsékolás.) A harmadik hús az friss csirkecomb filé legyen (csont és bőr nélkül). Az a hentes, akinek két darálója van, az szívesen kifilézi a csirkecombot is. A vásárlandó húsok aránya 1/3 – 1/3 legyen. Összesen 1 kg hús elegendő egy 6 fős vacsorához.

Szükségünk van 10 vékony szelet szalonnára. Aki irtózik a szalonnától, mert az egészségtelen, annak bacont javaslok helyette. Aki még azt is zsírosnak tarja, az forduljon a sonka irányába!

Szárított gyümölcsöket is kell vásárolnunk: újabb ok arra, hogy ismeretséget kössünk a piacon egy érdemdús árussal, aki nem a cukrozott (túlcukrozott) gyümölcsöket erőlteti ránk, hanem megérti, hogy nem cukrot akarunk venni, hanem gyümölcsöt. Részesítsük előnyben a szilvát és a piros bogyósokat, a szilvát az íze, a pirosokat a színe miatt. A szárított gyümölcsök mennyisége maximum 10%-a legyen a húsnak. A piaci fűszerárus nagyon örülni fog nekünk, amikor rózsaborsot kérünk: „Végre valaki, aki ért hozzá!” felkiáltással eltűnik a háttérben és lengetve hozza nekünk a rózsaborsot, amelynek legfőbb jellemzője az, hogy nem bors, hanem szömörceféle[iv], és amelyet a színe és illata miatt kedvelünk.

Zsiradéknak javaslom a kókusz zsírt (olajat), amely ugyaz. Egy evőkanállal elegendő 1 kg húshoz. Sajnos nálunk nincs a piacon kókusz zsír árus, így nem tudunk erről senkivel beszélgetni: be kell érnünk azzal, hogy nagyon alacsony az olvadáspontja, színtelen-szagtalan és nagyon jól bírja a forróságot, nem tudjuk megégetni.

Főzés-sütés

Akkor fogjunk bele a húspástétom készítésébe, ha valamely ok miatt egy szabadabb nappal rendelkezünk. Nem mintha egy napig kellene főzni-sütni, hanem mert szakaszosan kell elkészíteni, ami időigényes, de a hosszú szünetekben más munkálatokat is beütemezhetünk.

Összekeverjük a darált marha és disznóhúst. Felkockázzuk a filézett csirkecombot, mégpedig apróra, hozzákeverjük a többihez. Apróra metéljük a szárított gyümölcsöket, ezeket is belekeverjük a húsmasszába a kókusz zsírral együtt. A rózsaborsokat egészben használjuk fel. Nagyon kevés sót, egy kevés darált borsot szórunk az anyagunkba, és egy (!) csili paprikát karikázunk bele. Egy egész tojást hozzáadunk ragasztónak, és alaposan összedolgozzuk az egészet.

Az összegyurmázott húskeveréket 1 órára betesszük a hűtőbe összeragadni, pihenni.

Egy őzgerincet (formás tálat) a szalonna (bacon) szeletekkel kibélelünk úgy, hogy a szalonnaszeletek kilógjanak az edényből. A tálat megtöltjük a húsmasszával, ráhajtogatjuk a szalonnaszeleteket, és elhelyezzük a vízfürdőt tartalmazó magas oldalú tepsiben. A vizet addig forraljuk csak, amíg gyöngyözni kezd. Csökkentjük a hőt 110 fok C-ra (a víz hőmérséklete 85 fok C legyen), és három órán át szabadok vagyunk!

Az idő elteltével kikapcsoljuk a sütőt és hagyjuk kihűlni a majdnem kész pástétomunkat. Újabb két óra szabadság! Ha kihűlt, akkor betesszük a hűtőbe, ahol 8 órát pihentetjük. (Nekünk 8 óra szórakozás!) Az idő elteltével kiügyeskedjük az őzgerincből a fagyos pástétomot: javaslom az edényt tegyük melegvízbe egy pár percre. A hő hatására a pástétomot körbevevő zsír és húslé megolvad, de a pástétom szilárdan egyben marad. A zsír és húslét mártáshoz vagy burgonyapüréhez hasznosítjuk(!).

A pástétomunkat egy szép porcelán tálra helyezzük és vékonyan egy nagy késsel felszeleteljük. 2-2 szelet egy főre számítva elegendő. (Nagyétkűek kérjenek repetát!) Díszíthetjük tojáskarikákkal, petrezselyemmel, paradicsomszeletekkel vagy ahogy gusztusosnak tartjuk.

Köretnek csak a fantáziánk szabhat határt: rizs, burgonyapüré, cékla- vagy zeller- vagy zöldsaláta. Én legutóbb füge csatnit mellékeltem.

Egy baráti vacsorára 1-1 kg húsból ugyanazzal a módszerrel pástétomot és fasírtot készítettem. A faladat a megkülönböztetés és a minősítés volt. A kísérleti nyulak mindegyike felismerte, hogy melyik az egészben sült fasírt és melyik a pástétom. A fiatalok és a hölgyek mind a pástétomra szavaztak, az idősebb férfiak kiálltak az egybefasírt mellett. Én szótlanul ittam egy pohárt bort.

Jó étvágyat kívánunk!

 

komment

Címkék: Budaörs szakácskönyvből kimaradt 2019 Magyarország

2019.11.02.
19:19

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Bokros Lajos: Szabadság és szolidaritás

Bokros Lajos "Szabdság és szolidaritás" c. könyvéről a szerző, továbbá Bauer Tamás és Csillag István mondta el gondolatait. Több mint 100 érdeklődő vett részt az eseményen. A hangfelvételt Tóth Zoltán (Civil Rádió) készítette, és az Olvasókör c. műsor sugározza 2019. november 4-én, hétfőn, 20-21 óra között.

komment

Címkék: demokrácia pártok Civil Rádió Alkotmány Alaptörvény 2019 Magyarország

2019.11.02.
15:55

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Vörös Imre: A jog lényege

A Rádió Bézs "Alkoss!" c. műsorának a vendége Dr. Vörös Imre akadémikus, alkotmánybíró a jog lényegével ismertet meg minket. "A jog olyan mint a KRESZ: ha bizol benne és betartod a szabályokat, akkor biztonségosan hazaérsz." És mi van ha nem bízok vagy nem tartom be a szabályokat vagy mások nem tartják be? - Kérdezi Tóth Zoltán műsorvezető-szerkesztő a professzortól. https://www.radiobezs.hu/radiobezs/dr-toth-zoltan 

2019. november 5. kedd 12-13 óra között,

komment

Címkék: demokrácia Alkotmánybíróság Alkotmány Alaptörvény 2019 Magyarország

2019.11.01.
13:34

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Halottak Napján - St.Martin

Halottak Napja

Félelmetes ünnep volt számomra, amikor fiatal voltam. A halált még ünnepelni is kell?! Egyetemistaként megdöbbentem azon az évfolyamtárson, aki betegségben, és még jobban megriasztott, amikor egy másik balesetben elhunyt. A diplomaosztás előtt az egyetemnek több halottja is volt és engem ért a megtiszteltetés, hogy a hallgatók nevében búcsúztatót mondhattam a temetéseken. Amikor egy olyan kolléga sírjánál kellett gyászbeszédet mondanom, aki nem ismertem, akkor megfogadtam, hogy soha többé nem megyek temetésre. (Ezt a fogadalmamat sem tartottam be.)

Természetellenesnek tartjuk, ha egy fiatalabb ember halálával szembesülünk. A világnak az a rendje, hogy az idősek mennek el előbb és a fiatalok temetik el őket. A sors hozzánk kegyes, mert családunkat – eddig – nem hozta természetellenes helyzetbe. Azonban fiatalkori és felnőtt barátom elvesztése a lelkembe gázolt. Mindegyiktől a barátságunk történetének a megírásával is búcsúztam, mert a temetés kevés volt az elszakadáshoz.

A nagyszüleink és szüleink egyesével eltávoztak. A szereteteink sorozatos elvesztése, utolsóként édesapámé, rádöbbentett arra, hogy a családban én lettem a legidősebb férfi, és nyilván a rangidős, a „következő” – bár nem tudom az mikor lesz. A gyász súlya ekkor nehezedett rám a legjobban.

Feleségem unokanővére hirtelen hagyott el minket. Mivel a gyermekeink nevelésében nagyon fontos szerepet vállalt, így nekünk és - gyermekeinknek is – nagy lelki bánatot okozott eltávozása. A szomorúságot cselekvéssel próbáltam csökkenteni, és mivel a feleségem ágán ő volt az utolsó rokonunk, ezért elhatároztam, hogy a budaörsi temetőben egy közös családi emléktáblát készíttetetek valamennyi családi halottunk nevével. Lett egy hely, ahol egyszerre emlékezhetünk családunk minden elment tagjára, a Halottak Napján.

A halál gondolatával a szépirodalmon keresztül is találkoztam. Thomas Mann, Spiró György, Shakespeare, Örkény István írásai közelebb hozták hozzám az elfogadhatatlan halál gondolatát. Bitó Lászlóval és Heller Ágnessel többször is beszélgettünk a kegyes halálról, továbbá a hospice ház tevékenységéről és bár meggyőzni nem tudtak, de talán annyira jutottam magammal, hogy eljöhet az az idő, amikor az ember már nem ragaszkodik annyira az élethez, - mert… elég volt.

A temetések formája többször is gondot okozott nekem. Apai nagyapám többször is kijelentette a családi beszélgetéseken, hogy a „…pap csak egyszer mehet előttem”. Nem értettem meg kamaszként csak akkor, amikor a sírhoz kísértük, akkor villant belém a felismerés: most megy a pap nagyapám előtt! Különösen eltérő formái vannak a katolikus, a református és a zsidó temetéseknek. Egyiknél rengeteg virág, siratóasszonyok, másiknál a pap a halotthoz beszél, a harmadiknál kalap és kavicsok. Sőt, olyan temetésen is voltam, amikor a pap felszólította gyülekezetet, hogy „ … mondjuk egy imát azon testvérünkért, aki legközelebb eltávozik!” – mire mindenki laposan körbenézett… . A temetési éneklésnek is vannak eltérő hagyományai: előéneklő kántorra válaszolgatnak a gyászolók, a pap felszólítására indul a kántálás, zenegép slágert, rockot játszik. És persze minden temetés után esznek, tort ülnek a gyászolók. Legalábbis a Zsüri, a közvetlen családtagok, a többiek menjenek Isten hírével…

Az államférfiakat kiemelt pompával búcsúztatják (államasszonyokat még nem temettek eddig). Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Horn Gyula, Göncz Árpád… Hatalmas ravatal, katonai tiszteletadás, ágyútalp, virágerdő, politikusok tülekedése, hogy az első sorban ülhessenek…, a gyászoló tömeget rendőrök irányítják és kémek figyelik a sorokat, tv és rádióközvetítés, sztárok fellépésével. Gyanút keltő újságcikkek, hogy a család nem is ilyen temetést akart… Ezek a temetések már nem egy emberről szólnak, hanem egy eszme, egy hatalom, egy politika felemeléséről vagy ledöntéséről…

A legújabb időkben új temetkezési és új gyászolási szokások vannak kialakulóban, új szertartási formák kezdenek polgárjogot nyerni. Magyarországon a hamvasztás már polgárjogot nyert, ami Indiában négyezer éves hagyomány. Azonban a hamvak szétszórása talán csak egy évtizede kezdett kialakulni szökőkutat formázó vízsugár, vagy Dunába szórás formájában. Elsőként amerikai filmekben láttam, hogy a temetésre nem koszorút visznek a gyászolók, hanem egy borítékot adnak az övegynek… virágra/jótékonyságra. Sőt amerikai vígjátékokban olyat is láttam, hogy a halott emlékére vicceket mesélnek a jóbarátok a koporsó előtt állva, mikrofonos kihangosítással.

Talán újabb hagyomány teremtődhet azzal, hogy kettéválik a gyászszertartás: a családi temetésre, és a gyászoló nagyobb közönség számára tartott beszélgetésre. A családi temetés formája kizárólag a közvetlen hozzátartozókon múlik. A másik rendezvényen a gyászoló barátok, kollégák személyes történeteket mesélnek egymásnak az elhunytról, illetőleg saját magukról. Talán ez a forma könnyebbé teszi a halottra való emlékezést, a gyász érzésének a hatékonyabb feldolgozását.

2019. november 2-án, szombaton Halottak Napja van. Emlékezzünk elődjeinkre, eltávozott családtagjainkra, szeretteinkre - mindenki a maga választotta forma szerint.

komment

Címkék: videó Budaörs Ünnepek Unokáimnak 2019 Magyarország

2019.10.28.
09:33

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Sajtószabadság nincs Magyarországon

Tóth Zoltán: Sajtószabadság Magyarországon 2019-ben

A sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága az ENSZ-nek  és az Európai Uniónak az  Emberi jogokról és politikai szabadságjogokról szóló alapdokumentumában elismert alapjog. A Magyar Alaptörvény is alapvető jognak ismeri el, amelyet csak kivételes esetben lehet korlátozni.

Sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság

A sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság a francia forradalom szellemi terméke. Az európai forradalmak tavasza (1848) óta fokozatosan elterjedt az egész világon.

Tartalmilag mit jelentenek ezek a szabadságjogok?

Elsőként a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság az állam elé állított tilalomfa, amely megtiltja az államnak, hogy cenzúrát alkalmazzon a sajtótermékeken/elektronikus eszközökön. Tilos cenzúrahivatalt létrehozni. A sajtó és véleménynyilvánítási szabadság korlátozására csak az alkotmányban, kétharmados törvényben meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor: más alkotmányos alapjogok védelme, továbbá bíróság által védett személyiségjogi ügyekben. A véleménynyilvánítás szabadsága kivételesen korlátozható, törvény által, mások vagy közösségek védelmében: határa a gyűlöletbeszéd.

A második védelmi gyűrű az emberek körül, hogy a tőke szabad áramlása nem eredményezhet olyan tőke (sajtó) koncentrációt/centralizációt, amely megfosztja az embereket a tájékozódás szabadságától, mely esetben az emberek  kizárólag egy hír és véleményforrásból tájékozódhatnak. A kormánytól független Verseny Hivatal köteles megakadályozni minden olya tőkemozgást, amely ilyen koncentrációt és centralizációt eredményez.

A harmadik védelmi vonal az újságírókat (szerkesztőket) védi, amely szerint nem kötelezhetőek hírforrásaiknak a megnevezésére, még a bíróságok és titkosszolgálatok döntése alapján sem.

A negyedik védelmi vonal az adófizetőket védi: a kormány nem finanszírozhatja közpénzből pártjának a népszerűsítését, választási kampányát.

Az ötödik védelmi vonal a sajtóban megjelent ál/téves hírek, tények megjelenésével kapcsolatos vitákat független bíróságok jogosultak elbírálni.

Történeti előzmények

Az európai forradalmi hullám 1848. március 15-én Magyarországot is elérte. A magyar forradalom legfőbb követelése a sajtószabadság kivívása és az állami cenzúra eltörlése volt. A nemzetállami létért folytatott magyar politikai küzdelem a Habsburgok ellen folyt, előbb alkotmányos keretek, majd azt túllépve szabadságharc formájában. A magyar forradalmat az orosz cári csapatok leverték 1949-ben, így visszaállt a sajtó feletti állami cenzúra is.

Az 1956-os magyar forradalom kísérletet tett a szovjet tömbből való kiszakadásra. A forradalom előfutára - ebben a népfelkelésben is - sajtószabadság követelése volt. A rövid életű forradalom alatt tucatjával jelentek meg elsődlegesen Budapesten a cenzúrázatlan újságok. Ismét az orosz csapatok verték le a magyarok szabadságharcát.

Az orosz befolyási övezetből való kiszakadás 1988-ban kezdődött el Magyarországon. A rendszerváltásnak nevezett politikai folyamat első lépése a cenzúra nélküli sajtó és a véleményszabadság megteremtése volt. E korszak fontos történelmi tanulsága mindenkinek, hogy a demokratikus  állam létrehozásáért folytatott politikai harcban előbb szükséges a szabad sajtó megteremteni, mint az első szabad választást megtartani. Nincs szabad választás szabad sajtó nélkül. A „régi rend” hívei, akik a sajtót is uralják, minden eszközt megragadnak, hogy a demokratikus erők véleményének a terjedését megakadályozzák, elzárják a nép elől azokat az információkat, véleményeket, amelyek veszélyeztetik hatalmukat.

A Kádár-i hatalom erodálódása már 1980-ben elkezdődött. (Ezt a folyamatot a hatalom is felismerte, de a reformterveiről a közvéleményt nem tájékoztatta.) A romlási folyamat bemutatása a nyilvánosságban elsőként a szépirodalomban, a színházak produkcióiban jelentkezett. A közhangulat változásában nagy szerepe volt az 1985-től beindult „új hang” a folyóiratokban, a heti lapokban, a szamizdatban, majd 1987-től a Népszabadságban, mint a legnagyobb példányszámú napilapban. 1989-től a Magyar Rádió hangja is demokratikus irányba változott, majd a romániai forradalom (Ceausescu ellen) a Magyar Televíziót is változásra késztette. A közvéleményben a rendszerváltás szükségességét a fokozatosan szabaddá váló sajtó érlelte meg. A véleményszabadság lehetőségeivel az emberek már az első szabad választás előtt élhettek.

1990-2010 között Magyarországon többé-kevésbé a sajtó- és véleményszabadság érvényesülhetett, nem volt cenzúra, az államnak korlátozott befolyása volt a sajtóra. Ezt az eredményt a nemzetközi szervezetek is elismerték.

2010-ben gyökeresen fordult a helyzet. A Fidesz kormány a 2/3-os parlamenti felhatalmazással -pártokkal, civil szervezetekkel való egyeztetés nélkül - maga alá gyűrte a közszolgálati rádiót és televízót. Ennek eszköze az MTVA, amely kizárólagosan meghatározza az államivá tett rádiók és televíziók tevékenységét. A kormány jogi szervezete, amely a médiahatóság feladatait látja el (un. Médiatanács) kizárólag Fidesz tagokból áll. A kormány politikai, törvényalkotási  és gazdasági segítséget nyújtott az őt kiszolgáló sajtótulajdonosoknak az ellenzéki sajtó felvásárlására. A kormány a független napilapként működő legnagyobb példányszámú napilapot, a Népszabadságot, bezárta. Az ellenzéki nézeteket hangoztató Klubrádió vidéki hálózatát leszakította, és csak Budapesten sugározhatnak műsort. A kormány 2019 elején létrehozta a KESMA-t, amelybe 480 (!) szerkesztőséget beszerveztek. Összességében ennek következménye, hogy Magyarországon a lakosság 80 %-a kizárólag a kormány propagandát láthatja/hallhatja/olvashatja. A Verseny Hivatal, amely a sajtó felvásárlásokat jogosult lenne megakadályozni, az nem látja/láthatja el feladatait.

Az Európai Parlament jelentései többször megállapították a magyar kormány felelősségét a sajtó és véleménynyilvánítási szabadság jogtalan korlátozásában és a választási kampányban való tisztességtelen magatartásban.

A Civil Rádió státusza.

A Civil Rádió független közösségi rádió 23 éve. A Médiatanács (NMHH), amelynek a tagsága kizárólag a kormányhoz lojálisokból áll úgy döntött, hogy 2019. december 21-étől  a Civil Rádió nem sugározhat az FM 98 hullámsávon.  Ez döntés jogszabálysértő, ellentétes az alaptörvénnyel, szembe megy az Európai Unió alapszerződésével.

A Civil Rádió a jogszabálysértő döntés ellen közigazgatási bírósághoz fordul jogorvoslatért, és a bíróság döntése után, ha szükséges, akkor további jogi lépéseket is teszünk a sajtószabadság érvényesítéséért.

2019. október 28.

komment

2019.10.26.
16:28

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Kapuzárás előtt: Civil Rádió

2019. december 21-én - a Médiahatóság döntése alapján - elnémul a Civil Rádió FM 98 sugárzása, és visszaszorul - de megmarad - az internetes rádióműsor.

A magyar sajtószabadság újabb sérülése a Civil Rádió műsorkészítőit nem tántorítja el, hogy bár sokkal szűkebb közönségnek, továbbra is elkészítjük és közreadjuk műsorainkat.

A Civil Rádió Olvasókörében – minden hétfőn 20-21 óra között - azok a személyiségek szerepelnek, akik egy életpályát már befutottak és könyvet írtak közéleti munkájukról, vagy művészeti, tudományos tevékenységet végeztek. Költők, írók zeneszerzők és előadók, operaénekesek és tudósok, akadémikusok sora osztotta meg tudását hallgatóinkkal. 2016-19 között mintegy száz közismert személyiséggel készült egy-egy órás műsor.

Olvasókörünk vendégei voltak 2019. február – május időszakában az európai unióhoz, mint államszövetséghez, világgazdasági egységhez értő magyar szakértők sora.

Az Olvasókör c. műsor október 13-án befejezte az önkormányzati szakmai sorozatát. Megismerhettük a Budapest létrejöttének és fejlődésének történetét, a főváros 1950-1990 közötti időszakának alakulását, áttekinthettük a társadalmi mobilitást, és annak gyorsulását, majd lelassulását okozó oktatási és egészségügyi szakpolitikáit. A rendszerváltást követő új önkormányzati rendszer felfutásának és hanyatlásának (1990 – 2019) a hullámvasútjára is felülhettünk.

Az Olvasókör c. műsor 2019. október 14-én elkezdte a rendszerváltás 1990 – 2010 közötti történek a feldolgozását. Szakértők beszélnek, személyes tanúságtevők vallanak a történelmi és sorsfordító évekről, annak eredményeiről és csalódásairól, majd a 2010 utáni pálfordulásáról.

2020. januárjától egy sorozat terve alakult ki az Olvasókörben, amely a Trianon év jegyében készít számvetést. Ennek a tervnek a megvalósulása már csak az internetes rádiózás keretében lesz elérhető.

Közel 4 évig dolgoztam a Civil Rádió FM 98 Olvasókör szerkesztő-műsorvezetőjeként. Örülök, hogy interjút készíthettem a következő személyiségekkel, akik megoszthatták ezen a fórumon is tudásukat, élettapasztalatukat a hallgatóinkkal:

Olvasókör a Civil Rádióban, vendégek 2016-tól

abc sorrendben

Ágh Attila politológus

Antal László költő

Ara-Kovács Attila külpolitikai elemző

Balázsovics Lajos színész

Beatles – Vámos Miklós – Galkó Balázs

Baranyi Ferenc költő

Beregi Péter színész

Bíró Ibolya történész, tanár

Bíró László, néhai, feltaláló

Bitó László orvos, író

Bob Dylan dalszerző-énekes

Bokros Lajos, közgazdász, politikus

Boros Péterné szakszervezeti vezető

Bornai Tibor zenész

Császy Zsolt jogász

Cseh Katalin politikus

Dinnyés József daltulajdonos

Eller Erszébet újságíró

Erdős Balázs rendező

Erdős Virág költő

Farkas Péter marxológus

Farkasházy Tivadar író, humorista

Fazekas Erzsébet újságíró, író

Földes György történész

Forgács Imre politikus, EU szakértő

Galkó Balázs színész

Goldperger István közgazdász

Gönczöl Katalin egyetemi tanár

Hábetler András operaénekes

Hegedűs Sándor EU Föderalisták

Hegyi Gyula politikus

Herényi Károly politikus

Horgas Péter díszlettervező

Horvát János tv-s személyiség

Inotai András közgazdász

Iványi Gábor lelkész

Janikovszky Éva versei – előadja Tölgyesy Zoltán

Kajdi József v. közigazgatási államtitkár

Kamarás István vallás szociológus

Kerékgyártó István író

Kocsis András Sándor képzőművész, könykiadó

Komáromi Zoltán háziorvos, politikus

Kóra Zsuzsa pedagógus

Kováts Eszter gender tudomány

Kukorelly Endre író

Kulin Borbála szerkesztő, Vörös Postakocsi

Kürti László szerkesztő

Latinovits Zoltán – Ruttkai Éva in memoriam

Lendvai Ildikó politikus

Lendvai, Paul újságíró

Magamnál jobban kórus

Magyar Fruzsina dramaturg

Markó Béla író, politikus

Matuscsák Tamás író

Máté Antal politikus Nyírbátor

Mécs Imre politikus

Misetics Bálint civil aktivista

Moldova György író,

Molnár Piroska színész

N Kósa Judit újságíró

Nagy Fruzsina jelmeztervező

Nagy János mozgássérültek rendezvényszervezője

Nagy M Miklós író, szerkesztő

Örkény István egypercesei - előadja Tölgyesy Zoltán

Örkény István egypercesei – előadja Mácsai Pál

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – előadja Tölgyesy Zoltán

Péterfy Gergely író

Petschnig Mária Zita közgazdász

Pitti Zoltán közgazdász

Popovics, Szrgya aktivista

Radnóti Sándor esztéta

Róna Judit civil aktivista

Simai Mihály közgazdász, akadémikus

Sas József humorista, színházigazgató

Schmidt Péter alkotmánybíró

Sebály Bernadett civil aktivista

Selmeczi Tibor újságíró, humorista

Simon Attila zenész, színész

Soós Eszter Petronella politológus

Szabó János költő

Szkárosi Endre költő, író

Szunyogh Szabolcs író, újságíró

Szücs Miklós festőművész

Szüdi János oktatási szakpolitikus

Tóth András Mihály BGE tanára

Tóth Mónika újságíró

Tölgyesy Zoltán színész

Törzsök Erika szociológus

Tunyogi László író

Turczi István költő

Valki László nemzetközi jogász

Vámos Tibor akadémikus

Vándor András statikus mérnök

Verebes István színész, rendező

Vörös Imre akadémikus

Vörös T. Károly újságíró, kurátor

Wolf Péter zeneszerző

Wittinghof Tamás mérnök, politikus

Zentai Péter újságíró

 

Pozsonyi piknik interjúi 2017

Rédei Éva könyvesbolt vezető

Hadas Júlia önkéntes

Bíró Ibolya történész

Bitó László kutató orvos, író

Kocsis András Sándor könyvkiadó, festő, szobrász

Gergyely Beatrix színházi fotós

Körössy P József író, szerkesztő

Sándor Márta múzeológus

Kerékgyártó István író

Farkasházi Tivadar Hócipő

2019 Ünnepi Könyvhét

Ágh Attila

Tunyogi László

Kocsis András Sándor

Progress Könyvek

Andor László politikus

Ágh Attila politológus

Balázs Péter politikus

Radó Péter oktatáskutató

Hazám díj kitüntettjei

komment

2019.10.23.
13:27

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Wittinghoff Tamás ünnepi beszéde

Az 1956-os forradalom kitörésének ünnepén, 2019. október 23-án, Wittinghoff Tamás polgármester mondott beszédet Budaörsön. A civil szervezetek között a Budaörsi Olvasókör tagjai is elhelyezték koszorújukat az emlékműnél.

komment

Címkék: videó demokrácia Budaörs Klubrádió Civil Rádió Ünnepek 2019 Magyarország Budaörsi Olvasókör

2019.10.22.
12:24

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Lesz még magyar köztársaság!

A köztársaság napja

Nekem a köztársaság napja október 23-a. Az 1956-os forradalom kitörésének a hivatalos ünnepe is október 23.

1989. október 23-án lépett életbe az új (módosított) alkotmány, amely lehetővé tette a jelző nélküli (nép) köztársaság kikiáltását.

A köztársaság kikiáltásán személyesen is jelen voltam a Kossuth téren. Az országház oroszlános oldalán egy erkélyről hangzott el az ünnepi beszéd. A tömeg miatt a 2-es villamos forgalmát leállították. Én a Belügyminisztériumból gyalog mentem a Fehér Házba, és csak a Földművelési Minisztérium árkádjai előtt tudtam haladni. A nemzeti kerekasztal tárgyalások már befejeződtek, csak egy munkacsoport működött még, amely az első szabad választásokra készítette el az egyéni választókerületek földrajzi behatárolását. Ennek a munkacsoportnak én voltam a vezetője, tagjai voltak Tölgyesi Péter (SZDSZ), Áder János (FIDESZ), Torgyán József (FKGP), Tóth András (MSZP), Somogyvári István (Ig. Min) és Farkas lajos (ÁNH). (A munkacsoport karácsony előtti napon fejezte be a munkáját - konszenzussal.)

Napos, de hűvös idő volt, a hónom alatt egy dossziéban vittem a következő tárgyalási fordulóra a térképeket és a választókerületek leírását. Mire feloszlott a tömeg, én már visszafelé gyalogoltam a Roosevelt tér irányába. Nem is akartam elhinni, hogy a nemzeti kerekasztal tárgyaláson közösen leírtuk azt a szót, hogy „köztársaság” és a parlament erkélyéről is azt hallottam, hogy Köztársaság!

A köztársaság napjáról törvény született, és ezen a napon ünnepeltük 2010-ig az 56-os forradalom napját is. A Fidesz eltörölte a köztársaság napjának a megünneplését, és már ott tartunk, hogy a miniszterelnök az 56-os forradalom ünnepén sem jelenik meg. Valószínűleg focimeccset néz külföldön.

Sokakban - és bennem is - él a köztársaság eszméje, és október 23-án csendesen megünnepeljük magunkban a rendszerváltást.

Hallgassuk meg együtt Bródy János dalát: Lesz még magyar köztársaság! https://www.youtube.com/watch?v=6hF-dQrhv3A

komment

Címkék: videó demokrácia elsőválasztók Ünnepek Alkotmány Alaptörvény magyar választások története Unokáimnak 2019 Magyarország