A szavazatok erejével ...

Kertész Ákos: Makra

1971. Fontos dátum a szocializmus történetében, és a mi életünkben is. Érettségiztünk és felvettek az egyetemre. Már túl vagyunk a Ratkón[i] (korszerű nevén babyboomer generáció megszületésén), 56-on, az ötvenhat utáni üldözéseket így-úgy megúszták szüleink (vagy nem), már lerakták a szocializmus alapjait az illetékesek, már felvillant az Új Gazdasági Mechanizmus csillaga. Sőt, le is áldozott. Ekkor írja az első generációs értelmiségiként a regényét Kertész Ákos. …és arat vele óriási közönségsikert. Olyannyira, hogy megveszi a filmgyár, és Kertész forgatókönyvet is írhat saját regényéből, amelyből hamarosan elkészül a film[ii] is. (Nézőszámot azért nem írok, mert nem hasonlítható össze a korabeli nézettség a maival; a számok csak félrevezetőek lennének.)

A kritikusok hamar elkészülnek a skatulyával: szocreál. Ez az osztályba sorolás összességében leminősítő, de annyiban igaz, hogy a Makra a korabeli szocializmus valóságát igyekszik bemutatni[iii]. A főszereplő Makra Ferenc, aki élmunkás a Vas- és Fémipari művekben (fiatalabbak kedvéért: Csepelen). Fiatal, nagyon férfias férfi, aki a sötét bőre ellenére (cigány?), megbecsült tagja a brigádnak. Sőt, egy lerészegedési (kulturális) program után megvédi a kacéran viselkedő lányt a 6 tagú „partiba vágástól”, ahogy ezt az akkori szlengben nevezték. Rendőri kérdésre azt mondja: Nem tudom miért védtem meg. Ezzel a mondattal megkapjuk az első jellemzést a főhősről: erkölcsileg rendben van, de nem akar hősnek feltűnni, bár erős fizikumú, mert elkergette hat társát.

Bevezetés, tárgyalás, befejezés. Így tanultuk az alsó tagozaton a tanító nénitől a fogalmazás alapjait. Kertész Ákos valószínűleg ugyanezt tanulta a saját iskolájában. Ennek a kikövetelt vaslogika mentén halad a regény és a forgatókönyv tovább. Megtudtuk, hogy hősünk bátor, de nem akar hős lenni!

A tárgyalás Ferkó „nőinek” a bemutatásával kezdődik.

Az első a forradalmár (értelmiségi) lány, aki kiáll mindenki igazáért, és Makrát át akarja nevelni fémmunkásból festőművésszé, mert tehetsége van a rajzoláshoz. (Ez a képsor jó okot szolgáltat az operatőrnek, hogy kameráját rajta legeltesse néhány akt modell testén, amely képsorokat a korabeli (férfi) közönség dicsérettel megköszönt.) A forradalmár lány őszintén bevallja, hogy szeret szeretkezni, és nem csak Ferkóval, majd Ausztria irányába disszidál[iv], a 200 ezer magyar egyikeként.

Az anya típus egyszer már feltűnt a bevezetőben mint elhagyott menyasszony, mert a forradalmár lány vonzóbb volt. Második feltűnése már eredményesebb, mert a nászinduló hangjai már győzelemre vezetik a család eszméjét, és a boldogság virágkoszorúját ígérik. Azonban a munkahelyi robot egyhangúsága és a nászi ágy kihűlése előre vetíti a kispolgári lét unalmát a főhős számára, és hiába a „minden évben egy kicsit előrébb” optimizmusa nem gyullad fel a menyország fáklyája.

Egyes pszichológusok szerint a férfiak arra törekszenek, hogy minden nőt megdugjanak. Ez biztosan nincs így a valóságban, de erotikus fantáziája biztosan van mindenkinek, és egy ilyen fantáziálásra direkt módot adó hölgy ezt be is bizonyítja a főhősnek. (Egy intermezzo erejéig még a budapesti bérházak házmestere (mint szobáztató) is feltűnik a filmben, mint fontos főszereplő.)

Természetesen minden nőben van egy-egy csöpp a többi típusból is, sőt, más típusok is vannak, de a szerző társadalmi-politikai-gazdasági jellemzőként ezt a három karaktert elemzi.

A tárgyalás a lakások bemutatásával folytatódik.

A szex helyszíne mindenkinek és mindig fontos. A hollywoodi filmekből már megtanulhattuk, hogy megfelelő helyszín a toronyházi munkahely üvegajtója, vagy a lakás bejáratának küszöbje is, de a konyhai hűtőszekrény teteje is megfelel kellő belső fűtöttség esetén. A magyar filmrendezők azért ennél prűdebbek, sőt azt is tudják, hogy a lakás mint „élettér” vizuálisan jellemzi a főhőst. Az 1960-70-es évek főnyereménye volt a „szolgálati lakás”, amely magas komfortfokozata (a lakásban volt angol wc) és alacsony bére minden képzeletet megmozgatott. A forradalmi lány is egy ilyen szolgálati lakásban lakik, ahol nem kell al- és társbérlőkkel megosztani a szeretkezés különféle erősségű zajait és hangjait. A családi ágy alig fért be a szűkös szobába, de mivel a házastársi érintkezés intenzitása erősen csökkenő jellegű, így nem is szükséges a minimálisnál nagyobb erőtér. A közvélemény hajlamos arra, hogy a luxuskurvák extra méretű fogadószobáit összetévessze hétköznapi szolgáltatást ellátók fogadóhelyeivel, ezért célszerű arról tudni, hogy az utóbbiak mérete legfeljebb a garzonok nagyságáéval vetekszik, ezért huzamosabb tartózkodásra nem alkalmas. (Hunyadi Sándortól[v] tudjuk, hogy főrdőalkalmatosságként egy vájling[vi], benne egy marék hipermangán, egy kancsó víz, és egy kisméretű törülköző szolgált.)

A tárgyalás kiterjed a munkatársakra, főnökökre is.

Ferkó brigádjának a többsége egyszerű és bamba ember. Jön-megy, tesz-vesz, megissza a magáét (munkaidőben, a kocsmában és otthon is). Vagyis: mindig. Az asszonyok meg folyamatosan perelnek velük, de azért ők is szeretik a konty alá valót. Vannak azonban olyan munkatársak is szívesen megosztanak információkat mások csíntevéseiről, sőt még olyanok is vannak, akik törekvőek, nem hagyják ki az előrelépés lehetőségeit, és saját helyükre olyan kollégát javasolnak, akik korábban a haverok szűkebb köréhez tartozott. Minden kor munkatársai olyanok, mint amelyekről a görög tragédiáktól kezdve, a shakespeare-i királydrámákon át a moliere-i vígjátékokban, a jelenkorban Spiró György drámáiban olvashatunk. És amelyekkel saját munkahelyünkön megismerkedtünk.

A nők, a lakások, a munkatársak alkotják azt a mikrokozmoszt, amely körbeöleli, körbefonja Makra Ferencet. Három nőt eredményesen megudvarolt, hogy Hábetler András[vii] szójátékával éljek. Igaz, egyet kihagyott, jellemesség okán. Megismerte a magyar nép többségének a lakáskörülményeit. Megismerkedett a magyar ipar fellegvárának technológiájával és annak működtetőivel.

A befejezés előtt egy magyarkodó kérdés: Ugye ilyen csak magyarban fordul elő? Biztos válasz: a világon mindenütt előfordul, ahol az ipari-városi fejlődés bevonza a fölöslegessé vált paraszti munkaerőt a városba, és felbomlik a hagyományos vidéki családmodell: szinglik integrálódnak új társadalmi-politikai-gazdasági struktúrákba, de ez nem mindenkinek sikerül.

Miért lesz öngyilkos?

A szerző a regény és a film egészével adja meg a választ. Nem úgy mint a politikusok: nekik mindenre van egy világmegváltó mondatuk; az aztán vagy igaz, vagy hazug.

Az értelmes emberi válaszokat csak sok-sok 200 oldalas regényekből és 1,5 órás filmekből lehet megtudni….és saját tapasztalatainkból!

Orbán-Magyar duett: Elveszünk a szegényektől és azt odaadjuk a gazdagoknak

Az egykulcsos SZJA, a jövedelemfüggő családi adókedvezmények, a rövid munkanélküli ellátás, a közmunka-rendszer, a magas fogyasztási adók, a lakástámogatási rendszerek egy logikára alapozottak: a szegények szegényebbnek, a gazdagok gazdagabbak lesznek tőle. Így ez van már 17. évben is.

Már kezdtem azt hinni, hogy az új magyar kormány szakít a 16 évig uralgó kormány logikájával, azonban a dízel árkompenzáció nem váltotta be a reményeket: akinek telik dízeles autóra az kap az autóhoz állami pénzügyi támogatást, sőt, minél többet használja az autót, annál többet. Akinek telik a jövedelméből drága elektromos autót venni, az kap állami pénzügyi támogatást; akinek nem telik rá, az nem kap semmit.

Már nagyon várom 2027 április 12-én az első évfordulót, hogy azt mondhassam: megtört a Fidesz hatalma.