2015.09.27.
22:02

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Rozék a Borhálóban

„Nem üveget, hanem bort árusítunk!” – olvastam egyszer a Borháló reklámjában és ez a jelmondat nagyon megtetszett. Bár megfordult a fejemben, hogy az olasz chianti egyben szalmafonatú üveg is, sőt Salzburgban a hosszú nyakú boros üveg egyben a minőséget is garantálja. Az ár/érték arány azonban fontosabb a mindennapokban, mint a turistáskodás rövid napjaiban.

A rozé a borok egy fontos fajtája. Főleg azért, mert a rozé általában női bor, és nők nélkül a világ teljessége nem élvezhető. Közvetlen összefüggési lehetőség van a nők és a rozé között – írta Hamvas Béla[i], a bor és világ közötti összefüggések filozófusa.

El nem veszhetünk az absztrakciók világában, konkrétnak kell lennünk a rozék hétköznapjaiban: kortyolunk és értékeljünk.

Az egri borrégió nagyon fontos szerepet töltött be a magyar bor történelmében. Az „Egri csillagokban” Gárdonyi Géza nem írhatott más borról, mint az egriről. A budapesti, az első Duna parti  Intercontinental Szálloda avatási menüjében  a tokaji borok mellett csak egri vörös borok szerepeltek[ii]. Ugyanakkor az egri borok botránya[iii] felcsapott az egekig.

A botrány csendesedése után azonban a Vincze-pince cabernet souvignon rozéja újra megjelent 2013-ban a polcokon. Kortyoltam is belőle 2 év múlva, és az alkohol tartalmát megfelelőnek értékeltem. Ha iszol belőle megfelelő (egyedileg szükséges mennyiséget, l: Hamvas B. id. mű), adagot, akkor utóbb feledhetőek a minőségi kifogások: öreg bornak adja magát, kicsit kiüt rajta a savtartalom. A bor színe réveteg rózsaszín, bár a megtörtségre utal. Fény felé tartva: ne tartsd a fény felé. Az illata kicsit fáradtnak tűnik, de a hatás utóbb feledteti ezt is.

Twickel merlot rozéja már fontos előrelépés az időben (2014) és a minőségben is. Az illata határozottan frissebb, az átlátszósága tisztább, a savak belesimulnak a rozé jellegbe, összességében a hervadó korban, de jó karban levő hölgyek számára ajánlatos jelleget mutat. Ha nincs jobb, akkor igyuk ezt.

2015. szeptember 25-én vásároltam a Borháló budaörsi boltjában au új rozét. A színe világos rózsaszínű, tükrös a fénye, friss, gyümölcsös az illata. Egy korty – simogató a torkodban, miután lenyeled, akkor nem érzed savasnak, sőt lágynak és selymesnek. Ha megnézed a címkét, akkor annyit tudsz meg róla, hogy Lisicza- rozé -2015. A kötelező figyelmeztetés rajta van: szulfidokat tartalmaz. A többi információ rejtély.

Mindenkinek javasolom, hogy a hölgyeknek vegyen az új borból, ebből a rozéból. Arra emlékeztet, hogy van fiatalság, üdeség, tisztaság, és kellemes mámor – mértékletes fogyasztás mellett. Ugyanezt a rosét, ha két év múlva kóstoljuk, akkor ugyanezeket a jelzőket írjuk le?!

Mindent a maga korában, a csúcson kell megkóstolni. Érettebb korban egyre nagyobb szükségünk van az üde, friss borokra! Lehetőség arra is van, hogy idősebb férfiak egyre öregebb vörös borokat kortyoljanak! Sőt, vannak százaz fehér borok is, amelyekre más alkalmakkal térünk ki!

 

 

 

 

 

 

komment

Címkék: szakácskönyv Budaörs Bor 2015 Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr17846010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.