2015.04.01.
06:12

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Feloszlás vagy feloszlatás?

 A hét elején egy ellenzéki parlamenti párt országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlés feloszlására. Ugyanennek a pártnak egyik országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón az Országgyűlés feloszlatásáról beszélt. A média egy része is vegyesen használta a két fogalmat. Feloszlás vagy feloszlatás?! Mindössze egy 'a' és egy 't' betű (hang) a különbség a két szó között. Madách Imrének az Ember tragédiájában (és a valóságban is) már egy "i" miatt (homousion vagy homoiusion) tömegesen ölték egymást az emberek az eltérő vallási nézetek miatt.

Mi a feloszlás? Az Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdése az Országgyűlés feloszlásáról rendelkezik. „Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.” Más törvényhelyekkel összevetve ez a szabály azt jelenti, hogy a határozatképes Országgyűlés egyszerű többséggel dönt önmaga feloszlásáról. Nincs szükség kétharmadra. Nincs kötelezettsége az Országgyűlésnek, hogy megindokolja döntését az (ön)feloszlásáról. A parlamenti matematika szerint az Országgyűlés határozatképességéhez (legalább) 100 képviselő jelenléte szükséges. A határozat elfogadásához (minimum) 51 - a feloszlást helyeslő – képviselő szavazata kell.

Mi a feloszlatás? Az Alaptörvény 3. cikk (3) bekezdése a köztársasági elnök hatáskörébe adja az Országgyűlés feloszlatásának a jogát. A feloszlatás joga a jelenlegi köztársasági elnököt két esetben illeti meg: a/ ha a kormány megbízatása megszűnt (lemondott vagy elhunyt a miniszterelnök) és az új miniszterelnökre tett elnöki javaslat alapján az Országgyűlés nem választ miniszterelnököt 40 napon belül, b/ ha az Országgyűlés nem fogadja el március 31-ig a tárgyévi központi költségvetést. A köztársasági elnök a feloszlatásról köteles előre kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és a frakcióvezetőknek a véleményét. A köztársasági elnöknek a döntéséhez azonban csak véleményt kell kérnie, a döntéshez nem kell egy (akármelyik) miniszter vagy miniszterelnöki ellenjegyzést kapnia.

A feloszlás és a feloszlatás különbsége, tehát „ég és föld”. Látható, hogy egyes országgyűlési képviselők nem képesek a két betű (hang) alapján különbséget tenni a gyökeresen eltérő intézmények között. Viszont problémamentesen képesek a parlamenti fizetésüket felvenni.

Mi lehet a minimumot sem elérő, gyenge szellemi teljesítmény és a maximális anyagi előnyök politikusi érvényesítési képessége közötti különbség oka? Nagyon egyszerű a magyarázat: a politikusok (így a parlamenti képviselők) többsége urizálásnak, alanyi jogon járó alapjövedelemnek tekinti a parlamenti fizetést. Az országgyűlési képviselők döntő többsége szívességnek tekinti, hogy dolgoznia kell a képviselői fizetésért, a parlamenti munkát úgy tekinti, hogy az a szakértők dolga. A képviselők döntő többsége beéri a pártutasítások szerinti szavazással, továbbá a szakértők által megírt anyagok – rövidített szövegű – felolvasásával.

A politikusok döntő többsége nem dolgozni akar, hanem urizálni, fogadásokra járni, külföldre utazni. A demokratikus parlamenti ellenzéki képviselők többsége is úszik az árral. Mit jelent két betű különbség egy szóban? Egyes politikusoknak mindegy, hogy hejreigazítást, vagy helyreigazítást kérnek.

http://nepszava.hu/cikk/1052830-feloszlas-vagy-feloszlatas

 

komment

Címkék: demokrácia Népszava Alkotmány Alaptörvény választópolgár kérdez 2015 Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr537325522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.