2014.11.21.
17:16

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Rózsa a Rózsakertből - Budaörsön

img_6028_1416501232.JPG_3648x2736

Rózsa a Rózsakertben – cukkiniből.

Akinek sikerült Budaörsön (Szabadság út 46.) a Rózsakert Vendéglőbe eltalálnia, annak jó lesz a dolga.

http://tothzoltan.blog.hu/2014/11/18/rozsakert_salata_es_budaorsi_svab_sult_hus

Budaörs település és Rózsakert étterem története összefonódik.  A falusi főutcán, a templom és a községháza között félúton, mindig „vendéglő” volt. Nevezték kocsmának, étteremnek, diszkónak vagy bárminek, mindig étkezési és italozási szolgáltatást nyújtott.

Budaörs, a 100 kocsma faluja volt, és ma is az. A kocsmák lényege: alkohol fogyasztása - kora hajnaltól késő éjszakáig - a különféle társadalmi csoportokhoz tartozó vendégkörök számára.

A kocsma kategória legmélyebb pontja az un. bögrecsárda. Nyitás hajnali 5,30-kor, zárás 23,00 órakor. A bögrecsárda egy ablakból áll, amely az utcára nyílik: elhúzható oldalablak mögött 128 éves anyóka áll, aki utálja a világot, és a féldeci pálinka helyett 0,4 cl cseresznye/barack/törköly/vegyes(Hazafias Népfront) pálinkát lök ki az ablakon az érdemdús vevők számára.

Már kulturáltabb szolgáltatást nyújtanak az elegánsabb „Söröző”, „Borozó” elnevezésű, de lényegét tekintve olyan kocsmák, amelyekben a kármentő (l: Petőfi Sándor: A helyiség kalapácsa[i]) előtt egy-két asztal is található, 3-4 székkel. Kizárólag alkoholos italok nyerhetőek a kasszás feladatot is ellátó hölgy kezeiből, illő térítési díjért. (Étel és hitel nincs!)

A gyorsétkezdék színvonala esetenként változó: vannak meghízható/megbízható magyaros egytálételeket ebédidőben árusító helyektől, a tavaly karácsonyról megmaradt fasírtot minden nap áruba bocsátó bodegáig minden. Csak az egyéni tapasztalat és a pénztárca együtt tud dönteni arról, hogy melyikben vásároljunk meleg ételt.

Újabb lépés a színvonalban felfelé a dolgozók napközbeni étkezését szolgáló kisebb-nagyobb éttermek, gyorsbüfék, amelyekben a cafetéria (béren kívüli juttatás) megehető. Még egy felfele ívelő lépés az elegánsabb éttermekig, amelyek ebédet és vacsorát is felszolgálnak.

A nagy „gourmand”-ok azt állítják, hogy a „szem eszik elsőként”, amikor meglátjuk az elénk tálalt ételt, akkor – kóstolás nélkül - a látvány alapján eldönti az agyunk, hogy szeretjük vagy utáljuk a tányéron levő eledelt, esetleg abraknak tekintjük, amely erőd ad.

A Rózsakert a budaörsi elegáns éttermek kategóriájába tartozik.

Már egy dalt is írtak róla „Rózsakertben jöttem én a világra…[ii]

Komolyra fordítva a parafrázist, két mártást is ajánlanék az olvasóknak, amelyet a Rózsakertben ettem: a kapros-paprikás mártást és mustáros-mézes mázt. Azért gondoltam erre a kettőre, mert nagyon sok féle ételhez adhatóak, nagyon sok hús kiegészíthető ezekkel, sőt, otthon is elkészíthetőek egyszerűen, gyorsan és olcsón.

A kapros-paprikás mártást egy pörkölt alap elkészítésével kezdjük. Két kisebb (vagy egy nagyobb) fej hagymát felaprítunk, kevés olajban (zsírban, kókuszzsírban) megpirítjuk, pirospaprikával meghintjük, majd – szezon szerint – paradicsomot és paprikát (lecsókonzervet) teszünk bele. Kevés vízzel (alaplével) apránként felengedjük, és turmixban simára keverjük. A végén egy egész/fél csokor kaprot is turmixolunk hozzá. Megkóstoljuk és pótoljuk a hiányzó fűszereket: só, bors, erős paprika ízlés szerint. Tálalásnál egy evőkanál tejfölt teszünk a mártásra. Az elkészült húsokat félig beborítjuk a mártással.

A mustáros-mézes mázhoz elsőként kristálycukrot karamellizálunk (kezdőknek: forró serpenyőben hevítjük). Cukorbetegeknek lehet nyírfacukorból is készíteni. A megbarnult (nem megégett!) karamellhez mézet és mustárt keverünk, majd worcester (édes ízű) és szója szószt (sós ízű) öntünk bele. (E kétfajta öntet egyensúlyban tarja az ízeket, ha a szükséges arányt eltaláljuk.) Amikor felforrt a massza, akkor étkezési keményítővel sűrítjük be a folyós anyagot. Az első próbálkozás a mézes-mustáros máz elkészítésében általában gyakorló jellegű, és az eredmény a kukában köt ki. A zseniknek azonban azonnal sikerül! (Nekem harmadjára sikerültJ.) A sült húsokra és félig mellé öntjük a mártást – miután megkóstoltuk. Harmadik próbálkozásra mindenkinek minden sikerül!

A fényképen látható „rózsa” a Rózsakertben készült, és az ünnepi vacsorákat díszíti. Az ügyes kezű szakács egy cukkini végéből „faragta”, lehet próbálkozni otthon is rózsa készítéssel – akár sárgarépából is!


 

[i] http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/elso.htm

 

komment

Címkék: szakácskönyv Budaörs 2014 Magyarország Rózsakert

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr546919211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.