2014.10.15.
18:39

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Önkormányzati választás 2014. (II. rész)

logo_1_masolata_1413391051.jpg_227x108

 

Az önkormányzati választás előkészítése a jelenlegi kormánypárt, a kormány és parlamenti kétharmad részéről az országgyűlési választáson már megismert módszer szerint folyik: a választási törvényt a pillanatnyi pártérdekekhez igazítják; a választási eljárás kérdéseiben elfogult választási és szavazatszámláló bizottságok döntenek, várhatóan a bíróságok – helyi szinten – szakmai felkészületlenség okán képtelenek lesznek kivonni magukat a politikai nyomás alól. Mindazok a súlyos megállapítások, amelyeket a nemzetközi megfigyelők megtettek[i] az országgyűlési választások kapcsán, azok újra reálisak, de nem lesznek nemzetközi megfigyelők.

 

Alkotmánybírók 8:7

 

Az önkormányzati választási törvény elfogult (részrehajló) 2014. évi módosításai közül kiemelkedik a fővárosi közgyűlés választási szisztémájának az átalakítása. A jelenleg hatályos Alaptörvény a választási alapelvei között szerepel a választás közvetlenségének az elve. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár közvetlenül a jelöltre (egyéni vagy pártlistán szereplő jelöltekre) szavaz. Budapesten eddig pártlistákra kellett szavazni. Az új szabály szerint a választópolgár a kerület polgármesterjelöltre szavaz, és ez a szavazat egyben a fővárosi képviselőjelöltre leadott szavazatnak is számít. Almát a körtével hasonlít össze a kormánypárt: a választópolgárnak joga van arra, hogy különbséget tegyen egy kerületi polgármester és egy fővárosi képviselő státusza, megbízatása és pártállása között. A kerületi polgármesterre leadott szavazat alkotmányellenesen eredményez egy másik mandátumot, mivel ez sérti a választás közvetlenségének az elvét. Az alkotmánybírók 8:7 aranyban alkotmányosnak találták ezt a jogi csűrcsavart. Az „egy szavazattal két féle megbízatást” alkotmányosnak elfogadó 8 alkotmánybíró, az indoklásban az USA elnökének a választását, mint példát említik. Az indoklás írói valószínűleg nem tudják, hogy az USA alkotmányában nem szerepel az elnökválasztás közvetlenségének az alapelve. Az Alkotmánybíróság elnöke a kisebbségben maradtakhoz tartozott. Elhatárolta – joggal – magát a többség szakmaiatlan, nyilvánvalóan pártpolitikai elfogultságától fűtött törvényalkotástól.

 

Feltéve, de nem megengedve, hogy az új fővárosi közgyűlési választási szabálya alkotmányos volna, a módosítás akkor is a jelenlegi kormánypárt számára kedvező mandátum eloszlást jelent a korábbi, igazságosabb választási szisztéma helyett. 1990-2010 között a pártlistás választás egy arányos választási eredményt adott: minden párt – 5%-os küszöbbel – annyi képviselői mandátumot kapott a 66 képviselői helyből, mint a párt által elért szavazatok aránya az összes érvényes szavazathoz viszonyítva. Az új szabály megszünteti az arányosságot, és a többségi (a győztes mindent visz) elvet érvényesíti.

 

A fővárosi közgyűlés tagjainak a megválasztási módja sérti a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelvét is. Könnyen ellenőrizhető bárki által a választójog egyenlősének az elve: egy mandátumhoz közel azonos számú szavazat szükséges. A fővárosi kerületek lakosságának száma mintegy hatszoros eltérést mutat: az I. kerületben a választók száma 22 ezer, a XI. kerületben 110 ezer.

 

Jelöltek ajánlása

 

A jelöléshez eltérő számban kell a pártoknak, civil szervezeteknek és a független jelölteknek támogató aláírásokat gyűjteniük: a jövendőbeli képviselőjelölteknek a választók 1%-nak a támogató aláírását, a polgármesterjelölteknek 3%-ot kell összegyűjteniük. A 10 ezernél nagyobb városokban a polgármester jelölteknek degresszív számú (a növekvő lakosságszámhoz viszonyítva egyre kevesebb) ajánlást kell gyűjteniük. A budapesti főpolgármestereknek kiemelten kedvezményes a jelöléshez szükséges aláírások száma: 1,4 millió választóból csak 5 ezer aláírás szükséges a szavazólapra való felkerüléshez. A megyei közgyűlések listáihoz a megye választópolgárainak 0,5%-át kell aláírásra rábírni (megyei listákat a megyeszékhely lakosai nem írhatják alá.)

 

A jelöltek ajánlása a 2014. évi országgyűlési választáson már megismert módszer szerint történik: ajánlóíveket kell a választóknak aláírniuk, és egy választó akárhány jelöltet is ajánlhat. A parlamenti választáson a pártok adták-vették az ajánlásokat. Most is ezt fogják tenni és Nemzeti Választási Bizottság és Iroda ugyanúgy szemet fog hunyni a tömeges visszaélések felett, mint azt tavasszal is tették. A kétharmad megszavazott egy fügefalevelet a tavaszi ajánlói adatok pártok közötti adásvételére: az új szabály alapján minden választópolgárnak joga van arra, hogy ellenőriztesse a választási irodával, hogy az adatai mely jelöltnél gyarapítják az ajánlások számát. Azért látszólagos ez a garancia, mert ezzel a joggal csak addig lehet élni, amíg a jelöltet nyilvántartásba veszik. Már pedig a „gyors és nagy” pártok a jelöltjük nyilvántartásba vételével biztonságba helyezik az adatokat, és a csalás vádja már csak a később nyilvántartásba veendő pártokat, civil szervezeteket és függetleneket érheti. 

 

A jelenlegi kormánypártok a 2014. évi országgyűlési választásokhoz képest ismételt politikai célja, hogy sok-sok jelölt legyen minden szavazólapon, mert így az ellenzéknek csökkennek a matematikai esélyei a győzelemre. A választói névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés nem tartalmazza a személyazonosító jelet. Ez a hiány az esetleges ellenzéki jelöltek pozícióját gyengíti, mert a kormánypártok könnyen tehetnek szert adatokra a személyazonosító jellel tömegesen rendelkező hivatalok útján a kubatovi listák kiegészítésére. A jelöltajánlás folyamata 2014. szeptember nyolcadikával lezárult. A jelöltek adatait és statisztikáját a www.valasztas.hu oldalon[ii] olvashatják.

 

A jelöltek több mint 3300 polgármesteri és kb. 16 ezer képviselői helyért[iii] küzdenek meg 2014. október 12-én, vasárnap.

 

Kampány

 

A kampánynak gyakorlatilag nincsenek szabályai. Tudatosan megszüntette a jelenlegi kormánypárt a tisztességes és átlátható választási kereteket, sőt, törölte a választási eljárási törvényből a választási csalás tilalmának az alapelvét. Nincs kampánycsönd sem, kivéve a szavazás napján a szavazókörök 150 méteres körzetében. Gyakorlatilag szabad az etetés-itatás, ajándékozás, a fuvarozás. Majd a választások napja (2014. október 12.) után a büntető bíróságok 2-3 év múlva elítélhetnek néhány helyi aktivistát a - relativizált – tilalmak alapján. Nincsenek a kampányban finanszírozási szabályok sem. Nincsenek esélyegyenlőséget védő szabályok, és megszűnt a lehetőség, hogy a pártok a kereskedelmi médiában hirdethessék jelöltjeiket. Politikai hirdetéseket kizárólag az un. közszolgálati média tehet közzé. A közszolgálat média részleges esélyegyenlőségi szabályai 14 napra vonatkoznak, az év további 350 napját a kormány uralja.

 

A kampány fontos része a jelölés folyamatának a hírelése. A jelenlegi kormánypárt politikai célja a független polgármester és képviselő jelöltek kisajátítása. 2014. augusztus 27-én, a Fidesz kampányfőnöke bejelentette,[iv] hogy bár a jelöltek fele független lesz szavazólapon (!), akiket a Fidesz a kampány minden eszközével (gyűlések, plakátok, internet, stb.) nyilvánosan - nevesítve is - támogat. Erre a bejelentésre nagyon nehéz a választási szakértő nyelvén – nyomdafestéket is kibíró módon – reagálni. A Hazafias Népfront elmélete és gyakorlata jelenik meg a jelenlegi kormánypárt kampányfőnökének a szájából.

 

Földmutyi és polgármesterek

 

Az önkormányzati rendszer 1990. évi szétaprózottsága (3200), továbbá a helyi iparűzési adóért folytatott helyi hatalmi harcok, és az ezzel összefüggő helyi népszavazási csalások (pl. Szántód-Zamárdi) kb. 150 új önkormányzatot eredményeztek. Az összes önkormányzatból (több mint 3300) legalább 1000 olyan település van, amelynek lakosság száma nem éri el az 1000 lakost sem. Húsz év alatt ezek a kis települések, amelyek az üzemgazdasági szemlélet szempontjából életképtelenek, egy újabb átokkal sújtottak lettek: a földmutyi eredményeként minden ezer lakosú településen – egyoldalú kormánypolitikai döntés alapján – „megszületett” a helyi földbirtokos. Az új helyi földbirtokos (vagy megbízottja) indul a 2014. évi önkormányzati választáson, és nagy esélye van arra, hogy egy kézben egyesül a helyi gazdasági hatalom, a helyi politikai és önkormányzati hatalom. Magyarán ez azt eredményezi, hogy egy-egy község életének az irányítása, a költségvetés, a közmunkások beosztása, az önkormányzati település fenntartási szerződéseinek a megkötése, a polgármesteri hivatal munkaköreire való alkalmazás joga egy-két család monopóliuma (kizárólagos döntési joga) lesz. Egy 24 év előtti hiba kifejlődött, megerősödött és diszfunkcionálissá vált (nem várt eredmény). A kisközségekben megszűnt az állami iskola, helyébe az egyházak hatalma lépett.

 

Demokratikus ellenzéki pártok

 

A demokratikus ellenzéki pártok között nincs érdemi összefogás, és azzal mentegetik magukat, hogy az önkormányzati választásokon nem a pártközpontoknak kell dönteni a jelöltekről, hanem ez a helyi pártszervezetek dolga. Politikailag - a pártközpontok szerint - legjobb döntések születettek – helyben. Ennek eredménye, hogy még a győzelmi esélyes fővárosban is a demokratikus ellenzék pártjai befeküdtek a Fidesz választási törvényének a Prokrustes ágyába[v] és tehetetlenül várják a ...

 

Budapest

 

A főpolgármester személyéről 1,4 millió budapesti választópolgár dönthet. Budapest egy választókerületet alkot, a választás egyfordulós. Mindenki 1 szavazatot adhat le, és érvényesen szavazni csak a jelölt neve melletti körben elhelyezett x vagy + jellel lehet. Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja.

 

Polgármestert minden fővárosi kerületben (23) választanak. A relatív többségi választási rendszerben a jelöltek közül polgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja. A polgármesterre leadott szavazat egyben a fővárosi közgyűlés tagjára leadott szavazatnak is minősül, úgyhogy aki egy kerület polgármestere, az egyben a fővárosi közgyűlésnek is tagja lesz. Azok a polgármester jelöltek, akik vesztettek a kerületi polgármester választáson, az azokra leadott szavazatok töredékszavazatnak minősülnek, és a legtöbb töredékszavazatot szavazatot elért pártok - az erre a célra állított fővárosi közgyűlési kompenzációs listájáról – arányosan – 9 mandátumot tölthetnek be. Kompenzációs listát azonban csak a jelölő szervezetek állíthatnak, amelyek a kerületek több mint a felében (12) polgármester jelöltet tudtak állítani. (Ezen a fővárosi kompenzációs listán induló személyek lesznek valószínűleg a fővárosi közgyűlés frakció vezetői és más tisztségviselői.) A fővárosi közgyűlés tagjainak száma összesen 33 (23+9+főpolgármester). 

 

Kerületi képviselőtestületi tagokat Budapesten egyéni választókerületekben választják. Kétharmados törvény határozza meg, hogy az egyes kerületekben mennyi az egyéni képviselői választókerületek száma[vi]. Minden kerületben a választópolgárok egyéni választókerületben szavaznak, és az egyéni választókerületi jelöltek közül a legtöbb szavazatot elért jelölt lesz a győztes. A vesztes képviselőjelöltek, ha pártjuk vagy civil szervezetük képes volt az egyéni választókerületek felében jelöltet állítani, akkor a vesztes szavazatukat un. töredékszavatokként hasznosíthatják: a kompenzációs (vigaszági) mandátumokban részesülhetnek.

 

Megyei közgyűlések

 

A megyei közgyűlések tagjait gyakorlatilag pártlistán választják meg. Az egyfordulós választáson egy szavazatot lehet leadni, és a listák arányos választási rendszerben kapnak képviselői helyeket. A megyei közgyűlések tagjai gyakorlatilag a kormánypártok politikusai lesznek. A megyei közgyűlések listáira a 10 ezer alatti és fölötti települések választói szavaznak, a megyei jogú városok lakói nem.

 

Községek, nagyközségek, kisvárosok

 

A legfeljebb 10 ezer lakosú településeken minden választó 3 szavazó lapot kap. Az un. egyéni listára annyi szavazatot adhat le, mint a képviselőtestület tagjainak a száma. A 100 lakosú településen 2 szavazatot, 10 ezer lakosún 8 szavazatot[vii] ikszelhet be a jelölt neve melletti körbe. Minden választó önmaga alakíthat politikai koalíciót a lakóhelye szerinti településen.

 

A polgármesterre is szavazhatnak e települések választói, továbbá a megyei közgyűlés listáira.

 

10 ezer lakos feletti települések

 

A polgármester választás joga minden települést megillet, így a 10 ezer lakos feletti települések élőket is. A megyei listára is szavazhatnak egy x vagy + jellel. A harmadik szavazólap az egyéni választókerületi képviselő meghatározására szolgál, és a töredékszavazatokkal a kompenzációs listáról juttathatók be (vigaszágon) képviselők.

 

Összegzés

 

A 2014. évi önkormányzati választások a hatályos törvények alapján alapvetően részrehajlóak lesznek a jelenlegi kormánypárt (Fidesz) számára. Korlátozott szabadság, tisztességtelen, átláthatatlan eljárási szabályok és gyakorlat jellemzi a politikai folyamatot.

 

A választáson való részvétel minden választópolgár erkölcsi kötelessége. A választáson akkor is részt kell venni, ha nincs olyan országos párt, amellyel azonosulni tudunk.

 

Dr. Tóth Zoltán, választási és közigazgatási szakértő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

komment

Címkék: kampány választás demokrácia pártok kormánypárt elsőválasztók 2014 Magyarország magyar választások története 2014 abécé választásokra választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr1006796449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.