2013.04.08.
16:28

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Kiss Károly: Öveges professzor kerestetik

20070227ovegesdvd_1_1365431216.jpg_500x408

Miután mindenki kiheverte a Húsvét megpróbáltatásait, a maradék hóból sikerült a gyerekeknek hónyuszit építeniük, érdemes újra elgondolkodnunk, milyen erővel bírnak szavazataink.

El lehet-e csalni a választásokat a határon túlról, teszi fel a kérdést Kósa András és M. László Ferenc a hvg.hu-n http://hvg.hu/itthon/20130326_valasztasi_csalas_hataron_tuli_magyarok

A cikkből számomra két lényeges dolog jött le. Egyrészről, hogy a FIDESZ-nek fogalma sincs, hogyan kellene úgy megoldani a szavazólapok eljuttatását a szlovákiai és ukrajnai határon túli magyarokhoz úgy, hogy a helyi hatóságok előtt névtelenségük megmaradjon, másrészről szerzők szerint legalább 100-150 ezer határon túlinak kell egy irányba, egy pártra szavaznia, hogy az legalább egy mandátum sorsát befolyásolja.

Mennyi az annyi? Hány határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező választópolgárral számolhatunk, és mi az országonkénti megoszlásuk? Ez az adat a kormányzat rendelkezésére áll. Véleményem szerint semmi nem indokolja, hogy a közvélemény ne ismerhesse meg. Az most más kérdés, hogy közülük ki kíván, és ki fog szavazni. Ha a magyar Országgyűlés 2/3-os többséggel felvállalta, hogy ezeknek az embereknek könnyített módon állampolgárságot és szavazójogot ad, akkor azt is vállalnia kell, hogy nyilvánosságra hozza az adatokat, biztosítja a választási eljárás átláthatóságát, a választói névjegyzék valamilyen módon történő megismerhetőségét, és a választás folyamatának ellenőrizhetőségét. Titkos ügynök van, de titkos választópolgárok tömegéről egy magát demokratikusnak mondó kormány nem beszélhet.

A következő kérdés választásmatematika. A jelenleg hatályos, illetve a tervezett jogszabályok szerint milyen mértékben fognak hatni a választás végeredményére határon túliak szavazatai? Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de ilyen megalapozott tanulmányt, cikket még nem láttam. Jogszabályi szinten megalkotásra vár a külhoni magyarok szavazásának eljárási rendje. Tartok tőle, hogy a politikai döntéshozók, a külhoni magyarok választási jogának megadásakor fel sem mérték, hogy döntésükkel mekkora felelősséget vállalnak.

Egy kis történeti visszatekintés.

A Belügyminisztérium, illetve a felügyelete alá tartozó Országos Választási Iroda (OVI) szakemberei már a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon (1989) jelezték, hogy a hogy szükséges lenne a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazási lehetőségét valamilyen módon biztosítani. Az 1989. évi XXXV. törvénybe az került be, hogy a külföldön tartózkodó választópolgárok (akiknek van Magyarországon állandó lakóhelyük van, és diákok, továbbá munkavállalás, katonai vagy diplomáciai kiküldetés miatt tartózkodnak ideiglenesen külföldön) akadályoztatva vannak a választójog gyakorlásában. Az éppen megalakult Alkotmánybíróság első döntései között megsemmisítette ezt a rendelkezést, és megállapította, hogy az Országgyűlés a mulasztásos alkotmánysértés állapotában van, mert nem szabályozta a külföldön tartózkodó választópolgárok választójogának a gyakorlási lehetőségeit. A magyar Országgyűlés válaszul az Alkotmánybíróság döntésére, 1990 márciusában az Alkotmányba iktatta a külföldön tartózkodók akadályoztatását a választójog gyakorlásában.

1996-ban a választási eljárási törvény kidolgozásának a menetében ismét felmerült a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok szavazásának a lehetővé tétele. Az OVI szakemberei a levélben való szavazás intézményének a bevezetésére törvénytervezetet is készítettek, amely azonban még a parlamenthez való benyújtás előtt elbukott: egyrészt mert Torgyán József a Kisgazdapárt akkori vezetője kitörő örömmel üdvözölte a javaslatot minden médiában, azt hangoztatva, hogy Erdélyben, a Felvidéken és a Bácskában minden magyar szavazhat. Másrészt az MDF frakciója (Boross Péter) a csalás melegágyának nevezte a levélben való szavazást, és ezzel végképp elvette a balliberális kétharmados parlamenti többség politikusainak a kedvét a probléma megoldásától.

A választási eljárásrólszóló 1997. évi C. törvény 2005. évi módosítása (LXXXI. törvény) tette először lehetővé, hogy a külföldön tartózkodó, és állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok élhessenek szavazati jogukkal. A törvény módosításakor az Országos Választási iroda (OVI) szakemberei több alternatívát dolgoztak ki, javasolva a levélszavazást, illetve a számítógépes szavazást. Az OVI ez irányú javaslatait legfőképpen az ellenzékben lévő FIDESZ utasította el azzal, hogy a módszer nem kellően ellenőrizhető, csalásra ad lehetőséget. (A szakemberek szerint a külképviseleti szavazás általuk kidolgozott tervezete a hazaival azonos biztonságot jelentett) A választási eljárásrólszóló törvény 2005 évi módosítása következésképen a lehető legbonyolultabb, legköltségesebb megoldást vezette be. Itt és most érdemes hangsúlyozni, hogy az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező, 2006-2010 között külföldön szavazó állampolgárok száma csekély volt (kb. 50 ezer). Szavazataik a végeredményt érdemben nem befolyásolhatták.

Az eljárás röviden, a teljes részletességet mellőzve a következő volt. A külföldön szavazni kívánó állampolgárnak a szavazást megelőzően több héttel egy nyomtatvány kitöltésével, írásban kellett bejelentenie a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, hogy melyik külképviseleten kíván élni ez irányú jogával. A külképviseletek (nagykövetségek, főkonzulátusok) nem voltak szavazókörök, csupán un. külképviseleti választási irodák (KÜVI). A szavazó urnákat nem nyithatták fel, külföldön szavazatszámlálás nem történt. Minden külképviseletre kiszállították a szavazólapok speciális alnyomatait, egyes esetekben még a kész szavazólapokat is. Minden külképviseletre kiutazott a Külügyminisztérium egy köztisztviselője, a KÜVI második tagja a külképviselet egyik diplomatája lett. Számos olyan távoli külképviselet volt, ahova 2-3 választó jelentkezett be, az ide történő kiutazás pedig több százezer forintba került. A szavazó urnákat felbontatlanul, diplomáciai küldeményként kellett hazaszállítani a kiutazóknak. Mivel az ilyen diplomáciai küldeményeket nem lehet csomagként feladni a repülőre, azt kabincsomagként kell szállítani, a nagyméretű urnák részére külön repülőjegyet kellett vásárolni. A KÜVI-n a szavazó állampolgárnak nyilatkozatot kellett aláírnia arról, hogy az általa leadott szavazólap az ő szavazatát tartalmazza. Az így beérkező zárt borítékban lévő szavazatokat a szavazó polgár állandó lakása szerint illetékes valamelyik szavazókörben összesítették a hazai szavazatokkal.

Aminek evidenciának kell lennie, az átláthatóság. A kormány által különböző fórumokon bejelentett 300-500 ezer új külhoni, nem állandó magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgár szavazati jogának megadása befolyásolhatja a választás végeredményét, azonban annak mértékét még nem ismerjük.

Még nincs kidolgozott eljárási rend? Véleményem szerint bármely állam, kormány, párt alapvető érdeke a szabad, demokratikus, mindenki által áttekinthető és ellenőrizhető választási szabályok megalkotása, alkalmazása és a választások annak alapján történő lefolytatása. Ellenkező esetben a győztes pártot a hazai és nemzetközi szervezetek könnyen megvádolhatják választási csalással.

Az idősebbek még emlékeznek Öveges professzorra, aki bonyolultnak tűnő fizikai jelenségeket rém egyszerűen, közérthetően tudott megmagyarázni. Jól jönne egy-két választási professzor, aki közérthetően elmagyarázná, hogyan fog működni a külhoni magyarok választási rendszere. Hol lehetnek benne csapdák? Szavazatuk befolyásolja-e a választás végeredményét?

Kedves választási Öveges professzorok, pártok, civilek, segítsük hozzá a kormányt, a FIDESZ-t, hogy egy demokratikus, átlátható, és a külhoni magyarok érdekeit is figyelembe vevő választási eljárási rendszert dolgozzon ki.

Kiss Károly

 

 

 

komment

Címkék: választás demokrácia pártok határon túli magyarok kormánypárt 2014 Magyarország magyar választások története Kiss Károly cikkei

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr805211158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.