2012.05.03.
11:02

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Hogyan tovább Szerbia?

Páli Zoltán, az ELTE ÁJK

politológus hallgatója

Szerbia mérföldkőhöz érkezett. Május 6-án arról kell döntenie az országnak, hogy továbbhalad-e az EU-integráció felé vezető úton vagy sem, milyen kapcsolatokat akar ápolni a függetlenedni vágyó Koszovóval, milyen válaszokat ad a gazdasági krízisre és nem utolsó sorban kíváncsian várjuk azt is, hogy milyen színezetű lesz a Vajdaság.

Szerbiában háromféle választás lesz: elnöki, parlamenti és helyhatósági választások.

Az elnököt közvetlenül választják meg 5 évre1. A jelöltállításhoz 10 ezer aláírás szükséges. Amennyiben egy jelölt sem éri el a szavazatok 50%-át és plusz egy szavazatot, akkor második fordulóra kerül sor. Ekkor a két legelső jelölt jut be a következő fordulóba és a legtöbb szavazatot kapó jelölt győz2.

Parlamenti választások listás rendszerben zajlanak. Ez azt jelenti, hogy Szerbia Köztársaság egy körzetnek számít, ahol jelöltlista állításához 10 ezer aláírásra van szükség. Ezen felül, a jelöltek legalább egyharmadának nőnek kell lennie és olyan helyeken kell szerepelni a listákon, hogy reális parlamentbe jutási esélyt jelentsen a számára. A 250 fős Népképviselőházba való bejutási küszöböt Magyarországhoz hasonlóan 5%-ban határozták meg, a kisebbségi pártok számára viszont nem állapítottak meg ilyet. Ha pedig egy párt a leadott voksok alapján nem ér el legalább 1%-ot (kisebbségi párt esetében legalább 0,2%-ot), akkor a kampányhoz nyújtott költségvetési támogatást vissza kell fizetnie3.

A helyhatósági választások esetében pedig ki kell emelni a Vajdaságot és Koszovót.
A vajdasági tartományi képviselőház megalkotta a statútumát, amelyet a szerb parlament is elfogadott4.

Koszovó esetében a helyzet teljesen bizonytalan. Mivel Koszovó jogilag is ki akar válni Szerbiából, Belgrád pedig, jogilag mint Szerbia elidegeníthetetlen részére tekint Koszovóra, ezért a most következő választásokon biztosan számíthatunk kisebb vagy nagyobb feszültségekre5.

Boris Tadić67 – A balközép Demokrata Párt (DS) jelöltje. Az előző két ciklus államfője, aki áprilisban lemondott tisztségéről. Lemondásának valószínűsíthető okát az időpontok „összevontatásában” találjuk meg, hiszen az ő népszerűsége nagyban javíthatja a DS eredményeit. Integrációpárti és az ő elnöksége alatt lett Szerbia az EU tagjelölt állama.

Tomislav Nikolić68 –Már három alkalommal is Szerbia, valamint egy alkalommal Jugoszlávia elnökjelöltjeként indult korábban, az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRP) színeiben, ahol mindvégig fontos pozíciókat töltött be. 2008-ban az SRP szétszakításában oroszlánrészt vállalt, miután nem értett egyet a párt elnökével a Szerbia és az Európai Unió stabilizációs és társulási egyezményének ratifikálásának kérdésében, így 19 képviselőtársával új frakciót alapított Szerb Haladó Párt (SNS) néven, amelynek az elnökjelöltje.

Nyilatkozataiban hangsúlyozza EU ellenességét, habár támogatja országának csatlakozását az EU-hoz9, oroszbarát, valamint a Koszovóval kapcsolatos korábbi megállapodásokat károsnak tartja Szerbia számára és nem tekinti érvényesnek a Tadić által aláírt szerződéseket, mert azok a szerb nemzet érdekei ellen irányulnak6.

Pásztor István10 – A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltje. Tartományi kormányfő-helyettes és gazdasági miniszter. Négy éve 2,3%-ot szerzett az elnökválasztáson. Kijelentette, hogy „a vajdasági érdekek, főleg a vajdasági pénzek és az infrastruktúra vonatkozásában, a mezőgazdaság kérdések tekintetében, a körzethatárok ügyében szeretne a magyar párt feltételeket támasztani a Demokrata Párt államfőjelöltjének, de a nemzeti tanács, illetve az identitást megőrző ügyek vonatkozásában is fontos feltételei lesznek a Vajdasági Magyar Szövetségnek11.”

A VMSZ-nek egyébként jó esélyei vannak helyhatósági szintén és a vajdasági tartományi választásokon is, a 100 ezres szavazatszámot célozták meg. Magyar vonatkozás szempontjából különösen fontos Szabadka, amelynek megnyerése egyfajta szimbolikus győzelemmel érhet fel. Nem véletlen, hogy a kampány finisében, április 30-án avatták fel egy magyar-szerb vízilabda gálameccsel a település új uszodáját, az eseményen pedig Boris Tadić is részt vett.

Források:

1http://www.zenta-senta.co.rs/doc/20061226alkotmanyhu.pdf (Szerbia Köztársaság hatályos Alkotmánya)

2http://kitekinto.hu/europa/2012/04/30/szerbia_mit_igernek_a_jeloltek/

3http://www.kisalfold.hu/kulfold_hirek/csak_listakra_szavazhatnak_a_szerb_parlamenti_valasztasokon/2276843/

4http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/12/01/elfogadtak_vajdasag_statutumat/

5http://kitekinto.hu/europa/2012/03/27/ujra_fellangolhat_a_szerb-koszovoi_ellentet&lap=1

6http://kitekinto.hu/europa/2012/04/30/szerbia_mit_igernek_a_jeloltek/

7http://www.ds.org.rs/en/president

8http://www.sns.org.rs/%D1%81%D1%80/important-documents/4287--srpska-napredna-stranka-documents.html

9http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=545113#null

10http://nol.hu/kulfold/pasztor_istvan_indul_a_szerb_elnokvalasztason

11http://nol.hu/kulfold/20120426-kenyszerfrigy_regi_ismerossel

komment

Címkék: Szerbia külföldi választás

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr534486002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.