2012.02.10.
18:31

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Göncz Árpád 90 éves

Göncz Árpád 90. születésnapjára

Igen Tisztelt Elnök Úr!

 

Hagyomány a részemről ez a megszólítás, mert köztársasági elnökként mindig így fordultam Hozzád a választási iroda vezetőjeként, ha bajom volt, amelynek megoldását Tőled reméltem. Márpedig bajok mindig vannak, amikor a kormányzati politikusok akarnak valamit, és a köztisztviselőben az ellenséget látják, amikor egy döntés feltételeit, majd következményeit elsorolják…

A hagyományon neTZ Göncz Árpád 1994 8 20 (2).jpgm változtatok, most is így szólítalak: Igen Tisztelt Elnök Úr! Különösen indokolt egy ilyen megszólítás a 90. születésnapon. A múlt héten Borsod megyében voltam egy gimnázium végzős növendékei között. Az igazgató hívott meg, hogy az első választóknak beszéljek a választás fontosságáról, a demokráciáról. Többek között beszéltem arról is, a választást az elnök tűzi ki, de jogilag nem szól bele a kampányba. Az egyik fiatal egy kicsit szemtelen, de nem pofátlan hangon azt kérdezte: „Az elnök csak nézi az ipadján a választást, de nem szól bele?!”

Utólagos engedelmeddel, elmeséltem a fiataloknak azt, hogy miképp voltam résztvevője és tanúja annak, amikor köztársasági elnökként, 75 éves korodban a számítógép használatát megtanultad.

A történet a NATO népszavazás (1997. november 16.) előtt egy héttel kezdődött. Felhívtál telefonon és azt kérdezted, hogy miképp lehetne megoldani, hogy a népszavazás éjszakáján, amikor az adatokat összesítik, akkor folyamatosan legyen pontos információd az „igenek” és „nemek” számáról. Azonban ezen a vasárnap éjszaka nem akarsz kimozdulni a tihanyi üdülőből, hogy ne zargassanak fölöslegesen fullajtárok, újságírók vagy politikusok. Viszont, ha úgy érzed, hogy valamit mondanod szükséges, akkor a precíz adatok rendelkezésedre álljanak.

Ez az „igen tisztelt elnöki kérés” a legnagyobb örömmel töltött el: íme, az állam első tisztségviselője igényli a választási számítógépes hálózatot a saját munkájához! A választási munkatársaim mind lelkesedtek - különösen az informatikusok - a kérésben levő elismerés miatt.

A lelkesedés azonban igen lelankadt, amikor kiderült, hogy a tihanyi üdülőtől 200 méter távolságra van az utolsó telefonpózna (hol volt még akkor mobilon internetes adatátvitel?!). Gyorsan fény derült arra is, hogy az összes tartalék számítógépünket (AT) már letelepítettük máshol, és azt mégsem mondhatjuk, hogy vissza a babaruhát, mert az elnöknek kell?! Költségvetési előirányzatunk elfogyott, a pénzügyi vezetőnket a guta ütötte meg: aki gépet akar, az vegyen egyet a boltban! Budapest és Tihany között háromszor fordult egy gépkocsi, mert Pesten felejtették a helyi szoftvert, majd kábelt nem vittek és az egeret sem találták a telepítők. Szombat reggelre azonban minden technikai feltétel rendeződött: vonal kipróbálva, PC működik, helyi szoftver betöltve, biztonsági rendszerbe a tihanyi üdülő integrálva. Kész!

És ekkor jött be az irodámba a Lajos. (Tudtam, ha a Lajos csendesen besétál az irodámba, akkor igen nagy a baj!) Erős felindulással kérdeztem: Összeomlottak a tükörszervereink? Nem. A hackerek bedöntötték a központi rendszert? Nem. Akkor mi a baj? Lajos nyugodtan kérdezte: Ki fogja az elnöki gépet kezelni Tihanyban, vasárnap éjszaka?

Szombaton 16 órakor befejeződött a népszavazás számítógépes főpróbája. Zoli és Lajos (a rendszer lelkei) kétszer hozták vissza a központi rendszert: egyszer hullámsírból, egyszer a tetszhalálból. Mindenki menjen haza aludni! A vasárnapi népszavazás lebonyolítása 12 óra múlva kezdődik. Vasárnap 04 órakor indul az élesüzem.

Indultam én is Tihanyba. Késő délután, vaksötétben érkeztem az üdülőhöz. Teljes csend, sehol egy ember, még egy portás sincs a kapuban. Megyek a lépcsőházban: senki. Egy ajtó mögül mintha az elnök hangját hallanám. Benyitok: elnökünk – igen lenge öltözékben – ül a számítógép előtt és nyomkodja a billentyűket. Háta mögött áll egy katona (aki az őrség feladatát látná el a köztársasági őrezred őrmestereként) hangosan magyarázza, hogy a rendszer nem működik valamiért. „Mert a részvételi adatok még nincsenek betöltve a rendszerbe, csak vasárnap 04 órakor lesznek láthatóak!” – magyarázom tudálékosan az elnöknek és az őrmesternek.

Jó hogy jössz! –mondtad elnökként, és ittunk egy konyakot vitrinből. Este 8-kor már vidáman használtad a népszavazás elektronikus felületét.

Vasárnap éjfélkor, mielőtt a Magyar Televíziónak nyilatkoztál, még behívtad a PC-re az adatokat, belepillantottál a számítógépes végeredménybe: közel 4 millió szavazóból 85% támogatta országunk NATO tagságát.

A borsodi gimnazista nevetve összegezte a hallottakat: „Az elnök kisgatyában szörfölt az interneten!”

Igen Tisztelt Elnök Úr! Isten éltessen erőben, egészségben közöttünk!

 

komment

Címkék: Göncz

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr54090669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.