2014.08.01.
19:06

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Képzelt és valódi betegek

logo_1_masolata_1406912773.jpg_227x108

Ez az írás nem a gyógyításról szól. Ez az írás az életünkről szól.

A rendszerváltás megtörtént a magyar politikai és államszervezetben, a magyar állam a valóságban is az emberi jogok védőjeként lépett fel 1990 után. Azonban nem történt meg a rendszerváltás a nagy társadalmi elosztó rendszerekben, így a magyarországi egészségügyben sem.

Kik elégedetlenek?

A lakossági betegellátás színvonala összességében – a jelentős kórházi épület beruházások ellenére – folyamatosan csökken, a járó beteg ellátásnál hosszú sorok, egyes kórházi vagy egynapos műtéteknél hónapos (éves) várólisták jellemzik a helyzetet. Privatizálták a háziorvosi ellátást, de mégis nagyon sokan elégetlenek a körzeti orvosukkal, a privát fogorvosok panaszkodnak a beteghiányra, állami (ingyenes) fogorvosi ellátás gyakorlatilag nincs.

A lakosság döntő többsége, akiknek nem telik magánorvosra vagy nem telik paraszolvenciával előnyöket vásárolni az állami egészségügyben, azok mind-mind elégedetlenek az egészségügyi ellátással.

Elégedetlenek azok az orvosok, akik az állami egészségügyben távol vannak a paraszolvenciától, azok az asszisztensek, szakápolók, nővérek, beteghordók, akiknek mindössze fizetésükért kell dolgozniuk. A teljesítő képes orvosok és ápolók a lábukkal szavaznak: más országokban keresik egzisztenciájuk és szakmai előmenetelük megteremtését.

Kik elégedettek?

Nagyon elégedettek a magyar egészségügyi helyzettel és a betegellátás színvonalával azok az állami és pártvezetők, akik a kiemelt és ingyenes állami egészségügyi ellátásban (VIP) részesülnek – családtagjaikkal együtt. Még egy panaszsuttogást sem lehetett hallani arról, hogy várniuk kellett az orvosra, nem megfelelő kórtermi elhelyezésük vagy bármilyen szempontból várólistára kerültek. Még a mentőnél is elsőbbséget élveznek, különösen, ha általuk okozott közúti balesetnél sérültek meg.

Elégedettek az egészségügyi ellátással azok a magánvállalkozók, akik beépülhettek az egészségügyi ellátási láncba és a finanszírozást az államtól (OEP) kapják. Ilyen például a laboratóriumi vizsgálatok java része. Az állami orvos kiállítja a laboratórium számára a megrendelést, a labor leveszi a mintát (vagy azt a beteg szolgáltatja) majd egy-két-három-négy-öt-akárhány nap múlva a beteg mehet az eredményért, és azt írásban elviheti az orvosához. (Ebben az esetben a beteg, mint adathordozó vesz részt a saját gyógyítási folyamatában!) Az állam pedig kifizeti a laboratórium tulajdonosának a pénzt. Elégedettek az állami egészségüggyel azok a vállalkozók is, akik nagy értékű és különleges műszaki berendezésekkel (pl. EEG, CT, MR, ultrahang) súlyos betegségeket diagnosztizálnak.

Biztos megrendelés az állami orvostól – garantált fizetés az államtól! Ez a legjobb üzlet a világon, ez minden vállalkozó reménye. (Marx azt mondta, hogy minden vállalkozónak az az álma, hogy az értékért (pénzért) ne kelljen használati értéket (árut) cserébe adni. Ezért találták fel a bankokat, ahol pénzért még több pénzt lehet realizálni!)

Elégedett az állami egészségügyi szolgáltatással az orvosoknak az a törpe kisebbsége, akik a szakmai és az intézményi hierarchiában azokat a posztokat birtokolják, ahol a garantált betegforgalomból kiválaszthatják a „paraszolvenciára képes” betegeket, továbbá azok is elégedettek, akik az állami betegforgalomból a magánrendelőjükbe irányíthatják a fizetőképes betegeket úgy, hogy a diagnosztikával és a gyógyítással kapcsolatos költségeket az intézményre terhelik. Jelszavuk: közteherviselés a költségekben (kiadásokban) magánelsajátítás a bevételben (nyereségben)! És az emberek szívesen fizetnek a nagyhírű professzornak, mert – joggal - úgy érzik, hogy az életük minőségét vagy meghosszabbítását vásárolták meg.

Nagyon elégedettek az egészségügyi ellátással a gyógyszergyárak is. Az egyre differenciáltabb orvosi gyógyító tevékenység egyre specializáltabb gyógyszereket igényel. A lakosság igényei is az újabb hatékonyabb gyógyszereket igénylik, különösen a média által közölt hirdetések növelik meg egy-egy gyógyszer keresettségét. Az orvos-látogatók is nagyon elégedettek, mert a gyógyszergyáraktól kapott sikerdíjak az ő elégedettségüket is kielégíti.

Nagyon elégedettek az egészségüggyel az illetékes minisztérium vezetői is. Egyrészt ők is részesülhetnek a VIP szolgáltatásból, másrészt személy szerint ismer/het/ik a legjobb orvosokat, és a kapcsolati háló útján élhetnek a szabad orvosválasztás jogával (még beleférnek a területi kötelező ellátás fogalmába).

A kormánypárt hivatalból mindig jobb egészségügyi ellátást akar, de úgy hogy a költségvetési kiadások csökkenjenek.

Ingyenes egészségügyi ellátás

Az ingyenes egészségügyi ellátás körülbelül 60-70 éves Magyarországon. Szavakban.

Magyarországon soha nem volt ingyenes az egészségügyi ellátás. Más szolgáltatás sem.

Elég egyszerű a képlet: a mindenkori kormánypárt az állam szócsövén keresztül hazudik az ingyenességről. A nép ezt nem hiszi el, de mivel az egészségét fontosabbnak tartja, mint a kormánypárt szavahihetőségét, ezért kikerüli a hazugság cáfolatából keletkező konfliktust és saját kezébe veszi saját egészségügyi problémájának a megoldását.

A beteg addig ad pénzt az orvosának, patikusának, amíg pénze van vagy meg nem hal. Racionális gondolkodás alapján is érthető ez a magatartás. A halál fenyegetése mindannyiunkban jelen van. Aki beteg, az nem gondolkodik azon, hogy az „ingyenes” valóban ingyenes-e, hanem megragadja a saját lehetőségét, hogy egészségessé váljék. Ha pénz az egészség megváltás útja, akkor pénzt kell adni. Ha a megváltás útja a búcsúcédula, akkor azért kell pénzt adni. Az emberiségnek fontos tanulság: semmi nincs ingyen.

Egy módon lehet kiváltani az „egészségért – pénzt” ügyletet: hatalommal. Aki hatalommal rendelkezik, az hatalmad ad az egészségéért, az képes a pénzt elkerülni. De a halált a hatalmasok sem kerülhetik el.

Az egészség tehát egy különleges áru, amely véges, így az ára pontosan annyi pénzt ér a betegnek, amennyi pénze van. Ha a pénz elfogyott és nincs hatalom sem, akkor a véges egészség gyorsabban ér véget.

A jelenlegi kormánypárt szerint is az egészségügyi ellátás ingyenes, sőt az is marad! Az ingyenességet senki nem hiszi el, de nincs egy ellenzéki párt, amely rápirítana: „Hazugság beszéd!”

A betegség gyógyítása – jogviszonyt keletkeztet

A betegség gyógyítása jogviszonyt keletkeztet. „Örült beszéd, de van benne rendszer!”[1]

Az egyszerűség kedvéért nézzük egy régebbi kor konkrét példáját a betegség gyógyításának a jogviszonyt keletkeztető esetére. Moliére: Képzelt beteg c. vígjátékában[2] a beteg (Argan) gyógyíttatni kívánja magát. Az orvossal (Kolikáczius, Purgó) egyezkedik a beteg, hogy gyógyítsa ki a betegségéből. A beteg és az orvos szerződést kötnek a polgári jog szabályai szerint: meghatározott pénzért gyógyító szolgáltatást kell biztosítani. A szerződés az jogviszony, amelyből jogok illetik és kötelezettségek terhelik a beteget és az orvost is. A beteg jogviszonyba kerül a patikussal is (Szippancs), aki pénz ellenében gyógyszert ad a betegnek. Íme, egy egyszerű XVIII. századi jogviszony, amely a beteg és az orvos (patikus) között a betegség gyógyítását szolgálja. Akinek nincs pénze, az nem tudja gyógyíttatni magát és nem tud gyógyszert sem venni a betegségére, tehát gyorsabb halálnak néz elébe. Nincs méltányosság, nincs állami beavatkozás a gyógyító folyamatokba: beteg fizess! vagy …

A XX. és XXI. században a betegség gyógyítását szolgáló jogviszony már sokkal bonyolultabb és több szereplős. (A hálapénz rendszer történetét és jogi összefüggéseit jól elemzi Tóth Mihály „Boríték kapható!” c. cikke az ÉS 2014. július 11. számában.) A bonyolultság oka a társadalmi, állami és politikai viszonyok bonyolultsága mellett a gyógyító (orvosi és patikusi) tevékenység bonyolulttá válása. Nézzünk mindegyikre egy-egy példát. A társadalmi viszonyok azért bonyolultabbak, mert a francia forradalom után az európai államokban általánossá vált a társadalmi szolidaritás elvének alkalmazása: Akinek nincs pénze, az a beteg is gyógyíttathatja magát a társadalmi szolidaritás elve alapján. Az állami szervezetben megjelenik a társadalombiztosítás (egészségügy, nyugdíj) szervezete, amely a szegényeket is orvoshoz és patikushoz juttatja. A politikai viszonyokat a pártok alakítják, és a mindenkori kormánypárt uralja az egészségügyi törvényalkotás folyamatát, benne a gyógyítási jogviszonyt is. A gyógyító és patikusi tevékenységet már nem egy-egy orvos vagy patikus végzi a saját tudás alapján a saját kockázatára, hanem az orvosok és a patikus hatalmas egészségügyi szervezetek részeként dolgoznak, ahol a gyógyító szolgáltatást a beteg az intézménytől kapja. Az intézmény nem csak orvost és a patikust fizeti meg, hanem a laboratóriumot, a diagnosztikát, az éjszakás nővért, a portást is. Az intézmény különböző tulajdoni formákban is működhet: lehet magántulajdonban, lehet állami, önkormányzati, egyesületi tulajdonban is. A betegség pénzügyi következményeit (keresőképtelenség, halál, stb.) sokféle módon lehet finanszírozni: kötelező állami szolgáltatás, kötelező egészségbiztosítási díj fizetés az államnak, önkéntes befizetés biztosítási alapba, stb. A XVIII. században elegendő volt egy polgárjogi szerződés a gyógyításhoz, a XX-XXI. században a gyógyításhoz kapcsolódik az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a költségvetési jog, az egészségügyi igazgatás joga, a társadalombiztosítási joga is. Amikor egy betegség gyógyításáért valaki fizet, akkor legkevésbé az orvos szakmai tudását és az ápolónő segítő kezét fizeti meg. Az orvos költségei (bére) a legkevesebb ebben a mamut rendszerben. A beteg a gyógyulását kizárólag az orvosától reméli, és nem érdekli a mamut rendszer egyetlen más eleme sem.

Mindenki fizet a gyógyításért

A Magyarországon a beteg hivatalosan nem a gyógyító orvosnak fizet a szolgáltatásért, még csak nem is a szolgáltatást végző intézménynek, hanem elsődlegesen a társadalombiztosítás állami feladatait pénzügyileg képviselő adóhivatalnak. Minden jövedelem után egészségbiztosítási díjat kell fizetni: ez jelenleg 4%!

Két nagy kivétel van az egészségbiztosítási díj megfizetése alól: a munkanélküliség és nyugdíjas státusz. A munkanélküliséget a társadalmi szolidaritás elve indokolja. A nyugdíjasoknál az indok bonyolultabb, de átlátható: az ember hosszú ideig fizeti az egészségbiztosítási díjat (kb. 30-40 év). Fiatal korban általában nem vesszük igénybe az egészségbiztosítás gyógyító tevékenységét, viszont idősebb korban kényszerülünk gyakrabban élni a lehetőséggel. Így a korábbi befizetés fedezi a későbbi kiadásokat.

Tisztázni kell azonban azt is, hogy milyen szintű szolgáltatás jár a betegnek. Nyilvánvaló, hogy a legmagasabb szintű szolgáltatást korlátlan ideig nem lehet biztosítani annak, aki a legalacsonyabb jövedelem után (minimálbér), rövid ideig fizetett alacsony összegű egészségbiztosítási díjat.

Mindenki fizet a gyógyításért. Azonban az általános társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség konkrétan minden viszonylatban egyenlőtlenséget szül: a várható élettartamban, a csecsemőhalandóságban, a munkaképességben.

Szolidaritás és a díj mértéke

Az ember élete véges. Azonban a költségeket végtelenek lehetnek, ha nincs egy józan társadalmi megegyezés, amely határt szab a költségvetési (kormány) költekezésnek.

Társadalmi egyeztetés nélkül nem érvényesül a szolidaritás elv, és nincs tisztességes díj sem, amelyet a többség elfogad. Az elfogadottságnak feltétele, hogy az emberek tudjanak arról, hogy életük milyen keretek között zajlik. A XXI. század elejének alapvető problémája, hogy a jelenlegi kormánypárt úgy változtatja az élet keretszabályait, hogy semmilyen igényt nem tart az idősebb korosztályok egyetértésére, és a fiatalok szolidaritására. Ennek oka az, hogy kizárólag saját hatalmi szempontjaiból közelíti az egészségbiztosítás kérdéseit, és (joggal) arra számít, hogy a jelenlegi 60 év feletti korosztály gyorsan kihal. Minden hatalmi döntést ebből a szempontból közelít meg: a választást, a társadalmi mobilitást, a jövedelemviszonyok alakítását.

Az egészségbiztosítást is ebből a hatalmi-uralmi szempontból közelíti a Fidesz: hangosan hirdeti, hogy „Ingyenes az egészségügyi szolgáltatás! És az is marad!”

Holott, nem ingyenes ma sem a gyógyítási tevékenység igénybevétele. Ugyanakkor az egészségügyi intézmények tulajdonos változásából (önkormányzatiból állami), pusztán eldugja a jelenlegi kormány a felhalmozódott adósságokat. Szűkítik a gyógyszerlistát, és keringőkre kényszerítik a betegeket az egészségügyi intézmények között. A fiatal orvosok és a szakszemélyzet tömegesen külföldre távozik.

A jelenlegi kormánypárt már ellenezte a 300 forintos vizitdíj bevezetését is. Népszavazáson a valóságban arról kérdezték az embereket: akarsz többet fizetni a gyógyításért? És az emberek nem akartak többet fizetni az államnak (!), hiszen már úgyis fizetnek az államnak eleget. De fizettek volna többet az ORVOS-nak. De nem ez volt a kérdés. A népszavazási kérdés a politikai hatalom megalapozása volt a Fidesz számára.

Rohamosan süllyed az ellátás színvonala. Az egészségügyben ma az intézmények romjai alatt roskadozó orvosok és ápolók személyes elkötelezettsége tartja fenn az ellátást. Az állam és a pártok tehetetlenek, sodródnak az árral és csak a maguk egészségét keresik.

Rezidensek a politikai porondon

A rezidensek (fiatal orvosok) képviselői politikailag már feltalálták a napokban a saját egészségügyi reformjuk lényegét: kapjanak fizetés-emelést a (fiatal) orvosok. Értjük és megértjük a javaslatuk lényegét: ők kapjanak több pénzt. A XVII. század moliére-i világába akarnak visszaröpíteni minket: kapjon több pénzt a (fiatal) orvos, a fiatal patikus. Aki már élt néhány évet, és még szeretne néhány évig élni, az az ember megértéssel tekint a fiatalokra: több pénzt akarnak, de mi nagyon sokat fizettünk be az „ingyenes” gyógyításért, szeretnénk még ennek lehetőségével élni – még sokáig. Többek között mi finanszíroztuk ennek a korosztálynak az ingyenes oktatását is. A rezidenseket megérjük, mert a mi gyermekein és unokáink. A kormány azonban sem gyermekünk, sem unokánk.

Nincs joga egyetlen kormánynak és kormánypártnak sem radikálisan megváltoztatni több korosztály életének keretfeltételeit, anélkül, hogy érdemi párbeszédet folytatna velük!

Beteg a magyarországi egészségügy

Mindenki elégedetlen az egészségi rendszerrel. Kivéve a rendszer törpe kisebbségi haszonélvezőit. Lehetséges volna a megfelelő társadalmi egyeztetést megvalósítani, ha szakmai és civil szervezetek képesek volnának egyeztetésre. Ha az egyeztetés vége felé a pártok képesek volnának bekapcsolódni egy lehetséges társadalmi konszenzus kialakításába. Kik, milyen elvek mentén, mikor képesek egy konszenzus előkészítésére?

Amíg nincs társadalmi egyezség, addig a „mosónők korán halnak”[3]. De a gazdagok is ugyanúgy végzik… Beteg a magyarországi egészségügy. Ki lesz az orvosa?

 

 

Tóth Zoltán, jogász, választási és közigazgatási szakértő

 

(Megjelent az Élet ÉS Irodalom 2014. július 25-ei számában.)

 



[1] Shakespeare: Hamlet, 2. felvonás 2. szín

[2] Fordította Illyés Gyula

[3] József Attila

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia egészségügy közigazgatás vészhelyzet pártok kormánypárt 2014 Magyarország fogyasztó védd magad! Alkotmány Alaptörvény

2014.08.01.
18:16

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Önkormányzati választások - 2014

Harmadszor szavazhatunk ebben az évben!

2014. október 12. (vasárnap) a magyarországi önkormányzatok választásának a napja. A köztársasági elnök tűzte ki erre a vasárnapra a települési (községi, városi, fővárosi kerületi) polgármesterek és képviselők, továbbá a területi (megyei és fővárosi) közgyűlések tagjai a megválasztásának a napját. Ugyanezen a napon tartják a nemzetésgi önkormányzatok választását is.

Budapest közgyűlésének a tagjait új szabályok alapján, a főpolgármester, a fővárosi kerületi polgármesterek és képviselők választását a 2010-ben elfogadott szabályok szerint rendezik meg. A vidéki településeken és a megyei szinten a választás szabályai lényegesen nem változtak.

Újdonság, hogy a megválasztott képviselők és polgármesterek megbízatása 5 évre – 2019-ig - szól.

A határidőket itt lehet megismerni:

http://www.valasztas.hu/hu/onkval2014/882/882_2_3.html

Szólj hozzá!

Címkék: választás Budapest 2014 Magyarország 2014 abécé választásokra Szavazatszámlálók választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.07.22.
15:30

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Lakner Zoltán: Négy fordulat

Lakner Zoltán: Négy fordulat.

A politikai közép, a baloldal számára készített egy stratégiát a megújuláshoz, a jobboldallal való versenyképesség visszaállításához Lakner Zoltán. Véleménye szerint nincs visszaút a rendszerváltást követő demokráciához, egyetlen előrevivő út van a „demokratikusabb demokrácia” útja. A szerző négy pontban foglalja össze javaslatait.

Érdemes egy kis időd rászánni a cikk elolvasására, érdemes arra is, hogy beszéljünk róla, megvitassuk téziseit.

http://nol.hu/velemeny/negy-fordulat-1473697

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia pártok elsőválasztók 2014 Magyarország

2014.07.22.
10:43

Írta: Dr. Tóth Zoltán

8:7 arányban alkotmányos a fővárosi választási rendszer

Az Alkotmánybíróság döntött az önkormányzati választási törvény budapesti választási rendszeréről. 8:7 arányban született meg a döntés. Az alkotmánybíróság elnöke különvéleményt fogalmazott meg a többséggel szemben.

http://www.origo.hu/itthon/20140721-a-szakerto-szerint-az-ab-dontes-utan-is-jogserto-a-valasztasi-szabalyozas.html

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia kormánypárt Budapest Alkotmánybíróság jóállam Alkotmány Alaptörvény magyar választások története választópolgár kérdez

2014.07.19.
22:24

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Nézzünk együtt repülőgépeket!

Andrassew Ivánnal beszélgettünk a Szabadság téren az egyik este, a gyalázatos emlékműnél. Érdeklődtem arról, hogy miképp viselte a betegségét? (Az ember persze magára gondol ilyen kérdésnél: ő hogyan bírna egy ilyen gyógykezelést?! Azt a váratlan választ kaptam, hogy unta a betegséget és a kezelést, mert hosszadalmas volt, nem történt semmi, ami lekötötte volna a figyelmét; így az interneten repülőgépeket nézegetett.

Értettem a szavakat, amelyeket Andrassew Iván mondott, de nem értettem a válasz tartalmát és nem értettem azt az internet címet sem, amelyet elhadart. A tartalmat azóta már értem, mert magam is részese vagyok (kísérőként) egy ilyen kezelés sorozatnak, ahol előtte és utána várni kell hosszú-hosszú ideig, majd a kezelés alatt sem történik semmi, csak a fehér falakat látni, zümmög valami.

Viszont a maláj gép lelövése kapcsán a Népszavában olvastam egy cikket Andrassew Ivántól, amely a korábban elhadart honlapcímet tartalmazza, amely a polgári repülőgépek mozgását mutatja az egész világon.

Ha kattintottál az alábbi linkre, akkor feljön egy a földünk egészét megmutató térkép, amelyen a keresőbe beírhatod annak a városnak a nevét, amelynek a repülőgép-forgalmát látni kívánod.

http://www.flightradar24.com/#47.44,19.26/8?&_suid=140579882125509439750126807773

Én beírtam, hogy Budapest, mire választ kapta azonnal, hogy „Liszt Ferenc” repülőtér. Megjelent Magyarország térképe és egy csomó mini méretű sárga repülőgép modell. 2-3 percig értetlenül bámultam a kis sárga repcsiket, mire rájöttem, hogy ezek a sárgák „mozognak”. Sőt ha rákattintasz újra, akkor feljön egy táblázat, amely tartalmazza az összes repülőgép adatait, továbbá, hogy honnét hová repülnek.

Egy újszülöttnek minden vicc új. Én egy újszülött vagyok a repülőgépek interneten való figyelésében.

Valakik már nagyon gyakorlottak, és képesek egy maláj repülőgépet megfigyelni, hogy mikor ér Ukrajna légterébe…és durr… mindenki halott! Ilyet már megéltünk 1983-ban egy dél-koreai repülőgép estén is. Akkor 2 hét kellett, hogy a világ közvéleménye érdemben valamit megtudjon a repülőgép lelövéséről.

Fejlődik a világ! Most azonnal megtudtuk, hogy egy repülőgépet lelőttek és mindenki meghalt. De nem tudunk semmit arról, hogy ki és miért lőtte le. Még fejlődnie kell a világnak…

 

Szólj hozzá!

Címkék: vészhelyzet Ukrajna

2014.07.19.
16:37

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Burgonya – hús háromféle módon

img_4213_640x480_1405780663.jpg_640x480

Az eredeti ételt Endrődön (Viharsarok, Békés megye, mai neve Gyomaendrőd) a Nagymamámtól ismertem meg. Pesti gyerekként 1956-1971 között a szüleim minden évben nyaralni küldtek nagyszüleimhez, legalább 3 hétre, de volt, hogy hosszabb időre is. A nagyszüleim földműveléssel foglalkoztak, ezért „dologidőben” nyáron, hajnali 4 órakor felkeltek, a „hűvösben” mentek dolgozni. Amíg ők a ház mögötti ólakban, illetőleg a közeli földeken dolgoztak, addig én aludtam a tisztaszobában, majd akkor ébredtem fel, amikor hasamra sütött a nap. Elsőként a hajnali munkából a Nagymamám tért haza, 8 óra körül, és feltette az előző este megpucolt krumplit és vöröshagymát sülni a nagy kotlárban a sparheltre (öntött vasból készült nagyméretű lábas a fafűtéses tűzhelyen). A burgonya és a hagyma „laskára” volt vágva, és két-három fakanálnyi tepertős zsírt tettek alája. Durvaszemű kősót szórtak az ételbe – és ennyi. Mire a Nagypapám is előkerült a hajnali munkából, addigra gyönyörűen megpuhult és megpirult a burgonya. Mindenkinek volt saját kanala és a kiszékre kitett kotlárból kanalazott mindenki kedvére. Az asztalt a Nagymamám naponta az estebédhez, továbbá minden vasárnap és télen minden étkezéshez terítette meg, mert a nyári munkák üteme csak a nagyon gyors étkezést tette lehetővé. Az ünnepi, vasárnapi ebédnek azonban mindig megadták a módját. Különösen, ha vendég is volt, akkor a déli harangszóra már asztalon volt a húsleves (csigatésztával), továbbá a rántott csirke krumplipürével és ecetes zöldsalátával. Az aratás idején (Péter-Pál napja környékén) a vasárnapokra egy másik húsétel járta, és ez a krumplis pucor.

A pucor nagyon értékes húsnak számított, mert karácsony óta őrizgették a szellős padláson, hogy aratáskor az unokák számára felvágják a kolbászhúsból készült gömböcöt.

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-769.html

A gömböcből vékony szeleteket vágott Nagyapám, és a kotlárban sülő hagymás-krumplihoz keverte Nagymamám a fenséges ízű szárazkolbászt. (A pucort/gömböcöt „kulen”-nek nevezik a sváb vidékeken.) A pucor szeletek kiengedték magukból a paprikás-fűszeres ízüket, levüket, és máig felejthetetlenné tették számomra a krumplis pucort!

Brassói aprópecsenye receptből az interneten 5500 receptet találtam.

http://www.nosalty.hu/recept/eredeti-brassoi-apropecsenye

Az étel megnevezése az erdélyi Brassóra utal, amely város az osztrák-magyar monarchia idején határváros volt Románia felé. Ha a brassói aprópecsenye lényegét nézzük, akkor az ugyanaz, mint a krumplis pucor: burgonya, hagyma, zsír, pirospaprika és hús. A külön-külön elkészített sültburgonya és pörkölt utóbb egy tepsibe kerül, és rövid pirítás után egyben teszik az asztalra. Esetleges eltérés lehet a brassóinál a hozzáadott jelentős mennyiségű zúzott fokhagyma, de ez tájanként és családonként változik. A brassói aprópecsenyét nevezhetjük a krumplis pucor „polgári” vagy szofisztikáltabb[1] változatának is.

Budaörsi burgonyás hús

A budaörsi burgonyás hús az Endrődhöz és Brassóhoz is köthető krumpli-hús ételfajta továbbfejlesztett változata. Mitől budaörsi a jellege? Attól, hogy megjelenik benne a paradicsom és a tökmagolaj, mint sváb jellegzetesség, továbbá a burgonya mennyisége uralja az ételt a húshoz képest. Fontos budaörsi jellegzetesség az is, hogy feleségemmel Budaörsön élünk, további gyermekein és unkáink Budaörsön eszik ezt az ételt.

Az összetevők közül először a burgonyát készítjük el. A burgonyák közül javasolom, hogy az un. salátaburgonyát válasszuk (újabban „C” jelű a bevásárló központokban). Azért javasolom a saláta krumplit, mert ennek a fajtának a legalacsonyabb a keményítő tartalma, továbbá sütés után nem esik össze, megtartja szilárdságát. Kétségkívül a „C” jelzésű burgonya a legdrágább a piacon, ezért a sokkal olcsóbb „A” jelű burgonyából is készíthető a salátaburgonyához hasonlóan jó sültkrumpli, csak többet kell vele dolgozni. Akinek sok ideje van (pl. egy gyorsétteremnek), ott előző nap megpucolják a dolgozók a krumplit és 24 órán át hideg vízben áztatják a hasábra felvágott burgonyát. (Időnként megkeverik.) A szárazra törölt krumplit bő olajban sütik, de kizárólag a vevőnek való átadás előtt.

Ha nincs ennyi időnk, és nincs annyi olajunk, hogy egy sütéshez elhasználjunk 1 liter olajat, akkor marad a másik megoldás: a megtisztított és kockára vágott burgonyát sós vízben puhára főzzük. Ezzel távozik a felesleges keményítő a burgonyából. A megszárított burgonyakockákat sütőpapíron egy nagy tepsibe tesszük (ne legyen több réteg egymáson!), és ízlés szerint mellékelünk héjas fokhagymát. Nem sózzuk! Nem olajozzuk! A sütő grill funkcióját alkalmazva 250 fok C-on sütjük (1 kg) 15 percig. (Ha nincs grill funkció, akkor légkeverést alkalmazunk, ha az sincs, akkor többször megkeverjük a burgonyát.) A sütőből kivett forró burgonyára tökmagolajat locsolgatunk. Friss zöldfűszereket (petrezselyem, zeller zöld, stb.) szórunk és keverünk a még meleg krumpliba.

Másodjára a húst készítjük el. A hús fajtáját tetszés szerint választjuk ki. Eredetileg sertéshúsról szól a recept, és a comb „dió” elnevezésű részéből. Ha szaftosabb húst akarunk a sertésből, akkor tarjából, ha zsírtalan húsra vágyik valaki, akkor karajból vagy szűzpecsenyéből (ez a legdrágább) is készítheti.

Csirkéből is nagyon finom az étel, a mellehúsa szárazabb, a felső combja zaftosabb. (A bőrt le kell húzni a húsról.) Kedvünkre válogathatunk a hús fajták (marha, borjú) között, csak arra ügyeljünk, a strucc húsa nagyon száraz, mindenképpen igényli a szalonna jelenlétét.

A húst egyben sütjük meg elsőre: alig olajon vagy olaj nélkül. A cél az, hogy a bezáródjanak a hús külső pórusai, benn rekedjenek a hús nedvei. Természetes, hogy az így sütött húsnak égett illata lesz, ezért a konyhai szagelszívót kapcsoljuk be, vagy az ablakot tárjuk ki, de a legjobb, ha az erkélyen vagy a kertben erős tűzön grillezzük a húsokat. A hús felülete fekete pöttyős-foltos lesz, de ez ne zavarjon minket, mert hozzá tartozik a „szertartáshoz”. Ha a kifehérített-megpirított húsdarabot kettévágjuk, akkor a belső része még piros-véres színű! Azonnal hagyjuk abba a hús égetést, és tegyük félre hűlni.

Ha a megpirított nagy darab húsok meghűltek, akkor vékony és kicsi „lapocskákra” szeleteljük a húst, hasonlóan, mint a görög gyrost.

Az apróhúst egy kevés paprikás-hagymás zsíron újrasütjük. Magas hőmérsékleten, rövid ideig, 2-3 percig, sok fűszerrel! Só, bors, SZÁRÍTOTT PAPRADICSOM (!), erős paprika, bármi, ami a konyhaszekrényben van, feltéve, hogy ízlésünk szerint való.

Ne menjünk el a szárított paradicsom mellett szó nélkül! A szárított paradicsom is normális paradicsom, de ott ahol a napsütés hosszantartó, ott régi módszer a szárított gyümölcsök mellett a szárított paradicsom készítése is. A szárított paradicsomot nagyon drágán lehet kapni elegáns delikáteszekben vagy bevásárlóközpontok különleges élelmiszerek pultjánál: olívaolajban árulják, ára a csillagos égben van! Sokkal olcsóbb, ha a szárított paradicsomot szárazon vásároljuk és egy kis zárható üvegben helyezzük el, ráöntözve egy kis Oliva olajat. Az összeaszott barnás-piros valamiről nehéz feltételezni, hogy rendkívüli és ismeretlen íze van: pikáns, fűszeres íz, és ahogy ráharapunk, akkor a kagyló állagához hasonlít.

/Szárított paradicsom helyett egy kis munkával ízben és állagban közel álló fűszert magunk is előállíthatunk: 3 db nagyobb paradicsom héját lehúzzuk (forró vízzel vagy hámozással). A pucér paradicsomokat kettévágjuk, és a magokat eltávolítjuk. (Nem kidobjuk, hanem másként hasznosítjuk, pl. bármilyen turmixba belekeverjük.) A megmaradt paradicsom-húst ujjnyi szeletekre vágjuk és a szárított paradicsom helyett a húshoz keverjük. Érdemes megpróbálni!/

Harmadjára következik a sült krumpli és a hús összevegyítése egy jó nagy tepsiben. Legfeljebb melegítsük, de más ne süssük semmiképpen. Sőt, ha lehet ne is melegítsük, mert a vékony hússzeletek gyorsan kiszáradnak. Ha sok időnk van, vagy nagyon mutatósan akarjuk szervírozni, akkor kis edényekbe személyenként külön-külön is szervírozhatjuk.

Nyáron kovászos uborkát, télen tzatzikit tehetünk egy jó nagy tálba mellé. Tavasszal és ősszel bármit kitalálhatunk körítésnek vagy savanyúságnak!

Bevásárló lista (4 főre)

Burgonya                                           1,2 kg                    120 Ft (idényben)

Hús                                                       0,4 kg                    700

Hagyma                                              0,3 kg                      50

Tökmagolaj                                       0,05 liter              100

Szárított paradicsom                      0,1 kg                    400

Petrezselyem                                   1 csokor                 50 (idényben)

Só, paprika, bors, zsír                                                   100

Összesen:                                                                         1500 Ft kb. (idényben)

A krumpli-hagyma-olaj-paprika-hús háromféle elkészítési módja 3 ételt eredményez. Holott ugyanarról van szó mind a három estben. Jó étvágyat!

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: szakácskönyv 2014 Magyarország Ünnepek Gyermekétkeztetési Unokáimnak

2014.07.18.
10:12

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Olvassuk a Népszavát digitálisan!

diginepszava_1405671087.jpg_144x53

Támogassuk a Népszavát!

A Népszava megújította az internetes kiadását. Úgy lehet olvasni a digitális Népszavát, mint egy papír újságot! Kattintson az alábbi linkre, ha megnyilt, akkor regisztráljon, majd egy hétig ingyen olvashatja a digitális Népszavát!

https://digitalstand.hu/kiadvanyok/_kiadvany/_sajat_kiadvanyok 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia informatika pártok elsőválasztók magyar választások története

2014.07.15.
10:42

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Megsemmisíti-e az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes önkormányzati választási szabályokat?

Lencsés Károly a Népszabadságban az Alkotmánybíróság lehetséges döntéseit latolgatja az önkormányzati választásokat módosító törvény miatt. A beadványt 57 parlamenti képviselő nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz, kérve a módosítások megsemmisítését. Tóth Zoltán és Szoboszlai György is elmondja véleményét az alkotmánysértő rendelkezésekről.

http://nol.hu/belfold/alaptorveny-ellenes-a-torveny-1474137

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás pártok kormánypárt Budapest Alkotmánybíróság jóállam 2014 Magyarország Alkotmány Alaptörvény nemzetközi megfigyelés választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.07.14.
18:48

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Megdícsérték a szavazatszámlálókat

Nemzetközi jelentés az országgyűlési választásokról.

Dési János - Klubrádió – kérdezte Tóth Zoltánt az EBESZ/ODIHR jelentés tartalmáról és a véleményéről.

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=176668

A nemzetközi jelentés a szavazatszámlást tisztességesnek tartja, minden másban talált lényeges kifogást.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás demokrácia közigazgatás pártok határon túli magyarok kampányfinanszírozás kormánypárt elsőválasztók Európai Unió jóállam 2014 Magyarország magyar választások története nemzetközi megfigyelés Szavazatszámlálók választópolgár kérdez

2014.07.08.
22:48

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Felkészülés az önkormányzati választásokra

 Titkos a fejlesztés, titkos az összeomlás, viszont nyilvános az eredmény: nem működtek az okmányirodák. Az állami vezetők nem nyilatkoznak, de felveszik a fizetésüket arra az időre is, amikor nem működik a rendszer.

 http://www.hir24.hu/belfold/2014/07/08/meg-sosem-volt-ekkora-uzemzavar-az-okmanyirodakban/

 

Szólj hozzá!

Címkék: videó informatika 2014 Magyarország 2014 önkormányzati választások