2016.05.04.
16:41

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Heti Betevő Egyesületnek főztünk - budaörsi önkéntesek

136 adag sertéspörölt készült 20 kg sertés apróhús, 2, kg zsír, 3 kg füstölt csülök, 4 kg konzerv lecsó, 0,15 kg édesnemes és csípős paprika, 10 l alaplé felhasználásával. Jó étvágyat!

Szólj hozzá!

Címkék: videó szakácskönyv Budaörs Heti betevő 2016 Magyarország

2016.05.04.
12:33

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A szavazatok erejével akarunk győzni!

A Várbeli tüntetésen 9 percben foglalta össze Tóth Zoltán az Alaptörvény hibáit.

Szólj hozzá!

Címkék: választás videó rendőrség demokrácia kormánypárt Európai Unió jóállam Alkotmány Alaptörvény Demokratikus Koalíció magyar választások története nemzetközi megfigyelés 2016 Magyarország

2016.04.30.
14:18

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Kérdések a kormányhoz és a főpolgármesterhez

Fischer Iván videóüzenete a budapestiekhez

https://www.youtube.com/watch?v=NNjX9Cxy9xk

Kérdések a kormányhoz és a főpolgármesterhez: Most jobb? A magyar reformok működnek?

Szólj hozzá!

Címkék: videó demokrácia Budapest filmszínházirodalom 2016 Magyarország

2016.04.28.
14:35

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A szavazás nyílt és titkos módszerei

 

A szavazás nyílt és titkos módszerei

 

Előzmények

 

Magyarországon a 1848-1924 között minden választáson nyílt szavazás volt[i]. A m. kir. belügyminiszter 1870-ben az Országgyűlésben azt mondta, hogy a „magyar nép lelkétől idegen a titkolódzás”. A magyar írók részletesen és pontosan leírták a nyílt szavazás módját[ii]: a kocsmaudvaron felállított pódiumra (asztalra) kellett felállnia a szavazónak és hangosan bemondani a támogatott képviselő jelölt nevét, amelyet a szavazatszámláló bizottság írásban rögzített.

 

A titkos szavazás bevezetésére 1922-ben miniszterelnöki rendelet született a városok vonatkozásában. Azonban vidéken (választókörzetek 2/3-a) továbbra is a nyílt szavazás módszere volt kötelező. A gyakorlatban is alkalmazott[iii] általános titkos szavazást az 1945. évi VIII. törvény vezette be.

 

A közjogi (országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti) választásokon kötelező a titkos szavazás.

 

A társadalmi szervezetekben (pártok, egyesületek, kamarák, stb.) általában titkos a személyekre való szavazás, míg a dötéshozatal aktusa (tervek, programok, dokumentumok, stb. elfogadása) általában nyílt szavazással történik.

 

Fogalmak

 

A nyílt szavazás az a módszer, amelyen a szavazó személyazonossága és az általa leadott szavazatának a tartalma konkrétan megállapítható, összefüggésbe hozható.

 

Titkos szavazás az a módszer, amelyen a szavazó személyazonossága nem hozható semmilyen összefüggésbe a szavazatának a tartalmával.

 

A nyílt szavazás már ismert módszerei

 

A történelemből ismert nyílt szavazási módszer a pódiumon[iv] (asztalon) történő szóbeli szavazás. Ennek a módszernek egy továbbfejlesztett változata a parlamentben a képviselők szavazásának a módja, amelyet „név szerinti” szavazásnak neveznek: a képviselő az ülőhelyén felállva (vagy a miniszteri expozé pódiumára fellépve) a levezető elnök név szerinti felszólítására) hangosan bemondja a szavazatának a tartalmát, amelyet a jegyzők írásban rögzítenek. A mediatizált világban a névszerinti szavazást általában a televíziók közvetítik.

 

Gyakori nyílt szavazási módszer a képviselőtestületekben, társadalmi szervezetekben az ülésteremben a székeken ülőknek a „kézfeltartással, kézfelemeléssel” történő szavazása.  E módszer kiegészülhet azzal, hogy a szavazók a kezükben valamilyen dokumentumot (színes papírlapot, igazolványt, névjegykártyát, stb.) kötelesek feltartani, az üresen feltartott kéz érvénytelen szavazatnak számít.

 

Ritkább nyílt szavazási módszer a társadalmi szervezetekben „a terem sarkába vonulás”. Ennek lényege, hogy a terem megjelölt sarkába vonulnak a meghatározott tartalommal szavazók, anélkül, hogy egy szót is szólnának.

 

Elfogadottá vált a nyílt szavazásnak az elektronikus módszere[v]. A szavazók szavazatuk tartalmát (igen, nem, tartózkodás, jelenlét) egy gomb megnyomásával fejezik ki, amelyet egy számítógép a személyazonossághoz köt egy adatbázisban, amely utóbb reprodukálható, de megváltozhatatlan.

 

Valamennyi már ismert – és még ismeretlen – nyílt szavazási módszer lényege az, hogy a szavazó személye és a szavazat tartalma megismerhető. Természetesen a megismerhetőségnek az emberi érzékszervek határt szabnak, de az emberi felfogó képességet ezért általában kiegészítik technikai megoldásokkal: fényképek, videók, hangfelvételek készítése, tanúvallomások, dokumentumok, stb.

 

A titkos szavazás már ismert módszerei

 

A cserépszavazás[vi] görög módszere azt jelentette, hogy egy színes cserépre karcolták a száműzendő polgár nevét, és a cserepet egy nagy edénybe dobták. A Fórumon mindenki látta, hogy ki szavazott, de azt nem, hogy mi volt a szavazat tartalma. (Kivéve, ha a leadott szavazat száma 1.)

 

A fekete és fehér golyó a titkos szavazást lehetővé tette. Minden szavazó kapott egy fehér és fekete golyót, és egy gyűjtőedénybe azt a színűt helyezte, amely a szavazatát jelentette. A XIX. század végén a magyar parlamentben is használták ezt a módszert, sőt, ma is használt módszer[vii].

 

Az írásbeli szavazás az írástudás általánossá válása után kezdett terjedni a világban, pl. a szavazólapra rá kellett írni a képviselőnek szánt ember nevét. (Az USA-ban ma is ismert szavazási mód az elnökválasztáson, ha a szavazólapon nem szereplő elnök-jelöltre kíván valaki szavazni.) Ugyanakkor a jogalkotók – feltételezve, hogy a szavazók nagy többsége funkcionális analfabéta, ezért segítségül fényképeket, logókat, zászlókat, más szimbólumukat helyeznek el a szavazólapon, továbbá egy x vagy + vagy pipa jelet kell elhelyezni egy körben vagy négyzetben az érvényes szavazáshoz.

 

A „félkarú rabló” módszer a titkos szavazásnak az a fajtája, amelyen - a szerencse-játék automata technikai megoldását tovább fejlesztve, a gépen a szavazási kérdésekre mechanikusan beállíthatók a válaszok és egy kar meghúzásával valamennyi válasz egy hagyományos lyukszalagon kerül rögzítésre. (Az USA egyes tagállamaiban a közép- és felsőfokú iskolákban a lyukszalagos tesztkitöltés módszere a vizsgák alapkövetelménye.)

 

Az elektronikus szavazásnak sokféle módszere alakult ki a világban. A vonalas és mobiltelefonos, továbbá a számítógépes szavazási módszer tucatjai kerültek kipróbálásra. A módszerek többsége kudarcot vallott, de vannak nagyon jó és hitelesített módszerek is. Az EBESZ követelményrendszert alkotott az e-votingra[viii]. Ugyanakkor egyes szervezetek megtiltották saját tevékenységükben az elektronikus szavazás módszerét[ix].

 

A magyar Országgyűlésben szavazólapokkal, írásban szavaznak a titkos szavazás elrendelése esetén, holott a rendelkezésre álló elektronikus szavazatszámláló berendezés alkalmas a titkos szavazásra.

 

Valamennyi már ismert titkos szavazási módszer lényege az, hogy nem teremthető kapcsolat a szavazó személyazonossága és a szavazat tartalma között.

 

Csalási lehetőségek a nyílt és titkos szavazáson

 

A nyílt szavazási módszer minden hatalmon levő ember számára csábítást jelent a visszaélére. A szépirodalom, a történelemtudomány bizonyítékok tucatjait[x] tárja a közvélemény elé – utólag – arról, hogy a kormánypártok a nyílt szavazás eszközét a választási eredmények kiforgatására, meghamisítására használták, és használják ma is azokban az országokban, ahol ma is lehetséges[xi].

 

A nyílt szavazás módszere csak zárt testületekben, alacsony szavazatszámoknál, testületi munkamódszerként alkalmazható, ahol azonnal lehetősége van minden szavazónak ellenőrizni a szavazata tartalmának a helyességét, és minden szavazó ellenőrzése alatt tarthatja a többi szavazó személyazonosságát és szavazatuk kifejezett tartalmát.

 

 

 

Minden titkos szavazási módszerben - szándékos magatartással – kideríthető, hogy ki milyen tartalmú szavazatot adott le. „Kileshető”[xii], „kukkolható” a cserépszavazás során a név; a golyók színe megváltoztatható; a szavazólapok meghamisíthatóak; a szoftver divernyákolható; a szavazatok pénzért megvásárolhatóak; a szavazatszámlálók megvesztegethetőek; a szavazók zsarolhatóak; stb., stb.

 

Vannak olyan kivételek, amelyek nem tekinthetőek a titkos szavazás szabályainak a megsértésének:

 

  • a szavazó által önkéntesen nyilvánosságra hozott szavazati tartalom

  • a matematikai törvényszerűség miatt kiderülő szavazati tartalom

  • a véletlen okból kiderülő szavazati tartalom.

 

Közbizalom és a szavazási módszerek

 

A közbizalom[xiii] általában minden állami, társadalmi szervezetet működését övezi. Ha a közbizalom elveszik, akkor a szétszakadás, az áthidalhatatlan ellentétek, a racionalitás hiánya jellemzi az ellentétes érdek- és értékelkötelezett csoportokat.

 

A közbizalom fenntartása igényli meghatározott esetekben a nyílt szavazás módszerének az alkalmazást.

 

A közbizalom fenntartása igényli meghatározott esetekben a titkos szavazás módszerének az alkalmazását.

 

Ad absurdum, nagyon jól működhet egy meghatározható társadalmi közegben a „minden kérdésben nyíltan szavazunk” módszer, amelynek jogossága a történelem alapján még nem igazolható.

 

Ad absurdum, nagyon jól működhet egy meghatározható társadalmi közegben a „minden kérdésben titkosan szavazunk” módszer is, amely módszer a történelemben még nem nyert igazolást.

 

A közbizalmat az szolgálja, ha az adott társadalmi viszonyra (pl. ügyvédi kamara működésére) tisztességes és átlátható szabályok kerülnek rögzítésre.

 

Átlátható és tisztességes szabályok

 

A szavazás szabályainak (szabályozásának) több viszonyrendszerre kell kiterjedniük:

 

  • a jogi szabályozás hagyományos területe a jogok és kötelezettségek elveinek és normáinak a meghatározása (alkotmány, jogszabályok, alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, stb.),

  • a jog és a technikai megoldás közötti „híd” elemekre, amely az igazgatás-szervezést jelenti,

  • a technikai megoldásra, amely elveiben és részleteiben – az igazgatási szervezés közvetítésével – a jogi szabályozás tartalmát valósítja meg műszaki oldalon,

  • az ellenőrizhetőségre,

  • a korrekciós mechanizmusokra (jogi, szervezési, technikai).

 

A szabályok végrehajthatóságát két oldalról is biztosítani szükséges:

 

  • logisztika

  • költségvetés

 

A logisztika, olyan humánerőforrás alkalmazását jelenti, amely tudásánál fogva képes bonyolult szabályrendszerek alkalmazására, és nincs függő helyzetben az ellentétes érdekcsoportoktól. A független szavazatszámláló és a választás eredményét megállapító bizottságok működése alapfeltétele a tisztességes választásoknak.

 

A választási folyamat biztonsága (csalások, visszaélések megelőzése) szoros összefüggésben van a költségekkel. A jogi, szervezési és informatikai garanciák pénzbe kerülnek, amelynek elspórolása megteremti a visszaélés lehetőségét.

 

Összeségében: A Budapesti Ügyvédi Kamarának a belső választással, szavazással kapcsolatos szabályai elégtelenek, felülvizsgálatra szorulnak. A jelenlegi szabályzat nem alkalmas arra, hogy a közbizalom alapján nyílt és titkos szavazást bonyolítsanak le.

 

2016. 04. 28.

 

Dr. Tóth Zoltán, választási szakértő

 


 

[ii] Pl. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán.

[iii] A titkos szavazást a Tanácsköztársaság dekrétuma kötelezővé tette, de ennek alapján választást nem tartottak.

[x] Pl. Lampedusa, Jókai Mór, Madách Imre, Romsics Ignác

[xi] Pl. 2004. Ghana, line votes

[xii] Pl. Sólyom László köztársasági elnök választásán egyes Fidesz képviselők a szavazófülke tetejéről fényképezték a szavazókat. http://magyarnarancs.hu/belpol/legyoztek_onmagukat_-_koztarsasagielnok-valasztas-64138

[xiii] A közbizalom a legalitás és a legitimitás elvének egyidejű érvényesülését jelenti az adott társadalmi viszonyban.

6 komment

2016.04.28.
12:28

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Az Alaptörvény 5. évfordulóját ünnepeltem!

Jóestét!

Bemutatkozom! Kockás az ingem, és az esernyőm is az! A szolidaritás kék szalagját viselem!

A népbutítók, igen, jól értik népbutítók, azt mondják: a nép nem ért az alkotmányhoz. Egyes újságírók azt szajkózzák, hogy az emberek nem érnek fel a magas politikához, csak három szavas mondatokat értenek meg. A Fideszes politika azt sugallja, hogy az ő dolguk az ország ügyeinek az intézése, a kisemberek maradjanak otthon és csöndben. Tegyünk egy próbát, hogy a népbutítók, egyes újságírók és a Fidesz vezetők igazat mondanak-e vagy sem.

 

Itt, a Sándor palota előtt kérdezem:

1. IGAZAT MONDANAK?

 Beszélgessünk az Alaptörvényről.

 A 2010-es választási kampányban a Fidesz fő eszköze a rendőrség és az ügyészség volt. Rabláncon vittek el politikusokat a TV híradókban minden nap tizenötször. És a Tv nézők elhitték, hogy mindenki bűnös. A bíróságok azonban nem hittek a TV híradóknak.

2. Ugyanebben a 2010-es kampányban a Fidesz ejtett egyetlen szót arról, hogy az Alkotmány helyett Alaptörvényt akar csinálni?

3. Volt érdemi társadalmi, országgyűlési és szakmai vitája az Alaptörvénynek?

Saját mamelukjaik parlamenti szavazataival lerontották az 1989-ben radikálisan megújult Alkotmányt, és annak hibáit súlyosbították az Alaptörvénnyel.

Jókai és Mikszáth jó jellemzését adta a mamelukoknak, akik automataként szavaznak igennel a miniszterelnök bármely javaslatára, ha saját személyes és családi érdekeiket kielégítve látják a törvényekben.

2010 óta a Fidesz kormánypárt és országgyűlési képviselői csak olyan törvényeket szavaznak meg, amely a nekik esküt tett oligarchák, saját vállalkozóik, saját zsebüket tömető szavazóik zsebét szolgálja.

2012-ben a Fidesz kormánypárt meg akart fosztani a 8 millióból 4 millió magyar állampolgárt a választójogától az előzetes regisztráció kitalálmányával. A korabeli Alkotmánybíróság megálljt parancsolt az önkénynek. A Fidesz szíve szerint visszavezette volna a választójogot az 1936-os antidemokratikus szintre.

4. Emlékszünk még erre a demokratikus választójoggal kapcsolatos visszaélési kísérletre?

A Fidesz kormánypárt tanult a leckéből és divernyák megoldást talált ki arra, hogy a 2014. évi választásokra a javukra lejtsen a pálya.

Közösen álltunk élőláncban az Országgyűlés épülete előtt, hogy tiltakozzunk a Fidesz választási eljárási törvénye ellen.

 5. Emlékeztek 2012. november 19-ére, az élőlánccal tiltakozó tüntetésre?

A 2014 évi választásokhoz alapvető kérdőjeleket fűzött a Velencei Bizottság, az Európai Parlament, és az EBESZ. Magyarországon sűrű homály rejti a nemzetközi értékeléseket. A közszolgálati média hírt sem adott az elmarasztaló véleményekről.

 6. Szabad a magyar sajtó?

 A 2014. évi választások után a Fidesz kormánypárt aprópénzre váltotta az Alaptörvénybe foglalt gondolatait. Lényegét illetően embertelen, kizárólag törpe kisebbségi önérdekű törvényeit. Az Eötvös Károly Intézet kimutatta, hogy több mint 50 olyan törvényt szavaztak meg a mamelukok, amelyek egy-egy Fidesz gyámolt személyes érdekét szolgálták.

Söpörjünk a saját portánkon is:

7. Hol van a demokratikus ellenzék közös terve a választási törvény matematikája ellen?

8. Hol van a demokratikus ellenzék közös gazdasági-társadalmi terve?

9. Jogosak ezek a demokratikus ellenzékkel kapcsolatos kérdések?

Az Alaptörvény végrehajtása a Fidesz kormánypártot terheli 2010 óta.

10. Kérdezem: az adótörvények - az Alaptörvény alapján - az embereket védik a Fidesz állami harácsa ellen?

11. Kérdezem: az egészségügy átszervezése – az Alaptörvény alapján - az emberek egészségét szolgálja?

12. Kérdezem: a Fidesz oktatás politikája – az Alaptörvény alapján - a gyermekeink, az unokáink jövőjét szolgálja?

13. Kérdezem: a Fidesz nyugdíj emelései – az Alaptörvény alapján - a biztos megélhetést szolgálják?

14. Kérdezem: a Fidesz gazdaságpolitikája tiltja a korrupciót?

 

Hogyan nevezzük a Fidesz rezsimet alkotmányos alapon? Parlamentáris diktatúra!

 

Hogyan nevezzük a Fidesz államot alkotmányos alapon: bársonyos öklű állam!

 

A birkák a Fidesz mögött állnak! Legelik a füvet és hagyják magukat nyírni!

15. Mi nem vagyunk birkák! Egyetértünk?

Elutasítjuk az Alaptörvényt és a választási törvényt. +Elutasítjuk a divernyák fideszizmust.

Olyan emberek vagyunk, akik:

 

  • A szavazatok erejével akarunk győzni.

  • Munkával és nem haráccsal akarjuk magunk és családunk boldogulását.

  • Az Európai Unióban látjuk Magyarország jövőjét!

 Elutasítjuk a Fidesz diktátorait, készen állunk a volt Fidesz szavazókkal együtt az árkokon hidakat építeni! Éljen a DEMOKRÁCIA ÉS BÉKE!

(Elhangzott az Alaptörvény 5. évfordulóján a Várban, 2016. április 25-én, megjelent a Népszavában 2016. április 27.én.) 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia kormánypárt Európai Unió jóállam Alkotmány Alaptörvény Demokratikus Koalíció magyar választások története nemzetközi megfigyelés 2016 Magyarország

2016.04.27.
17:50

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Főzőverseny Budaörsön

Meghívó a Budaörsi Olvasókör tagjainak és barátainak!

2016. április 30-án, szombatra, a Jókai Művelődési Központ főzőversenyt hirdetett, amelyen részt veszünk. Budaörsi Paprikáskrumplit főzök együtt azokkal, akik 16 órára eljönnek a versenyre.

http://jmmk.eu/rolunk/elerhetoseg/

A menü a következő:

http://tothzoltan.blog.hu/2015/04/26/fozoverseny_budaorson_2015_aprilis

 

2016. május 1-én, vasárnap, a Heti Betevő Egyesületnek főzünk 08-12 óra között. Akit érdekel, az jelentkezzen: katalin27@hotmail.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: videó szakácskönyv Budaörs olvasókör 2016 Magyarország

2016.04.27.
11:44

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Elektronikus szavazás lenne a megoldás...

Határon túli magyarok kontra külföldön élő magyarok

Az Alkotmánybíróság szerint helyes, hogy a kormány különbséget tesz a szavazás módjában a határon túli és a külföldön élő magyar választópolgárok között.

Tóth Zoltán választási szakértő a Magyar Nemzetben: Súlyos diszkrimináció az Alkotmánybíróság döntése. A választójog egyenlőségének elve azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanannyi szavazata van, minden szavazatnak ugyanannyit kell érnie, és a választójog gyakorlásával kapcsolatos jogoknak is egyenlőnek kell lennie. Az Alkotmánybíróság döntése ez utóbbiba beleütközik. A kormány házhoz megy a határon túliak szavazatáért, ezzel szemben a külföldön élőket arra kényszeríti, hogy akár több ezer kilométert utazzanak a külképviseletekig.

http://mno.hu/belfold/ellentmondasok-a-levelszavazas-korul-1338754

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia informatika határon túli magyarok kormánypárt Európai Unió Alkotmánybíróság jóállam magyar választások története 2016 Magyarország

2016.04.24.
12:20

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Itt van május elseje! - a Rádió Bézsben

 

Pészach. Kivonulás ünnepe van ezen a héten a zsidók számára. Kik és hová vonultak, amelyet egy hétig, 8 napig ünnepelnek? Katalin lengyel, másik nevén zsidó tojást készít. A múlt héten amerikai reggelit ehettünk, ma az angol reggeli kerül terítékre.  Hallgatóink főzték című rovatunkban Gyöngyi  levest főz a Rádió Bézsnek. Nemzetközi tudósítónk Trembacz Éva Zsuzsa kuszkuszt, egy arab-zsidó tésztát készít nekünk. Benke Lászlótól kérdezem: Május 1-én virslit, sörrel vagy mást is lehet enni-inni? A Motiváció Alapítvány hátrányos helyzetű istápoltjainak újkrumplikat sütök többféle módon.

 ZENE

 A Budapest Klezmer Band játszott nekünk három számot, utána Hofi Géza énekel Tevjeként a „Hegedűs a háztetőn”-ből egy részletet. Majd a Beatlest és Koncz Zsuzsát hallgathattunk műsorunkban, és május elsejére nosztalgia dalt hallgattunk meg.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: videó szakácskönyv Rádió Bézs 2016 Magyarország

2016.04.19.
22:03

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Szentpéteri és Tóth a Klubrádióban

Szentpéteri és Tóth a Klubrádióban

Hogyan nevezzük a jelenlegi államot, a jelenlegi politikai rendszert? Szentpéteri Nagy Richard kérdésére Tóth Zoltán válaszol: parlamentáris diktatúra és bársonyos ököl állama.

2018-ra új választási törvény kell/lehet?!

Stádium 2016. április 14.

http://www.klubradio.hu/index.php?id=205%23c

rész 7 perctől – végig

  1. rész elejétől – végig

  2. rész elejétől – 1,20-ig

 

 

 

1 komment

2016.04.17.
20:33

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Szabad, tisztességes és átlátható választást 2018-ra!

 

Szabad, tisztességes és átlátható választást 2018-ra!

Tóth Zoltán jelmondata: A szavazatok erejével! E gondolat jegyében született meg a Szalay kör tanulmánya 2018-as választások új törvényéről. A tanulmányt a Népszava közölte.

http://nepszava.hu/cikk/1089186-szabad-tisztesseges-atlathato-valasztasokat

 

Szólj hozzá!