2014.10.20.
11:17

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Tilos az Á...

Mi a jogalapja egyes magyar állampolgároknak az USA területére való belépési tilalmáról? Az USA budapesti követsége a jogalapról egy nyilatkozatot adott ki:

http://hungarian.hungary.usembassy.gov/pr_10182014.html

A „kleptokrácia” kifejezés azt jelenti, hogy a kormányt tolvajok alkotják.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Politikai_rendszer

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia kormánypárt jóállam 2014 Magyarország nemzetközi megfigyelés választópolgár kérdez

2014.10.16.
18:58

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Választási matematika - Bokros Lajos megértette

Az önkormányzati választás után a demokratikus ellenzék jövőjéről kérdezte Tóth Zoltánt, Vásárhelyi Máriát, Szentpéteri Nagy Richardot és Czeglédi Zoltánt.

http://nepszava.hu/cikk/1036412-a-rendszer-ellenzekekent-kell-mukodni

Tóth Zoltán szerint a „választási matematikát” egyedül Bokros Lajos értette meg.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás demokrácia pártok kormánypárt elsőválasztók MSZP Európai Unió Budapest Bokros 2014 Magyarország Szabadság és Reform Intézet Demokratikus Koalíció magyar választások története 2014 abécé választásokra Modern Magyarország választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.15.
18:39

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Önkormányzati választás 2014. (II. rész)

logo_1_masolata_1413391051.jpg_227x108

 

Az önkormányzati választás előkészítése a jelenlegi kormánypárt, a kormány és parlamenti kétharmad részéről az országgyűlési választáson már megismert módszer szerint folyik: a választási törvényt a pillanatnyi pártérdekekhez igazítják; a választási eljárás kérdéseiben elfogult választási és szavazatszámláló bizottságok döntenek, várhatóan a bíróságok – helyi szinten – szakmai felkészületlenség okán képtelenek lesznek kivonni magukat a politikai nyomás alól. Mindazok a súlyos megállapítások, amelyeket a nemzetközi megfigyelők megtettek[i] az országgyűlési választások kapcsán, azok újra reálisak, de nem lesznek nemzetközi megfigyelők.

 

Alkotmánybírók 8:7

 

Az önkormányzati választási törvény elfogult (részrehajló) 2014. évi módosításai közül kiemelkedik a fővárosi közgyűlés választási szisztémájának az átalakítása. A jelenleg hatályos Alaptörvény a választási alapelvei között szerepel a választás közvetlenségének az elve. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár közvetlenül a jelöltre (egyéni vagy pártlistán szereplő jelöltekre) szavaz. Budapesten eddig pártlistákra kellett szavazni. Az új szabály szerint a választópolgár a kerület polgármesterjelöltre szavaz, és ez a szavazat egyben a fővárosi képviselőjelöltre leadott szavazatnak is számít. Almát a körtével hasonlít össze a kormánypárt: a választópolgárnak joga van arra, hogy különbséget tegyen egy kerületi polgármester és egy fővárosi képviselő státusza, megbízatása és pártállása között. A kerületi polgármesterre leadott szavazat alkotmányellenesen eredményez egy másik mandátumot, mivel ez sérti a választás közvetlenségének az elvét. Az alkotmánybírók 8:7 aranyban alkotmányosnak találták ezt a jogi csűrcsavart. Az „egy szavazattal két féle megbízatást” alkotmányosnak elfogadó 8 alkotmánybíró, az indoklásban az USA elnökének a választását, mint példát említik. Az indoklás írói valószínűleg nem tudják, hogy az USA alkotmányában nem szerepel az elnökválasztás közvetlenségének az alapelve. Az Alkotmánybíróság elnöke a kisebbségben maradtakhoz tartozott. Elhatárolta – joggal – magát a többség szakmaiatlan, nyilvánvalóan pártpolitikai elfogultságától fűtött törvényalkotástól.

 

Feltéve, de nem megengedve, hogy az új fővárosi közgyűlési választási szabálya alkotmányos volna, a módosítás akkor is a jelenlegi kormánypárt számára kedvező mandátum eloszlást jelent a korábbi, igazságosabb választási szisztéma helyett. 1990-2010 között a pártlistás választás egy arányos választási eredményt adott: minden párt – 5%-os küszöbbel – annyi képviselői mandátumot kapott a 66 képviselői helyből, mint a párt által elért szavazatok aránya az összes érvényes szavazathoz viszonyítva. Az új szabály megszünteti az arányosságot, és a többségi (a győztes mindent visz) elvet érvényesíti.

 

A fővárosi közgyűlés tagjainak a megválasztási módja sérti a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelvét is. Könnyen ellenőrizhető bárki által a választójog egyenlősének az elve: egy mandátumhoz közel azonos számú szavazat szükséges. A fővárosi kerületek lakosságának száma mintegy hatszoros eltérést mutat: az I. kerületben a választók száma 22 ezer, a XI. kerületben 110 ezer.

 

Jelöltek ajánlása

 

A jelöléshez eltérő számban kell a pártoknak, civil szervezeteknek és a független jelölteknek támogató aláírásokat gyűjteniük: a jövendőbeli képviselőjelölteknek a választók 1%-nak a támogató aláírását, a polgármesterjelölteknek 3%-ot kell összegyűjteniük. A 10 ezernél nagyobb városokban a polgármester jelölteknek degresszív számú (a növekvő lakosságszámhoz viszonyítva egyre kevesebb) ajánlást kell gyűjteniük. A budapesti főpolgármestereknek kiemelten kedvezményes a jelöléshez szükséges aláírások száma: 1,4 millió választóból csak 5 ezer aláírás szükséges a szavazólapra való felkerüléshez. A megyei közgyűlések listáihoz a megye választópolgárainak 0,5%-át kell aláírásra rábírni (megyei listákat a megyeszékhely lakosai nem írhatják alá.)

 

A jelöltek ajánlása a 2014. évi országgyűlési választáson már megismert módszer szerint történik: ajánlóíveket kell a választóknak aláírniuk, és egy választó akárhány jelöltet is ajánlhat. A parlamenti választáson a pártok adták-vették az ajánlásokat. Most is ezt fogják tenni és Nemzeti Választási Bizottság és Iroda ugyanúgy szemet fog hunyni a tömeges visszaélések felett, mint azt tavasszal is tették. A kétharmad megszavazott egy fügefalevelet a tavaszi ajánlói adatok pártok közötti adásvételére: az új szabály alapján minden választópolgárnak joga van arra, hogy ellenőriztesse a választási irodával, hogy az adatai mely jelöltnél gyarapítják az ajánlások számát. Azért látszólagos ez a garancia, mert ezzel a joggal csak addig lehet élni, amíg a jelöltet nyilvántartásba veszik. Már pedig a „gyors és nagy” pártok a jelöltjük nyilvántartásba vételével biztonságba helyezik az adatokat, és a csalás vádja már csak a később nyilvántartásba veendő pártokat, civil szervezeteket és függetleneket érheti. 

 

A jelenlegi kormánypártok a 2014. évi országgyűlési választásokhoz képest ismételt politikai célja, hogy sok-sok jelölt legyen minden szavazólapon, mert így az ellenzéknek csökkennek a matematikai esélyei a győzelemre. A választói névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés nem tartalmazza a személyazonosító jelet. Ez a hiány az esetleges ellenzéki jelöltek pozícióját gyengíti, mert a kormánypártok könnyen tehetnek szert adatokra a személyazonosító jellel tömegesen rendelkező hivatalok útján a kubatovi listák kiegészítésére. A jelöltajánlás folyamata 2014. szeptember nyolcadikával lezárult. A jelöltek adatait és statisztikáját a www.valasztas.hu oldalon[ii] olvashatják.

 

A jelöltek több mint 3300 polgármesteri és kb. 16 ezer képviselői helyért[iii] küzdenek meg 2014. október 12-én, vasárnap.

 

Kampány

 

A kampánynak gyakorlatilag nincsenek szabályai. Tudatosan megszüntette a jelenlegi kormánypárt a tisztességes és átlátható választási kereteket, sőt, törölte a választási eljárási törvényből a választási csalás tilalmának az alapelvét. Nincs kampánycsönd sem, kivéve a szavazás napján a szavazókörök 150 méteres körzetében. Gyakorlatilag szabad az etetés-itatás, ajándékozás, a fuvarozás. Majd a választások napja (2014. október 12.) után a büntető bíróságok 2-3 év múlva elítélhetnek néhány helyi aktivistát a - relativizált – tilalmak alapján. Nincsenek a kampányban finanszírozási szabályok sem. Nincsenek esélyegyenlőséget védő szabályok, és megszűnt a lehetőség, hogy a pártok a kereskedelmi médiában hirdethessék jelöltjeiket. Politikai hirdetéseket kizárólag az un. közszolgálati média tehet közzé. A közszolgálat média részleges esélyegyenlőségi szabályai 14 napra vonatkoznak, az év további 350 napját a kormány uralja.

 

A kampány fontos része a jelölés folyamatának a hírelése. A jelenlegi kormánypárt politikai célja a független polgármester és képviselő jelöltek kisajátítása. 2014. augusztus 27-én, a Fidesz kampányfőnöke bejelentette,[iv] hogy bár a jelöltek fele független lesz szavazólapon (!), akiket a Fidesz a kampány minden eszközével (gyűlések, plakátok, internet, stb.) nyilvánosan - nevesítve is - támogat. Erre a bejelentésre nagyon nehéz a választási szakértő nyelvén – nyomdafestéket is kibíró módon – reagálni. A Hazafias Népfront elmélete és gyakorlata jelenik meg a jelenlegi kormánypárt kampányfőnökének a szájából.

 

Földmutyi és polgármesterek

 

Az önkormányzati rendszer 1990. évi szétaprózottsága (3200), továbbá a helyi iparűzési adóért folytatott helyi hatalmi harcok, és az ezzel összefüggő helyi népszavazási csalások (pl. Szántód-Zamárdi) kb. 150 új önkormányzatot eredményeztek. Az összes önkormányzatból (több mint 3300) legalább 1000 olyan település van, amelynek lakosság száma nem éri el az 1000 lakost sem. Húsz év alatt ezek a kis települések, amelyek az üzemgazdasági szemlélet szempontjából életképtelenek, egy újabb átokkal sújtottak lettek: a földmutyi eredményeként minden ezer lakosú településen – egyoldalú kormánypolitikai döntés alapján – „megszületett” a helyi földbirtokos. Az új helyi földbirtokos (vagy megbízottja) indul a 2014. évi önkormányzati választáson, és nagy esélye van arra, hogy egy kézben egyesül a helyi gazdasági hatalom, a helyi politikai és önkormányzati hatalom. Magyarán ez azt eredményezi, hogy egy-egy község életének az irányítása, a költségvetés, a közmunkások beosztása, az önkormányzati település fenntartási szerződéseinek a megkötése, a polgármesteri hivatal munkaköreire való alkalmazás joga egy-két család monopóliuma (kizárólagos döntési joga) lesz. Egy 24 év előtti hiba kifejlődött, megerősödött és diszfunkcionálissá vált (nem várt eredmény). A kisközségekben megszűnt az állami iskola, helyébe az egyházak hatalma lépett.

 

Demokratikus ellenzéki pártok

 

A demokratikus ellenzéki pártok között nincs érdemi összefogás, és azzal mentegetik magukat, hogy az önkormányzati választásokon nem a pártközpontoknak kell dönteni a jelöltekről, hanem ez a helyi pártszervezetek dolga. Politikailag - a pártközpontok szerint - legjobb döntések születettek – helyben. Ennek eredménye, hogy még a győzelmi esélyes fővárosban is a demokratikus ellenzék pártjai befeküdtek a Fidesz választási törvényének a Prokrustes ágyába[v] és tehetetlenül várják a ...

 

Budapest

 

A főpolgármester személyéről 1,4 millió budapesti választópolgár dönthet. Budapest egy választókerületet alkot, a választás egyfordulós. Mindenki 1 szavazatot adhat le, és érvényesen szavazni csak a jelölt neve melletti körben elhelyezett x vagy + jellel lehet. Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja.

 

Polgármestert minden fővárosi kerületben (23) választanak. A relatív többségi választási rendszerben a jelöltek közül polgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja. A polgármesterre leadott szavazat egyben a fővárosi közgyűlés tagjára leadott szavazatnak is minősül, úgyhogy aki egy kerület polgármestere, az egyben a fővárosi közgyűlésnek is tagja lesz. Azok a polgármester jelöltek, akik vesztettek a kerületi polgármester választáson, az azokra leadott szavazatok töredékszavazatnak minősülnek, és a legtöbb töredékszavazatot szavazatot elért pártok - az erre a célra állított fővárosi közgyűlési kompenzációs listájáról – arányosan – 9 mandátumot tölthetnek be. Kompenzációs listát azonban csak a jelölő szervezetek állíthatnak, amelyek a kerületek több mint a felében (12) polgármester jelöltet tudtak állítani. (Ezen a fővárosi kompenzációs listán induló személyek lesznek valószínűleg a fővárosi közgyűlés frakció vezetői és más tisztségviselői.) A fővárosi közgyűlés tagjainak száma összesen 33 (23+9+főpolgármester). 

 

Kerületi képviselőtestületi tagokat Budapesten egyéni választókerületekben választják. Kétharmados törvény határozza meg, hogy az egyes kerületekben mennyi az egyéni képviselői választókerületek száma[vi]. Minden kerületben a választópolgárok egyéni választókerületben szavaznak, és az egyéni választókerületi jelöltek közül a legtöbb szavazatot elért jelölt lesz a győztes. A vesztes képviselőjelöltek, ha pártjuk vagy civil szervezetük képes volt az egyéni választókerületek felében jelöltet állítani, akkor a vesztes szavazatukat un. töredékszavatokként hasznosíthatják: a kompenzációs (vigaszági) mandátumokban részesülhetnek.

 

Megyei közgyűlések

 

A megyei közgyűlések tagjait gyakorlatilag pártlistán választják meg. Az egyfordulós választáson egy szavazatot lehet leadni, és a listák arányos választási rendszerben kapnak képviselői helyeket. A megyei közgyűlések tagjai gyakorlatilag a kormánypártok politikusai lesznek. A megyei közgyűlések listáira a 10 ezer alatti és fölötti települések választói szavaznak, a megyei jogú városok lakói nem.

 

Községek, nagyközségek, kisvárosok

 

A legfeljebb 10 ezer lakosú településeken minden választó 3 szavazó lapot kap. Az un. egyéni listára annyi szavazatot adhat le, mint a képviselőtestület tagjainak a száma. A 100 lakosú településen 2 szavazatot, 10 ezer lakosún 8 szavazatot[vii] ikszelhet be a jelölt neve melletti körbe. Minden választó önmaga alakíthat politikai koalíciót a lakóhelye szerinti településen.

 

A polgármesterre is szavazhatnak e települések választói, továbbá a megyei közgyűlés listáira.

 

10 ezer lakos feletti települések

 

A polgármester választás joga minden települést megillet, így a 10 ezer lakos feletti települések élőket is. A megyei listára is szavazhatnak egy x vagy + jellel. A harmadik szavazólap az egyéni választókerületi képviselő meghatározására szolgál, és a töredékszavazatokkal a kompenzációs listáról juttathatók be (vigaszágon) képviselők.

 

Összegzés

 

A 2014. évi önkormányzati választások a hatályos törvények alapján alapvetően részrehajlóak lesznek a jelenlegi kormánypárt (Fidesz) számára. Korlátozott szabadság, tisztességtelen, átláthatatlan eljárási szabályok és gyakorlat jellemzi a politikai folyamatot.

 

A választáson való részvétel minden választópolgár erkölcsi kötelessége. A választáson akkor is részt kell venni, ha nincs olyan országos párt, amellyel azonosulni tudunk.

 

Dr. Tóth Zoltán, választási és közigazgatási szakértő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás demokrácia pártok kormánypárt elsőválasztók 2014 Magyarország magyar választások története 2014 abécé választásokra választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.15.
18:31

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Önkormányzati választás 2014. (I. rész)

logo_1_masolata_1413390696.jpg_227x108

 

1990-ben alakult ki Magyarország önkormányzati rendszere. A helyi képviseleti és igazgatási szerveket 1990 előtt „tanácsok”-nak nevezték. Alapvető különbség volt az új önkormányzatok javára, hogy minden település politikai képviseletet (polgármestert és képviselőket), továbbá lakossági intézményeket (szolgáltatásokat) helyben kaptak. A régi tanácsok előnyösebbek voltak a lakossági igazgatási (hatósági) feladatok ellátása szempontjából. A tanácstagokat az egypártrendszer/Hazafias Népfront állította, a polgármestereket és az önkormányzati képviselőket a politikai pluralizmus és demokrácia keretében választhattuk meg.

 

Az 1990. évi rendszerváltó önkormányzati törvénynek az egyik gondolati pillére a román Ceausescu erdélyi „faluromboló” politikájának tagadása volt: minden magyar település kapjon jogi-politikai képviseletet. Magyarországon kettőezer olyan település van, amelynek lakosságszáma nem éri el az kettőezer főt sem, így ez a döntés két évtizedre meghatározta az önkormányzati rendszer működését: politikai szétaprózottság, gazdaságtalan finanszírozhatóság. Az első önkormányzati választás 1990-ben 2 fordulós volt[i]. A pártok a rendszerváltás idején azt hitték, hogy az ország akkori 3200 településén a választások kizárólagos főszereplői lesznek. A gyakorlatban a pártok vezető szerepe a választáson a városokban, a megyeszékhelyeken és a fővárosban vált valóra, mintegy 2900 településen a függetlenek uralták a polgármesteri és képviselői helyeket. Az új önkormányzati rendszerben széleskörű politikai képviselethez magas költségvetési támogatás is járult: gyors ütemben bővültek a lakossági ellátó intézmények (iskola, idősek otthona), bővült a települések infrastrukturális ellátottsága (víz, csatorna, stb.). A helyi közügyek ellátásához mintegy 4000 feladat és hatáskör kapcsolódott, amelynek a költségvetési feltételei is megvoltak.

 

1994-re a pártok okultak a korábbi tapasztalatokból: az új önkormányzati választási rendszert egyfordulóssá tették[ii], annak érdekében, hogy a pártok megerősödhessenek a függetlenekkel szemben. A függetlenek elleni fellépés fő eszköze a megyei önkormányzat lett, amely szilárd politikai bázist és infrastruktúrát (irodaházak, apparátusok, stb.) adott a pártok kezébe. Az első önkormányzati ciklusban, a városokban a polgármestert a képviselőtestület többsége, 1994-től a lakosság választotta. Ez az új elem a pártok számára növekvő lehetőséget adott a település irányítására. Megkezdődött a független polgármesterek „láncra fűzése” a kormánypártok által. Ennek a politikai eszköze az önkormányzatok állami támogatásának a csökkentése volt. Egyre több és több állami feladatot kellett ingyen vagy olcsón ellátni települési feladatként, melyhez állami anyagi segítséget csak a kormány iránti szimpátia kifejezésével lehetett kapni. 1998-tól a korabeli kormánypártok már begyakorlott módon űzték az önkormányzatok közötti politikai megkülönböztetést. 2002-2010 között folytatódott az önkormányzatok állami támogatásának a csökkenése. Többszöri kormányzati kísérlet történt az önkormányzati rendszer reformjára (kötelező kistérségi rendszer, állami és önkormányzati feladatok szétválasztása, stb.)[iii]. Azonban a törvényjavaslat elfogadásához szükséges kétharmados parlamenti többséget a kormánypártok parlamenti képviselői közül a polgármesterek és ellenzéki pártok – 2004-ben (is) - közösen megakadályozták.

 

2006-ban az önkormányzati választásokkal[iv] új politikai helyzet állt elő. 1990-2002 között a tavaszi országgyűlési választáson győztes pártkoalíció az őszi önkormányzati választással megerősítette kormányzati pozícióját. 2006. október 1-jén az önkormányzati választáson a korabeli parlamenti ellenzék győzelmet aratott, különösen a megyei önkormányzatok szintjén[v]. Kialakult egyfajta kettős hatalom a magyar államban: a parlamenti többség (2 évig) és Budapest önkormányzata a kormánykoalíció pártjai kezében volt, míg valamennyi megyei önkormányzat és a nagyvárosok többsége a parlamenti ellenzék pártjainak a színét viselte. Folytatódott az ingyenesen ellátandó önkormányzati feladatok szaporítása. Ugyanakkor új elemként jelent meg az ellenzéki párthoz tartozó polgármestereknél a városi önkormányzatok kötvények és (deviza) hitelek általi tömeges eladósítása. A 2006-10 közötti kormányok nem tudtak gátat vetni a felelőtlen önkormányzati eladósodásnak. A világgazdasági válság is akadályozta a kormányt az önkormányzati szféra felügyeletében. A parlamenti ellenzék által birtokolt önkormányzatok „hatalmi-pénzügyi” bázist jelentettek az ellenzéki pártok számára, és a birtokba vett helyi média a szükséges propaganda felületetet is biztosította az ellenzéknek.

 

A 2010. évi országgyűlési és önkormányzati választással a jelenlegi kormánypárt, a Fidesz, gyakorlatilag ellenzék nélkül maradt. Megszűnt a rendszerváltó MDF és SZDSZ, szétdarabolódott és marginalizálódott az MSZP. Az új politikai szereplők (pl. Jobbik, LMP) nem tudott új ellensúlya lenni az új kormánypártnak. A jogállam leépítése, az államhatalomban a fékek és ellensúlyok rendszerének a felszámolása, a törvényalkotással szembeni minimális társadalmi követelmények (pl. társadalmi vita, felkészülési idő a végrehajtásra, személyre szabott törvények, koherencia) megszűnése azt eredményezte, hogy a jelenlegi kormánypárt az állam minden eszközét felhasználhatja saját, önérdekű társadalmi, politikai és gazdasági céljainak az elérésében. Ebben a folyamatban könnyű préda volt az önkormányzati rendszer gyökeres átalakítása. Könnyű azért volt a kétharmados parlamenti többség birtokában, mert a városok, nagyvárosok önkormányzatai már mind kormánypárti irányítás alatt voltak, így semmilyen ellenállást nem tanúsíthattak. Sőt, a 2006-10 között az önkormányzatok által (devizában) felvett hitelek állami átvállalásával még népszerűségük is nőtt. 2010 után az önkormányzatokat a kormány megszabadította az alap és középfokú tanintézetektől, az egészségügyi feladatok (pl. kórházak) ellátásától, a közüzemi (pl. gáz) szolgáltatások egy részétől. A „járás” intézményének a kialakításával az önkormányzatok elveszítették a lakossági hatósági ügyintézési jogkörüket és az okmányirodák többségét.

 

2010-14 között az önkormányzatok elveszítették a helyi közügyek feletti uralmat, és gyakorlatilag csak település üzemeltetési jogkörük maradt: temetők fenntartása, utcák nevének megállapítása, egészségügyi alapellátás, járdaépítés. A több mint 4 ezer feladatból 21 db maradt.[vi] Még a településfejlesztési feladatok is állami láncra lettek fűzve azzal, hogy csak egyedi kormányengedéllyel lehetséges az éves költségvetést túllépni valamely nagyobb beruházással vagy uniós pályázatból elnyert fejlesztés megvalósításával. Az önkormányzati köztisztviselői kar döntő többsége egy tollvonással kormányhivatalnok[vii] lett. A közigazgatásban megszűntek a szakmai képesítési előírások és elsődleges alkalmazási feltétellé a politikai megbízhatóság vált. Az önkormányzati rendszerváltás Budapestet is érintette, de kifejezetten pártpolitikai okokból a fővárosi önkormányzat megtarthatott néhány feladatot: ilyen például a hármas metró felújítása, illetőleg a helyi közlekedés szervezése.

 

A Fidesz 2010. évi önkormányzati választási győzelmeit mesterségesen elősegítette, hogy a 10 ezernél több lakosú településeken már alkalmazták az egyéni választókerületek eltorzítását, a választási földrajzot (Garrymandering[viii]). További tisztességtelen előnyt jelentet az, hogy a 2010 előtt is Fidesz irányítás alatt levő önkormányzatok a helyi választási és szavazatszámláló bizottságokba politikailag elfogult tagokat választottak meg független személyek helyett. Az önkormányzati képviselői helyek száma mintegy 20 %-kal csökkent.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás demokrácia pártok kormánypárt MSZP 2014 Magyarország magyar választások története 2014 abécé választásokra választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.12.
16:32

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Nemzetiségi önkormányzati választás - alkotmányellenes Ve. rendelkezés

Nemzetiségi megfigyelők jogai.

2014. október 12-én, vasárnap, a mai napon, a nemzetiségi önkormányzatok választása is lebonyolódik.

Tiszaburáról kaptam egy kérdést, amely zavarba hozott. A kérdező szerint a Tiszaburán (Jász-Nagykun- Szolnok megye) nemzetiségi választáson a helyi választási iroda arról tájékoztatta a nemzetiségi jelölő szervezet vezetőjét, hogy a szavazatszámláló bizottságba delegált tagjukat nem engedik a bizottság tevékenységében aktívan részt venni, arra hivatkozva, hogy ő csak „megfigyelő”. A megfigyelő jogait lakonikusan úgy foglalták össze, hogy „üljön le a sarokba egy székre és figyeljen”.

A választási megfigyelő jogainak ilyen interpretálásával már találkoztam több ízben Fehéroroszországban és Oroszországban, Kazahszánban és más sztánokban.

A választási eljárási törvényt fellapozva a 311. § (2) bekezdésében[i] találtam meg azt az alkotmányellenes szabályt, amely szerint a nemzetiségi jelölő szervezet nem delegálhat tagot a választási bizottságba.

Nem akartam hinni a szememnek! A magyar alaptörvény szerinti államalkotó nemzetiségeknek annyi joguk sincs, hogy a szavazatszámlálásban részt vegyenek?!

Ha ilyen jogfosztó a törvény, akkor ne csodálkozzunk, ha a törvény végrehajtói még rálicitálnak a negatív diszkriminációra, és úgy értelmezik a törvény igazságtalanul szűkmarkú (2a) bekezdését[ii], hogy a szavazóhelyiség sarkában egy székre van csak joga a nemzetiségi jelölő szervezet megfigyelőjének.

A válasz a tiszaburai választópolgár kérdésére:

A nemzetiségi megfigyelőnek joga van a Ve. 5. § 4. (bek) c), d) és e) pontja alapján:

 

„c) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

 

d) kifogást nyújthat be,

 

e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,”.

 

Tisztelt Tiszaburai Választópolgár!

Alkotmányellenes szabály és jogtipró gyakorlat édestestvérek. Lépjünk föl mindannyian a tiszta választásokért!

2014. október 12. Tóth Zoltán, választási és közigazgatási szakértő

 



[i] 311. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) helyi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság.

(2) A választási bizottságba a jelölő szervezet nem bízhat meg tagot.

(2a) Az azon nemzetiséghez tartozó jelölő szervezet, amelynek települési önkormányzati választására a településen sor kerül, a szavazóhelyiségbe egy megfigyelőt bízhat meg. Megfigyelő csak a központi névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként nyilvántartott választópolgár lehet. A megfigyelőre egyebekben a /külképviseleti megfigyelőre vonatkozó/ 5. § (4) és (5) bekezdésének, a 29-31. §, valamint a 32. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

[ii] 5.§ (4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő

a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját,

b) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,

c) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

d) kifogást nyújthat be,

e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,

f) a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.

(5) A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek az (1) bekezdés szerinti megbízót terhelik.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: választás demokrácia közigazgatás pártok kormánypárt elsőválasztók Európai Unió Alkotmánybíróság jóállam 2014 Magyarország Alkotmány Alaptörvény magyar választások története 2014 abécé választásokra választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.12.
15:44

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Ön már szavazott?

Én már voltam szavazni!

Ön már volt szavazni? 19 óráig még lehet! Ha szabálytalanságot látott, akkor írja meg!

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia pártok elsőválasztók 2014 Magyarország 2014 abécé választásokra választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.12.
15:31

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Megszerette az EU-t a magyar kormány az óriásplakátokon

A kormány az Európai Unióval kampányol az önkormányzati választáson.

Bolgár György kérdéseire Tóth Zoltán válaszol.

http://www.klubradio.hu/index.php?id=33%23c

2. rész 29,20-tól

3. rész 8,30-ig

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás demokrácia pártok jóállam 2014 Magyarország magyar választások története választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.12.
09:50

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A vasárnapi választás előtti összefoglaló az Atv-ben

 

Rónai Egon kérdése:

„A 2014. évi háromféle választás ellenzéki stratégiája elhibázott volt?”

Tóth Zoltán válaszát itt nézhetik-hallgathatják meg:

http://www.atv.hu/videok/video-20141011-toth-zoltan

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás videó demokrácia pártok kormánypárt elsőválasztók MSZP LMP 2014 Magyarország Együtt 2014 Demokratikus Koalíció magyar választások története 2014 abécé választásokra Szavazatszámlálók Modern Magyarország választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.10.
18:29

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Önkormányzati vagy helyhatósági választás lesz 2014-ben?

Önkormányzati vagy helyhatósági választás lesz 2014-ben?

Ha van 100 perced és elnéző vagy a tv felvétel technikai hibái iránt, akkor kattints az Enyedi Nagy Mihály által vezetett vitaműsorra (Választási anzix III.), amelyen Tóth Zoltán és Wiener György beszélget a MUOSZ-ban.

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás videó közigazgatás pártok kormánypárt 2014 Magyarország 2014 abécé választásokra

2014.10.03.
08:01

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Mit csináltak a rendőrök a Szabadság téren?

Rendőri felügyelet alatt tartottam előadást az önkormányzati választásról.

Az Oktatói Hálózat meghívására előadást tarthattam ma este (2014. október 2.) a Szabadság téren (Budapest, V. ker.) az önkormányzati választásokról. Az előadásom címe az volt: „A szavazatok erejével, nem fegyverekkel…!”

Gyakorlatilag 1983 óta tartok előadásokat a szabad, tisztességes és átlátható választásokról (mindenféle) pártok aktivistái, civil szervezetek tagjai, lakossági fórumok érdeklődői számára.

Rendőri felügyelet alatt azonban először tartottam előadást a szabad, tisztességes és átlátható választásokról.

Kettő (2) gyalogos járőrpár (összesen 4 fő) a Készenléti Rendőrség részéről felügyelte az előadásomat és azt követő beszélgetést. Az felügyeleti rend szabályai szerint 1 járőrpár (2 rendőr) 10 méter hallástávolságban tartózkodott, a második járőrpár 30 méter távolságból – szem és jelzés kontaktust tartva a közelebbi járőrpárral – kísérte figyelemmel az előadásomat és a beszélgetés résztvevőit.

Az előadás és a beszélgetés 19,00-20,30 között tartott. A rendezvényt felügyelő rendőri állomány tagjai az idő múlásával egyre csökkenő érdeklődést mutattak az elhangzó előadás, továbbá a kérdések és válaszok kapcsán. A Készenléti Rendőrség tagjai először lekonyultak, majd (erőszakos) tevékenység hiányában lelombozódtak, csüggetegen hallgatták, illetőleg nézték a vitát, arról, hogy hogyan kell szavazni. A rendezvény békésen feloszlott.

Hazafelé tartva először azon gondolkodtam, hogy mibe került az adófizetőknek, hogy 2 járőrpár figyelemmel kísérte az eseményt. Tételezzük fel, hogy tanultak is valamit az érintettek, akkor mennyi pénzért tanulta a rendőrök az esti továbbképzésen. Mivel nem közmunkások, így nem minimálbérért vigyázták a rendet, akár 100 ezer forintjába is belekerülhetett az adófizetőknek a rendőri jelenlét.

Hazafelé tartva az is eszembe jutott, hogy lehetséges, hogy az én védelmemben voltak ott a rendőrök! Ha kóborló fasiszták, megvadult rasszisták meg akartak volna verni engem vagy a rendezvény közönségét, akkor megvédtek volna minket. Bár előző héten, amikor szintén a Szabadság téren voltam, mint egy másik rendezvény résztvevője, akkor a rendezvényt megzavaró személyeket a rendőrök ugyanolyan unott arccal nézték, mint ahogy az én előadásomat hallgatták.

A Szabadság téri rendezvények miatt még egyetlen rendzavaró ellen sem indított eljárás. Azonban a rendezvények békés szervezői (Magyar Fruzsina, Mécs Imre és társaik) ellen már több szabálysértési eljárást is indított a rendőrség.

Mire hazaértem, addigra már rózsaszínben láttam a világot! Örülhetek, hogy nem rabosítottak a rendőrök 2014. október 2-án este a Szabadság téren. Heuréka!

 

 

 

 

6 komment

Címkék: választás kormánypárt elsőválasztók Budapest 2014 Magyarország magyar választások története ... és ez nem vicc! 2014 önkormányzati választások