2014.10.29.
16:46

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Függőleges kert

untitled_1414597529.png_248x204

A Népszavában olvastam, hogy a világ legnagyobb függőleges kertje Sidney-ben (Ausztrália) található. Kerestem az interneten – még adómentesen – és megtaláltam a függőleges kertet.

http://centralparksydney1-px.rtrk.com.au/live/connor?utm_source=metropolis&utm_medium=cpc&utm_campaign=search

Nézzék meg, még ingyen van a nézés! A bámulás majd akkor jön, amikor fizetni kell a nézésért (is)!

 

Szólj hozzá!

Címkék: informatika Ausztrália 2014 Magyarország választópolgár kérdez

2014.10.29.
15:06

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Jacenyuk győzött Porosenko helyett (?!)

jacenyuk_1414591185.jpg_251x201

Valószínűleg Jacenyjuk (a jelenlegi miniszterelnök) pártja győzött a parlamenti választáson a szavaztok több 22%-ával. A korábbi hírek Porosenko (a jelenlegi államelnök) pártjának győzelméről szóltak, de kevesebb mint 22%-át érte el a szavazatoknak.

A kormányfő és az államelnök pártjai megkezdték a koalíciós tárgyalásokat. Az induló 52 párt közül valószínűleg összesen 7 juthat be a parlamentbe. A 2/3-os parlamenti többséghez valószínűleg még 2 pártot kell a koalícióba bevonni a stabil kormányzáshoz.

http://nepszava.hu/cikk/1037870-gyozott-a-kormanyfo

A pártok nevei nem mondanak semmit a hagyományos európai párttipológia alapján, ezért pártnevekkel még nem zavarjuk meg az olvasókat.

Fénykép: Jacenyuk. Porosenko fényképét a következő linken láthatják:

http://tothzoltan.blog.hu/2014/10/27/elozetes_eredmenyek_ukrajnaban 

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia Ukrajna külföldi választás

2014.10.29.
14:14

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Alkotmány utca 2.: választási kiállítás Budapesten

valasztasi_kiallitas_1414587940.jpg_169x250

 2014. november 6-áig meghosszabbították a „Budapest választ 1920-2014” c. választási témájú kiállítást a Budapest, V. ker. Alkotmány u. 2 sz. alatt a Napvilág Könyves Galériában.

 Ízelítőnek nézze meg az alábbi linket:

 http://www.polhist.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=444&Itemid=132

A kiállítás megnyitóján elhangzott rövid beszédet itt olvashatják:

 Az önkormányzati választások emlékezete

 Az emberiség emlékezete és emlékei múzeumokban, levéltárakban, tudományokban, művészetekben, legendákban őrződik. Az emlékek többsége csendben nyugszik, legfeljebb tudósok, elemzők, archivisztikával foglalkozók, művészek, újságírók vagy kiállítás szervezők és rendezők ébresztik fel a nyugvó emlékek tárgyait, maradékait, virtuális emlékeit, azzal a céllal, hogy ráismerhessünk múltunkból a társadalmi-gazdasági-politikai fejlődésünk eredményeire és a zsákutcába futó tettekre.

 Ritkábban, de politikusok is ébresztgetik egy állam vagy egy nemzet emlékezetét. Szerencsésebb korokban és országokban ezt azért teszik egyes politikusok, hogy tanulságokat vonhassanak le az örökségünkből. Azonban többségében önös érdekekből teszik ezt: jelen tevékenységükre és jövőbeni céljaikra igazolást keresnek a múltból; a múltat hozzáigazíttatják saját érdekeikhez.

 A Politikatörténeti Alapítvány és Politikatörténeti Intézet hagyományosan és rendszeresen foglalkozik a magyarországi országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választások elemzésével. Részint az intézmény tevékenységéhez kapcsolódóan, részint attól függetlenül kialakult egy személyi kör, akik rendszeresen foglalkoznak a választásokkal, azon belül az önkormányzati választások kérdéseivel. A tejesség igénye nélkül említsünk meg ebből a körből néhányukat: Hubai László, Szoboszlai György, Wiener György, Kéri László, Sándor Péter, Wéber Attila, Ignátz Károly, Feitl István, Benczéné dr. Nagy Eszter, Schweitzer Gábor, Forró Katalin, Ripp Zoltán, Szabó Balázs és a szakújságírók közül Lencsés Károly, Bíró Marianna.

 Itt állunk Magyarország történelmi politikai emlékének egy szegmensét bemutató kiállításon. Köröttünk az 1920-2014 közötti időszak önkormányzati választási kampányainak egy részét, a plakátok és szórólapok egy gyűjteményét láthatjuk.

 Teljes-e ez a gyűjtemény? A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár a rendszerváltás óta gyarapítja politikai röpirat-gyűjteményét. Dicséretes szorgalommal gyűjtenek, és újabban a bevonják a gyűjtésbe az aktivizálható polgárokat is. Újdonság az is, hogy az óriásplakátok fényképét is be lehet küldeni az info@phistory.hu címre.

 A Politikai Röpirattár gyűjteménye rendezve és rendszerezve az interneten is megtekinthető, amely a szélesebb körű nyilvánosságot biztosítja az emberi emlékezet e rétegére kíváncsiak számára.

 http://www.polhist.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=85&Itemid=57

 Kitágítja a tanulás lehetőségeit, ha nem teherautón szállítják az információt az intézmények, hanem az interneten keresztül is elérhetőek az adatok, továbbá a múzeumba, a kiállítóterembe az interneten is elutazhatunk vonat és autóbusz helyett a kisközségből vagy egy távoli városból.

 Egy csokor röplapon keresztül mutatja be számunkra a kor politikai pártjait a kiállítás. A plakátokon és a szórólapok végzetesen rövidítve szerepelnek a pártprogramok. A pártok azt hiszik, hogy az emberek félszavakból is megértik szándékaikat. Ennek a leegyszerűsítésnek (helyesebben primitivizálásnak) az okát a pártok az emberek tudatlanságára és butaságára hivatkozva magyarázzák el nekünk: a választóknak nincs idejük a napi teendőik mellett a politikával foglalkozni, és meg sem értik a mélyebb összefüggéseket. Ezen valótlan, de Közép- és Kelet-Európában egyre terjedő politikusi gondolkodás már odáig jutott, hogy a választási kampányokban nincs is a pártoknak kihirdetett, nyilvános választási programjuk, hanem egytagú jelszavakkal, maximum 3 rövid szóból álló mondattal veszik rá a társadalom egyre kisebb részét a szavazásra. Csökken a választási részvétel. A csökkenés oka egyértelműen a pártok egyre csökkenő választási aktivitása, a gondolatok vitája és az alternatívák felmutatása helyett a pőre egzisztenciális függőségre, az állami erőszakszervezetek tevékenységére bazíroznak az esélyes pártok. A szabad, tisztességes és átlátható választási szabályok helyett a hegemón uralmi pozícióra törő pártok a torz választókerületeket, az esély egyenlőtlen média használatot és a jogi viták pártelfogult elbírálását valósítják meg.

 Mit adnak számunkra a kiállított szórólapok, plakátok és röpiratok? Mindegyik egy sűrítmény, egy zanza, amely egy koncentrátum arról a pártról és arról a korról, amelyben született. A politikai mondanivaló mellett a többségük egy-egy grafikai alkotás is, amelyek a kor kultúrájából mutatnak egy pillanatfelvételt a számunkra. Azonban ezek a sűrítmények a kortársak elől elfedik a valóságot, és az idő múltával a tudományok, a művészetek és a sajtó művelői teszik számunkra is érthetővé, hogy milyen tartalom búvik meg egy-egy szlogen vagy jelszó mögött.

 A jelenkorunk egyes magyarországi politikusai a plakát műfaját idejét múltnak és fölöslegesnek minősítették. Erre hivatkozva jogszabállyal korlátozták más pártok plakátozási lehetőségeit. A minősítést megfogalmazó politikusok szerepelnek a legnagyobb számban a kiállítás anyagában, mert a plakát műfaja csak az ellenérdekű félnél idejétmúlt és felesleges, a megüresedő tereket gyorsan feltöltötték saját plakátokkal.

 Köszönet a kiállítás előkészítőinek, szervezőinek és rendezőinek, hogy pártsemlegesen állították össze a kiállítást anyagát. A valóságot hűen tükrözi a bemutató anyaga.

 A tanulságok levonását rábízták a látogatókra, akik a helyszínen és az interneten is megismerkedhetnek az emberiség emlékezetének egy vékony, ámde fontos szeletével Magyarországon, Budapesten 1920-2014 között.

 2014. 09.14.

 Dr. Tóth Zoltán

 választási és közigazgatási szakértő

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás demokrácia rendszerváltás pártok elsőválasztók Budapest 2014 Magyarország magyar választások története 2014 abécé választásokra nemzetközi megfigyelés választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.27.
17:57

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Előzetes eredmények Ukrajnában

porosenko_1414428935.jpg_290x174

Parlamenti választás Ukrajnában.

A választójogosultak kb. 52%-a szavazott. A választási eredmények összesítésére még várni kell. A Népszabadság információja szerint Porosenko (fényképen) pártja alakíthat koalíciós kormányt.

http://nol.hu/kulfold/koalicios-kormany-alakulhat-ukrajnaban-1494857

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia Ukrajna külföldi választás

2014.10.26.
21:08

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A jövő rózsaszínű, de mi van addig?

 RTO: Remegő Térdek Órája!

 A Remegő Térdek Órája (RTO) alatt mindenki a Vezér döntésére vár. Ki lesz a hibás? Ki lesz a felelős? Kit zárnak ki? Ki veszti el a vagyonát? Ki lesz az Áldozati Bárány (ÁB)?

 A Hivatalos Rendezvényekre (HR) mindenki elmegy, mert mit lehet tudni? Aki beteg, hirtelen meggyógyul, aki más programra ment volna, azt hirtelen lemondja, és a HR-t választja. A HR résztvevői csendesen beszélgetnek a Beszéd előtt. Senki nem néz senki szemébe, nincsenek viccek, nincsenek beszólások. A Beszéd helyett semmitmondó Nyilatkozat, vidéki internetes felületen hetyke semmit mondás…és csönd. A HR nem érte el célját. Szomorúan felfalják a málnakrémmel töltött homárt és hazamennek. Útközben a mobiljaikat szuggerálják: jöjjön már a nagy hír: KIK A BŰNÖSÖK?

 Az RTO alatt a miniszterelnökségen egyedül a „Felköltözünk a Várba” elnevezésű Főosztályon pezseg az élet. Nekik mindegy, hogy ki költözik, a lényeg a költözés maga.

 Az RTO alatt a Belügyminisztériumban csak a titkárnők tűsarkú cipői kopognak a folyosón. Mindenki arra vár, hogy mit történik az I. emelet 8-ban? Azonban az ajtó sem nyikordul, nem rohan ki senki pisztolyt lóbálva: „Vasban vigyétek el…! Csend van az RTO idején. A rendőrségen elrendelik a fokozott közúti ellenőrzést. A működésképtelen trafipaxokat is kiállítják az utcasarokra. A trafipaxoknak is remeg térde: az RTO mindenkit és mindent elér.

 A TEK vezetői Audijaikban ülve váltogatva hallgatják a csöndet a különböző kommunikációs csatornákon. Mikor jön már a parancs, hogy kit kell elfogni? Nincs parancs, az RTO alatt a tétlenség az úr.

 Az ügyészség üres folyosóin az őrséget megkettőzik. Az RTO idején mindenkinek tiszta a keze. Arra várnak, hogy ki ellen kell gyorsan vádat emelni. Még nem tudják, de aki gondol valakire, az letagadja magának is.

 Végre egy jó hír! Még a Klubrádió is bemondja, hogy a washingtoni 34. sorszámú helyettes államtitkár után a magyar külügyminiszter elintézte, hogy Kanadában megnöveljük az exportunkat 25%-kal. RTO idején minden jó hír lelket önt az ostromlott vár védőibe. Spontán módon sokan foglalkoznak azzal a kérdéssel: hová tegyük a cuccot? Kárhoztatják magukat azok, akik ingatlanba fektettek. RTO idején esik az euro és az ingatlanok árfolyama. Többen arra gondolnak: kik kereskednek most a tőzsdén bennfentes információkkal?

 Hamarosan véget vet a Vezér az RTO-nak! Bemondja a rádióba a felelősöket! Felmutatja a gyökereiket, amelyek a szoclib irányba mutatnak. Röviden rámutat a megoldásra. Fellélegeznek a minisztériumokban, a rendőrségen, az ügyészségen, a TEK-ben: tudjuk és tesszük!

 A HR-en újra pezsdül az élet, a hivatalos hírharangban poénkodnak azokon, akiknek az RTO alatt remegett a térdük, és fulmináns filippikák jelennek a szoclib irányzat ellen.

 Újra rózsaszínű a világ! DE MI VAN ADDIG?

 http://nepszava.hu/cikk/1037631-remego-terdek-oraja

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia kormánypárt jóállam 2014 Magyarország

2014.10.26.
12:01

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Új parlamentet választhatnak az ukránok

 

Előrehozott parlamenti választás Ukrajnában. Elvileg 35 millió választópolgár szavazhat Ukrajnában. Nem lesznek választások az elcsatolt, illetőleg megszállt ukrajnai területeken. Több mint 400 ezer menekült kb. harmada regisztrált, hogy szavazni kíván. A tisztességes választások első feltétele, hogy előre tudni lehessen a szavazók számát. Jelen esetben ez a feltétel nem teljesül.

Az ukrán választási rendszer hasonló a jelenlegi magyarhoz: kétszavazatos, aránytalan rendszer. A korábbi parlamenti pártok gyakorlatilag megszűntek, 52 párt indul a választáson. Az első eredmények keddre várhatóak.

http://nol.hu/kulfold/megkezdodott-az-ukran-valasztas-1494627

Ukrajnában 2014. májusában elnökválasztás volt, amelyen a jelenlegi elnök Porosenko nyert.

http://tothzoltan.blog.hu/2014/05/29/az_utes_part_nyert_ukrajnaban

Az előrejelzések szerint Porosenko pártja az "Ütés" lehet az első helyezett.

http://nepszava.hu/cikk/1037562-megkezdodott-a-valasztas-ukrajnaban  

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia Ukrajna külföldi választás

2014.10.20.
11:17

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Tilos az Á...

Mi a jogalapja egyes magyar állampolgároknak az USA területére való belépési tilalmáról? Az USA budapesti követsége a jogalapról egy nyilatkozatot adott ki:

http://hungarian.hungary.usembassy.gov/pr_10182014.html

A „kleptokrácia” kifejezés azt jelenti, hogy a kormányt tolvajok alkotják.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Politikai_rendszer

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia kormánypárt jóállam 2014 Magyarország nemzetközi megfigyelés választópolgár kérdez

2014.10.16.
18:58

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Választási matematika - Bokros Lajos megértette

Az önkormányzati választás után a demokratikus ellenzék jövőjéről kérdezte Tóth Zoltánt, Vásárhelyi Máriát, Szentpéteri Nagy Richardot és Czeglédi Zoltánt.

http://nepszava.hu/cikk/1036412-a-rendszer-ellenzekekent-kell-mukodni

Tóth Zoltán szerint a „választási matematikát” egyedül Bokros Lajos értette meg.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás demokrácia pártok kormánypárt elsőválasztók MSZP Európai Unió Budapest Bokros 2014 Magyarország Szabadság és Reform Intézet Demokratikus Koalíció magyar választások története 2014 abécé választásokra Modern Magyarország választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.15.
18:39

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Önkormányzati választás 2014. (II. rész)

logo_1_masolata_1413391051.jpg_227x108

 

Az önkormányzati választás előkészítése a jelenlegi kormánypárt, a kormány és parlamenti kétharmad részéről az országgyűlési választáson már megismert módszer szerint folyik: a választási törvényt a pillanatnyi pártérdekekhez igazítják; a választási eljárás kérdéseiben elfogult választási és szavazatszámláló bizottságok döntenek, várhatóan a bíróságok – helyi szinten – szakmai felkészületlenség okán képtelenek lesznek kivonni magukat a politikai nyomás alól. Mindazok a súlyos megállapítások, amelyeket a nemzetközi megfigyelők megtettek[i] az országgyűlési választások kapcsán, azok újra reálisak, de nem lesznek nemzetközi megfigyelők.

 

Alkotmánybírók 8:7

 

Az önkormányzati választási törvény elfogult (részrehajló) 2014. évi módosításai közül kiemelkedik a fővárosi közgyűlés választási szisztémájának az átalakítása. A jelenleg hatályos Alaptörvény a választási alapelvei között szerepel a választás közvetlenségének az elve. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár közvetlenül a jelöltre (egyéni vagy pártlistán szereplő jelöltekre) szavaz. Budapesten eddig pártlistákra kellett szavazni. Az új szabály szerint a választópolgár a kerület polgármesterjelöltre szavaz, és ez a szavazat egyben a fővárosi képviselőjelöltre leadott szavazatnak is számít. Almát a körtével hasonlít össze a kormánypárt: a választópolgárnak joga van arra, hogy különbséget tegyen egy kerületi polgármester és egy fővárosi képviselő státusza, megbízatása és pártállása között. A kerületi polgármesterre leadott szavazat alkotmányellenesen eredményez egy másik mandátumot, mivel ez sérti a választás közvetlenségének az elvét. Az alkotmánybírók 8:7 aranyban alkotmányosnak találták ezt a jogi csűrcsavart. Az „egy szavazattal két féle megbízatást” alkotmányosnak elfogadó 8 alkotmánybíró, az indoklásban az USA elnökének a választását, mint példát említik. Az indoklás írói valószínűleg nem tudják, hogy az USA alkotmányában nem szerepel az elnökválasztás közvetlenségének az alapelve. Az Alkotmánybíróság elnöke a kisebbségben maradtakhoz tartozott. Elhatárolta – joggal – magát a többség szakmaiatlan, nyilvánvalóan pártpolitikai elfogultságától fűtött törvényalkotástól.

 

Feltéve, de nem megengedve, hogy az új fővárosi közgyűlési választási szabálya alkotmányos volna, a módosítás akkor is a jelenlegi kormánypárt számára kedvező mandátum eloszlást jelent a korábbi, igazságosabb választási szisztéma helyett. 1990-2010 között a pártlistás választás egy arányos választási eredményt adott: minden párt – 5%-os küszöbbel – annyi képviselői mandátumot kapott a 66 képviselői helyből, mint a párt által elért szavazatok aránya az összes érvényes szavazathoz viszonyítva. Az új szabály megszünteti az arányosságot, és a többségi (a győztes mindent visz) elvet érvényesíti.

 

A fővárosi közgyűlés tagjainak a megválasztási módja sérti a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelvét is. Könnyen ellenőrizhető bárki által a választójog egyenlősének az elve: egy mandátumhoz közel azonos számú szavazat szükséges. A fővárosi kerületek lakosságának száma mintegy hatszoros eltérést mutat: az I. kerületben a választók száma 22 ezer, a XI. kerületben 110 ezer.

 

Jelöltek ajánlása

 

A jelöléshez eltérő számban kell a pártoknak, civil szervezeteknek és a független jelölteknek támogató aláírásokat gyűjteniük: a jövendőbeli képviselőjelölteknek a választók 1%-nak a támogató aláírását, a polgármesterjelölteknek 3%-ot kell összegyűjteniük. A 10 ezernél nagyobb városokban a polgármester jelölteknek degresszív számú (a növekvő lakosságszámhoz viszonyítva egyre kevesebb) ajánlást kell gyűjteniük. A budapesti főpolgármestereknek kiemelten kedvezményes a jelöléshez szükséges aláírások száma: 1,4 millió választóból csak 5 ezer aláírás szükséges a szavazólapra való felkerüléshez. A megyei közgyűlések listáihoz a megye választópolgárainak 0,5%-át kell aláírásra rábírni (megyei listákat a megyeszékhely lakosai nem írhatják alá.)

 

A jelöltek ajánlása a 2014. évi országgyűlési választáson már megismert módszer szerint történik: ajánlóíveket kell a választóknak aláírniuk, és egy választó akárhány jelöltet is ajánlhat. A parlamenti választáson a pártok adták-vették az ajánlásokat. Most is ezt fogják tenni és Nemzeti Választási Bizottság és Iroda ugyanúgy szemet fog hunyni a tömeges visszaélések felett, mint azt tavasszal is tették. A kétharmad megszavazott egy fügefalevelet a tavaszi ajánlói adatok pártok közötti adásvételére: az új szabály alapján minden választópolgárnak joga van arra, hogy ellenőriztesse a választási irodával, hogy az adatai mely jelöltnél gyarapítják az ajánlások számát. Azért látszólagos ez a garancia, mert ezzel a joggal csak addig lehet élni, amíg a jelöltet nyilvántartásba veszik. Már pedig a „gyors és nagy” pártok a jelöltjük nyilvántartásba vételével biztonságba helyezik az adatokat, és a csalás vádja már csak a később nyilvántartásba veendő pártokat, civil szervezeteket és függetleneket érheti. 

 

A jelenlegi kormánypártok a 2014. évi országgyűlési választásokhoz képest ismételt politikai célja, hogy sok-sok jelölt legyen minden szavazólapon, mert így az ellenzéknek csökkennek a matematikai esélyei a győzelemre. A választói névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés nem tartalmazza a személyazonosító jelet. Ez a hiány az esetleges ellenzéki jelöltek pozícióját gyengíti, mert a kormánypártok könnyen tehetnek szert adatokra a személyazonosító jellel tömegesen rendelkező hivatalok útján a kubatovi listák kiegészítésére. A jelöltajánlás folyamata 2014. szeptember nyolcadikával lezárult. A jelöltek adatait és statisztikáját a www.valasztas.hu oldalon[ii] olvashatják.

 

A jelöltek több mint 3300 polgármesteri és kb. 16 ezer képviselői helyért[iii] küzdenek meg 2014. október 12-én, vasárnap.

 

Kampány

 

A kampánynak gyakorlatilag nincsenek szabályai. Tudatosan megszüntette a jelenlegi kormánypárt a tisztességes és átlátható választási kereteket, sőt, törölte a választási eljárási törvényből a választási csalás tilalmának az alapelvét. Nincs kampánycsönd sem, kivéve a szavazás napján a szavazókörök 150 méteres körzetében. Gyakorlatilag szabad az etetés-itatás, ajándékozás, a fuvarozás. Majd a választások napja (2014. október 12.) után a büntető bíróságok 2-3 év múlva elítélhetnek néhány helyi aktivistát a - relativizált – tilalmak alapján. Nincsenek a kampányban finanszírozási szabályok sem. Nincsenek esélyegyenlőséget védő szabályok, és megszűnt a lehetőség, hogy a pártok a kereskedelmi médiában hirdethessék jelöltjeiket. Politikai hirdetéseket kizárólag az un. közszolgálati média tehet közzé. A közszolgálat média részleges esélyegyenlőségi szabályai 14 napra vonatkoznak, az év további 350 napját a kormány uralja.

 

A kampány fontos része a jelölés folyamatának a hírelése. A jelenlegi kormánypárt politikai célja a független polgármester és képviselő jelöltek kisajátítása. 2014. augusztus 27-én, a Fidesz kampányfőnöke bejelentette,[iv] hogy bár a jelöltek fele független lesz szavazólapon (!), akiket a Fidesz a kampány minden eszközével (gyűlések, plakátok, internet, stb.) nyilvánosan - nevesítve is - támogat. Erre a bejelentésre nagyon nehéz a választási szakértő nyelvén – nyomdafestéket is kibíró módon – reagálni. A Hazafias Népfront elmélete és gyakorlata jelenik meg a jelenlegi kormánypárt kampányfőnökének a szájából.

 

Földmutyi és polgármesterek

 

Az önkormányzati rendszer 1990. évi szétaprózottsága (3200), továbbá a helyi iparűzési adóért folytatott helyi hatalmi harcok, és az ezzel összefüggő helyi népszavazási csalások (pl. Szántód-Zamárdi) kb. 150 új önkormányzatot eredményeztek. Az összes önkormányzatból (több mint 3300) legalább 1000 olyan település van, amelynek lakosság száma nem éri el az 1000 lakost sem. Húsz év alatt ezek a kis települések, amelyek az üzemgazdasági szemlélet szempontjából életképtelenek, egy újabb átokkal sújtottak lettek: a földmutyi eredményeként minden ezer lakosú településen – egyoldalú kormánypolitikai döntés alapján – „megszületett” a helyi földbirtokos. Az új helyi földbirtokos (vagy megbízottja) indul a 2014. évi önkormányzati választáson, és nagy esélye van arra, hogy egy kézben egyesül a helyi gazdasági hatalom, a helyi politikai és önkormányzati hatalom. Magyarán ez azt eredményezi, hogy egy-egy község életének az irányítása, a költségvetés, a közmunkások beosztása, az önkormányzati település fenntartási szerződéseinek a megkötése, a polgármesteri hivatal munkaköreire való alkalmazás joga egy-két család monopóliuma (kizárólagos döntési joga) lesz. Egy 24 év előtti hiba kifejlődött, megerősödött és diszfunkcionálissá vált (nem várt eredmény). A kisközségekben megszűnt az állami iskola, helyébe az egyházak hatalma lépett.

 

Demokratikus ellenzéki pártok

 

A demokratikus ellenzéki pártok között nincs érdemi összefogás, és azzal mentegetik magukat, hogy az önkormányzati választásokon nem a pártközpontoknak kell dönteni a jelöltekről, hanem ez a helyi pártszervezetek dolga. Politikailag - a pártközpontok szerint - legjobb döntések születettek – helyben. Ennek eredménye, hogy még a győzelmi esélyes fővárosban is a demokratikus ellenzék pártjai befeküdtek a Fidesz választási törvényének a Prokrustes ágyába[v] és tehetetlenül várják a ...

 

Budapest

 

A főpolgármester személyéről 1,4 millió budapesti választópolgár dönthet. Budapest egy választókerületet alkot, a választás egyfordulós. Mindenki 1 szavazatot adhat le, és érvényesen szavazni csak a jelölt neve melletti körben elhelyezett x vagy + jellel lehet. Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja.

 

Polgármestert minden fővárosi kerületben (23) választanak. A relatív többségi választási rendszerben a jelöltek közül polgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja. A polgármesterre leadott szavazat egyben a fővárosi közgyűlés tagjára leadott szavazatnak is minősül, úgyhogy aki egy kerület polgármestere, az egyben a fővárosi közgyűlésnek is tagja lesz. Azok a polgármester jelöltek, akik vesztettek a kerületi polgármester választáson, az azokra leadott szavazatok töredékszavazatnak minősülnek, és a legtöbb töredékszavazatot szavazatot elért pártok - az erre a célra állított fővárosi közgyűlési kompenzációs listájáról – arányosan – 9 mandátumot tölthetnek be. Kompenzációs listát azonban csak a jelölő szervezetek állíthatnak, amelyek a kerületek több mint a felében (12) polgármester jelöltet tudtak állítani. (Ezen a fővárosi kompenzációs listán induló személyek lesznek valószínűleg a fővárosi közgyűlés frakció vezetői és más tisztségviselői.) A fővárosi közgyűlés tagjainak száma összesen 33 (23+9+főpolgármester). 

 

Kerületi képviselőtestületi tagokat Budapesten egyéni választókerületekben választják. Kétharmados törvény határozza meg, hogy az egyes kerületekben mennyi az egyéni képviselői választókerületek száma[vi]. Minden kerületben a választópolgárok egyéni választókerületben szavaznak, és az egyéni választókerületi jelöltek közül a legtöbb szavazatot elért jelölt lesz a győztes. A vesztes képviselőjelöltek, ha pártjuk vagy civil szervezetük képes volt az egyéni választókerületek felében jelöltet állítani, akkor a vesztes szavazatukat un. töredékszavatokként hasznosíthatják: a kompenzációs (vigaszági) mandátumokban részesülhetnek.

 

Megyei közgyűlések

 

A megyei közgyűlések tagjait gyakorlatilag pártlistán választják meg. Az egyfordulós választáson egy szavazatot lehet leadni, és a listák arányos választási rendszerben kapnak képviselői helyeket. A megyei közgyűlések tagjai gyakorlatilag a kormánypártok politikusai lesznek. A megyei közgyűlések listáira a 10 ezer alatti és fölötti települések választói szavaznak, a megyei jogú városok lakói nem.

 

Községek, nagyközségek, kisvárosok

 

A legfeljebb 10 ezer lakosú településeken minden választó 3 szavazó lapot kap. Az un. egyéni listára annyi szavazatot adhat le, mint a képviselőtestület tagjainak a száma. A 100 lakosú településen 2 szavazatot, 10 ezer lakosún 8 szavazatot[vii] ikszelhet be a jelölt neve melletti körbe. Minden választó önmaga alakíthat politikai koalíciót a lakóhelye szerinti településen.

 

A polgármesterre is szavazhatnak e települések választói, továbbá a megyei közgyűlés listáira.

 

10 ezer lakos feletti települések

 

A polgármester választás joga minden települést megillet, így a 10 ezer lakos feletti települések élőket is. A megyei listára is szavazhatnak egy x vagy + jellel. A harmadik szavazólap az egyéni választókerületi képviselő meghatározására szolgál, és a töredékszavazatokkal a kompenzációs listáról juttathatók be (vigaszágon) képviselők.

 

Összegzés

 

A 2014. évi önkormányzati választások a hatályos törvények alapján alapvetően részrehajlóak lesznek a jelenlegi kormánypárt (Fidesz) számára. Korlátozott szabadság, tisztességtelen, átláthatatlan eljárási szabályok és gyakorlat jellemzi a politikai folyamatot.

 

A választáson való részvétel minden választópolgár erkölcsi kötelessége. A választáson akkor is részt kell venni, ha nincs olyan országos párt, amellyel azonosulni tudunk.

 

Dr. Tóth Zoltán, választási és közigazgatási szakértő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás demokrácia pártok kormánypárt elsőválasztók 2014 Magyarország magyar választások története 2014 abécé választásokra választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások

2014.10.15.
18:31

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Önkormányzati választás 2014. (I. rész)

logo_1_masolata_1413390696.jpg_227x108

 

1990-ben alakult ki Magyarország önkormányzati rendszere. A helyi képviseleti és igazgatási szerveket 1990 előtt „tanácsok”-nak nevezték. Alapvető különbség volt az új önkormányzatok javára, hogy minden település politikai képviseletet (polgármestert és képviselőket), továbbá lakossági intézményeket (szolgáltatásokat) helyben kaptak. A régi tanácsok előnyösebbek voltak a lakossági igazgatási (hatósági) feladatok ellátása szempontjából. A tanácstagokat az egypártrendszer/Hazafias Népfront állította, a polgármestereket és az önkormányzati képviselőket a politikai pluralizmus és demokrácia keretében választhattuk meg.

 

Az 1990. évi rendszerváltó önkormányzati törvénynek az egyik gondolati pillére a román Ceausescu erdélyi „faluromboló” politikájának tagadása volt: minden magyar település kapjon jogi-politikai képviseletet. Magyarországon kettőezer olyan település van, amelynek lakosságszáma nem éri el az kettőezer főt sem, így ez a döntés két évtizedre meghatározta az önkormányzati rendszer működését: politikai szétaprózottság, gazdaságtalan finanszírozhatóság. Az első önkormányzati választás 1990-ben 2 fordulós volt[i]. A pártok a rendszerváltás idején azt hitték, hogy az ország akkori 3200 településén a választások kizárólagos főszereplői lesznek. A gyakorlatban a pártok vezető szerepe a választáson a városokban, a megyeszékhelyeken és a fővárosban vált valóra, mintegy 2900 településen a függetlenek uralták a polgármesteri és képviselői helyeket. Az új önkormányzati rendszerben széleskörű politikai képviselethez magas költségvetési támogatás is járult: gyors ütemben bővültek a lakossági ellátó intézmények (iskola, idősek otthona), bővült a települések infrastrukturális ellátottsága (víz, csatorna, stb.). A helyi közügyek ellátásához mintegy 4000 feladat és hatáskör kapcsolódott, amelynek a költségvetési feltételei is megvoltak.

 

1994-re a pártok okultak a korábbi tapasztalatokból: az új önkormányzati választási rendszert egyfordulóssá tették[ii], annak érdekében, hogy a pártok megerősödhessenek a függetlenekkel szemben. A függetlenek elleni fellépés fő eszköze a megyei önkormányzat lett, amely szilárd politikai bázist és infrastruktúrát (irodaházak, apparátusok, stb.) adott a pártok kezébe. Az első önkormányzati ciklusban, a városokban a polgármestert a képviselőtestület többsége, 1994-től a lakosság választotta. Ez az új elem a pártok számára növekvő lehetőséget adott a település irányítására. Megkezdődött a független polgármesterek „láncra fűzése” a kormánypártok által. Ennek a politikai eszköze az önkormányzatok állami támogatásának a csökkentése volt. Egyre több és több állami feladatot kellett ingyen vagy olcsón ellátni települési feladatként, melyhez állami anyagi segítséget csak a kormány iránti szimpátia kifejezésével lehetett kapni. 1998-tól a korabeli kormánypártok már begyakorlott módon űzték az önkormányzatok közötti politikai megkülönböztetést. 2002-2010 között folytatódott az önkormányzatok állami támogatásának a csökkenése. Többszöri kormányzati kísérlet történt az önkormányzati rendszer reformjára (kötelező kistérségi rendszer, állami és önkormányzati feladatok szétválasztása, stb.)[iii]. Azonban a törvényjavaslat elfogadásához szükséges kétharmados parlamenti többséget a kormánypártok parlamenti képviselői közül a polgármesterek és ellenzéki pártok – 2004-ben (is) - közösen megakadályozták.

 

2006-ban az önkormányzati választásokkal[iv] új politikai helyzet állt elő. 1990-2002 között a tavaszi országgyűlési választáson győztes pártkoalíció az őszi önkormányzati választással megerősítette kormányzati pozícióját. 2006. október 1-jén az önkormányzati választáson a korabeli parlamenti ellenzék győzelmet aratott, különösen a megyei önkormányzatok szintjén[v]. Kialakult egyfajta kettős hatalom a magyar államban: a parlamenti többség (2 évig) és Budapest önkormányzata a kormánykoalíció pártjai kezében volt, míg valamennyi megyei önkormányzat és a nagyvárosok többsége a parlamenti ellenzék pártjainak a színét viselte. Folytatódott az ingyenesen ellátandó önkormányzati feladatok szaporítása. Ugyanakkor új elemként jelent meg az ellenzéki párthoz tartozó polgármestereknél a városi önkormányzatok kötvények és (deviza) hitelek általi tömeges eladósítása. A 2006-10 közötti kormányok nem tudtak gátat vetni a felelőtlen önkormányzati eladósodásnak. A világgazdasági válság is akadályozta a kormányt az önkormányzati szféra felügyeletében. A parlamenti ellenzék által birtokolt önkormányzatok „hatalmi-pénzügyi” bázist jelentettek az ellenzéki pártok számára, és a birtokba vett helyi média a szükséges propaganda felületetet is biztosította az ellenzéknek.

 

A 2010. évi országgyűlési és önkormányzati választással a jelenlegi kormánypárt, a Fidesz, gyakorlatilag ellenzék nélkül maradt. Megszűnt a rendszerváltó MDF és SZDSZ, szétdarabolódott és marginalizálódott az MSZP. Az új politikai szereplők (pl. Jobbik, LMP) nem tudott új ellensúlya lenni az új kormánypártnak. A jogállam leépítése, az államhatalomban a fékek és ellensúlyok rendszerének a felszámolása, a törvényalkotással szembeni minimális társadalmi követelmények (pl. társadalmi vita, felkészülési idő a végrehajtásra, személyre szabott törvények, koherencia) megszűnése azt eredményezte, hogy a jelenlegi kormánypárt az állam minden eszközét felhasználhatja saját, önérdekű társadalmi, politikai és gazdasági céljainak az elérésében. Ebben a folyamatban könnyű préda volt az önkormányzati rendszer gyökeres átalakítása. Könnyű azért volt a kétharmados parlamenti többség birtokában, mert a városok, nagyvárosok önkormányzatai már mind kormánypárti irányítás alatt voltak, így semmilyen ellenállást nem tanúsíthattak. Sőt, a 2006-10 között az önkormányzatok által (devizában) felvett hitelek állami átvállalásával még népszerűségük is nőtt. 2010 után az önkormányzatokat a kormány megszabadította az alap és középfokú tanintézetektől, az egészségügyi feladatok (pl. kórházak) ellátásától, a közüzemi (pl. gáz) szolgáltatások egy részétől. A „járás” intézményének a kialakításával az önkormányzatok elveszítették a lakossági hatósági ügyintézési jogkörüket és az okmányirodák többségét.

 

2010-14 között az önkormányzatok elveszítették a helyi közügyek feletti uralmat, és gyakorlatilag csak település üzemeltetési jogkörük maradt: temetők fenntartása, utcák nevének megállapítása, egészségügyi alapellátás, járdaépítés. A több mint 4 ezer feladatból 21 db maradt.[vi] Még a településfejlesztési feladatok is állami láncra lettek fűzve azzal, hogy csak egyedi kormányengedéllyel lehetséges az éves költségvetést túllépni valamely nagyobb beruházással vagy uniós pályázatból elnyert fejlesztés megvalósításával. Az önkormányzati köztisztviselői kar döntő többsége egy tollvonással kormányhivatalnok[vii] lett. A közigazgatásban megszűntek a szakmai képesítési előírások és elsődleges alkalmazási feltétellé a politikai megbízhatóság vált. Az önkormányzati rendszerváltás Budapestet is érintette, de kifejezetten pártpolitikai okokból a fővárosi önkormányzat megtarthatott néhány feladatot: ilyen például a hármas metró felújítása, illetőleg a helyi közlekedés szervezése.

 

A Fidesz 2010. évi önkormányzati választási győzelmeit mesterségesen elősegítette, hogy a 10 ezernél több lakosú településeken már alkalmazták az egyéni választókerületek eltorzítását, a választási földrajzot (Garrymandering[viii]). További tisztességtelen előnyt jelentet az, hogy a 2010 előtt is Fidesz irányítás alatt levő önkormányzatok a helyi választási és szavazatszámláló bizottságokba politikailag elfogult tagokat választottak meg független személyek helyett. Az önkormányzati képviselői helyek száma mintegy 20 %-kal csökkent.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kampány választás demokrácia pártok kormánypárt MSZP 2014 Magyarország magyar választások története 2014 abécé választásokra választópolgár kérdez 2014 önkormányzati választások