2017.11.25.
10:28

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Kis választási trakta (2018)

 

Tóth Zoltán, választási szakértő: Kis választási trakta[i]

 

  • A választási jogszabályok struktúrája és lényegi elemei

 

(Megjelent az Élet és Irodalom2017. november 17-ei számában.)

 

A magyar országgyűlési választási rendszer a pártokra épít, egyfordulós, kétszavazatos rendszerű, amely kizárólag a legtöbb szavazatot elért pártnak kedvez, a többieket bünteti a matematikai megoldással. A társadalmilag igazságosabb új választási törvény kimunkálása előtt célszerű megismerkedni a hatályos szabályozás lényegével. Az ördög a részletekben lakik, ezért nem lehet csupán egy-egy szóval összegezni a szükségszerűen bonyolult hatalomelosztási technikát: legyen a választási rendszer arányos?! A választási rendszer legalább 100 elemből áll. A szakmai elemek összesége, együttes hatása eredményezhet csak olyan törvényjavaslatot, amelynek alapján társadalmilag igazságos, az ország lakossága érdekeinek és értékeinek összességét tükröző Országgyűlést lehetséges megválasztani. A hatályos törvény távol áll ettől. Szembesülni kell azzal a ténnyel is, hogy Magyarországon megszűnt a törvények uralma (a választásokon is) és a nyers gazdasági, politikai, kormányzati érdekek közvetlenül hatnak a választás eredményére.

 

Milyen jogszabályok vonatkoznak a választásokra?

 

Alaptörvény, 8 törvény, 13 miniszteri rendelet, NVB 30 állásfoglalás = 3-4000 oldal terjedelem.

 

Minden hatályos jogszabály 2010 után született, társadalmi, szakmai vagy pártközi egyeztetés nem volt.

 

A jogszabályok határozatlan jogfogalmakra épülnek, a fő jogértelemző a Nemzeti Választási Bizottság.

 

Az országgyűlési és az önkormányzati választási jogszabályok „tartalmai” eltérnek az Európai Unióban szokásos tartalmaktól, mert ezen választások szabályozása tagállami hatáskör és a jelenlegi kormánypártok ebben sem akarnak hasonlítani Nyugat-Európára. Az Európai Unió Parlamentjének magyarországi választására vonatkozó szabályok EU konformok, mert azok kötelezőek a tagállamokra. Az országos népszavazási törvény alapján csak akkor lehet népszavazást tartani, ha a parlamenti többség egyetért a népszavazás megtartásával.

 

A jogszabályok nyelvezete távol áll a közérthetőségtől, szerkezete bonyolult, és országos szintű ügyekben ügyvédkényszer van.

 

Arányos vagy többségi?

 

Csak a politikusok tudnak ilyen leegyszerűsítő kategóriákban gondolkodni. Mind a két választási rendszer típus lehet demokratikus vagy igazságtalan. A választási rendszer önmagából a választási törvényből nem érthető meg: összefüggésbe kell hozni az adott állam politikai rendszerével, az induló pártok számával.

 

Nagy-Britannia és az USA alapvetően kétpólusú pártrendszerben működik, így az egyéni választókerületre épülő többségi választási rendszer arányos eredményeket tükröz. A kétpárt-rendszerben elegendő egy választási fordulót tartani, mert általában nincs szükség a győztes pártnak koalíciós partnerre.

 

A sokpárt-rendszerre épülő francia egyéni választókerületekben szükséges a kétfordulós választás, mert első forduló eredményének az ismeretében a pártok politikai koalíciót kötnek, és a második fordulóban már 50% feletti eredmény születik a megmaradt két jelölt között.

 

A listás választások (pl. Belgium) eleve arányos a választás eredménye – az induló pártok számától függetlenül -, mert minden párt annyi mandátumot kap a parlamentben, mint az általa elért szavaztok aránya. Az arányos választási rendszerben értelmetlen a kétfordulós választás, mert az arányos nem lesz arányosabb egy második fordulótól. Az arányos választási eredmények ismeretében a politikusok felelőssége, hogy politikai koalíciót kössenek a parlamenti többség (a kormány) létrehozására.

 

Magyarországon sokpárt-rendszer van, és egyfordulós választás, ami egyenlőre feloldhatatlan ellentmondás, amely társadalmi igazságtalanságot eredményez.

 

A többségi vagy arányos választási rendszer alkalmazására csak az adott állam politikai, pártpolitikai tagozódásának az ismeretében lehet értelmes, és társadalmilag igazságos döntést hozni. Magyarország jelenleg nem tartozik sem az értelmes, sem a társadalmilag igazságos államok közé.

 

Nem a választási törvénynek kell egy pártot, amely nem érte el a szavazatok többségét (51%) a parlamenti többség rangjára emelni, hanem a pártoknak, a politikusoknak kell biztosítani a kormányozhatóságot politikai koalíció megkötésével. Jelenleg nincsnek politikai koalíció kötésre alkalmas politikusok Magyarországon.

 

                Az választások időpontja

 

Az országgyűlési választásokra 4 évenként kerül sor, április vagy május hónapban, kötelezően vasárnap, és nem eshet ünnepnapra. A kitűzés joga a köztársasági elnöké, akinek gyakorlatilag nincs mozgástere. Magyarországon csak a Rákosi korszakban volt előrehozott választás, egyébként minden parlament kitöltötte a ciklusát, a 4 évet.

 

Az Európai Parlementi, továbbá az önkormányzati választásokra 5 évenként júniusban, illetőleg október hónapban kerül sor.

 

                Választási alapelvek

 

A választás érdemi (anyagi jogi) szabályait az ENSZ alapító okirata, az EU római alapító szerződés emberi és politikai alapjogok szabályai és a magyar Alaptörvény tartalmazza: a választójog általános, egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. A magyar (anyagi jogi) választási törvények a – a választójog egyenlőségének a kivételével – megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. A választójog alkotmányos egyenlőségének az alapelvét sérti a külföldön szavazás módja, a kisebbségi szavazás rendszere, és a határon túli választójog szabályozása és gyakorlata.

 

A választás formai (eljárás jogi) szabályainak alapelveit az EU és az EBESZ (a választásra specializálódott összeurópai szervezet) állapította meg: a választási eljárás alapelvei: szabad, tisztességes és átlátható. A 2014-es nemzetközi megfigyelők az EBESZ összegző jelentésben 36 hibát állapítottak meg, amelyek mindegyikét visszautasította a magyar kormány. A hibák egy része már törvényi szabályozásnál elkövetődött, a többi a gyakorlatban valósult meg. Az EBESZ jelentés nyelvezete szándékoltan eufemisztikus volt, a szakmai elmarasztalás érdemben teljeskörű: félig-szabad, tisztességtelen és átláthatatlan volt a 2014. évi választás. Az angol nyelvű jelentés hivatalosan magyar nyelven sehol nem jelent meg.

 

                Választójog

 

Minden magyar állampolgár választó és választható, aki betöltötte 18. életévét és magyarországi lakóhelye van, továbbá azok a magyar állampolgárok is, akik határon túli magyarok, akik gyorsított eljárásban szereztek állampolgárságot és nincs lakóhelyük Magyarországon. Kettős állampolgárság is megalapozza a választójogot.

 

A magyarországi állampolgárok hivatalból a lakóhelyükön szavazhatnak, a külföldön élő magyarok a magyarországi lakóhelyükön való regisztráció után a nagykövetségen, a határon túli magyarok levélben regisztrálhatnak és szavazhatnak.

 

Választókerületek, szavazókörök

 

106 egyéni választókerület határait 2/3-os többséggel a parlament alkotta meg 2011-ben, majd kétszer is módosították még a választás előtt, annak érdekében, hogy a kormánypártoknak „testre szabják” (garrymandering). Az országban több mint 10 ezer szavazókör működik, azonban a külföldön dolgozó választópolgároknak 10-1000 km kell utazniuk, hogy szavazhassanak. A listás szavazásnál az ország egy választókerületet alkot és listán 93 képviselő választható meg.

 

Jelölés

 

Egyéni választókerületben független képviselőjelölt az lehet, aki az egyéni választókerületben összegyűjt 500 ajánlást. Egy polgár több jelöltet is ajánlhat.

 

Egyéni választókerületben párt képviselőjelölt az lehet, akit a pártja nevére összegyűjtött 500 ajánlással támogatnak. A választási iroda kizárólag adminisztratív ellenőrzést végez, az aláírások hitelességét nem vizsgálja, ezért rendszerszerűek a visszaélések, különösen a kamu/biznisz pártok esetében. A bűncselekmények után a rendőrség általában nem nyomoz.

 

Közös egyéni jelöltséghez a pártok közös nevére szóló 500 ajánlással lehet hozzájutni.

 

Egy párt országos listáján az lehet jelölt, akit a párt hivatalosan felvett a listájára. A választópolgárok akarata nem befolyásolja a lista sorrendjét (kötött lista).

 

Közös listához a pártok közösen jelölnek (politikai koalíció) közös jelölteket.

 

Egy párt csak egyféle formációban indulhat az országos listán: vagy önálló listán vagy közös listán. Közös listát kizárólag 27 közös egyéni jelölttel lehet megalapozni. Közös töredékszavazat csak közös egyéni választókerületi jelölttől származik.

 

                Választási kampány

 

Gyakorlatilag nincsenek választási kampányszabályok. A 4 éves ciklus alatt bármikor lehet kampányolni.

 

A kampányfinanszírozásnak gyakorlatilag nincsenek szabályai és nincsenek korlátai.

 

Az egyéni jelöltekre egy 1 millió Ft-os állami támogatási limit van, de nincs kimondva, hogy a párt nem finanszírozhatja az egyéni jelölt kampányelemeit és az egyéni jelölt nem finanszírozhatja saját vagyonából a kampányát. Az 1 millió Ft állami támogatással el kell számolni, és ha a jelölt nem érte a szavazatok 2%-át, akkor vissza kell fizetni. A harmadik személy korlátlanul kampányolhat egyéni jelölt vagy egy országos lista mellett. Az Állami Számvevőszéknek kevés jogi lehetősége van az ellenőrzésére, és annak gyakorlásával sem él.

 

A párok állami kampányfinanszírozásának (pártonként kb. 600 millió) összege bármennyivel kiegészíthető a kormánypárt melletti közpénzzel finanszírozott „társadalmi tájékoztatással”. Az állami támogatással nem kell elszámolni egyetlen pártnak sem. 2014-ben 8 bizniszpárt indult, amelyeknek a szavaztuk száma nem érte el az jelölésekhez gyűjtött hamis vagy halottak nevére gyűjtött „ajánlások” számát.

 

A média használati szabályok a kampányban gyakorlatilag nincsenek. Nem érvényesül az esélyegyenlőség elve. A szavazás napja előtti 18. naptól vannak látszólagos kiegyensúlyozó szabályok, de a szavazás napján is szabad a médiában kampányolni, a választópolgárok kisbuszokkal a szavazókörbe szállíthatók, és lefényképezhetők, megajándékozhatók.

 

Győztesek

 

Egyéni választókerületben – egy fordulóban – az lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség: a győztes mindent visz.) Győztesek száma 106.

 

Ha egy egyéni választókerületben sok jelölt indul, akkor a szavazatok szétszóródnak, ezért már 20-30%-nyi szavazat elegendő lehet a győzelemhez. Ezért engedi meg a jelenlegi kormánypárt a törvényben és a gyakorlatban, hogy álpártok és áljelöltek is induljanak.

 

Az országos listán – egy fordulóban - a pártok a rájuk közvetlenül leadott szavazatok, továbbá az egyéni választókerületben vesztes töredékszavazatok, valamint az egyéni választókerület győztese és 2. helyezettje közötti prémium töredékszavazatok és a határon túli országos listás szavazatok összesített arányában, a D’Hont mátrix alapján kapnak szavazatot, feltéve, ha meghaladták az 5,10,15%-os parlamenti küszöböt. Győztesek száma 93.

 

Ha sok országos lista indul, akkor a szavaztok, a töredékszavazatok, a prémium töredékszavazatok szétszóródnak, így elveszik a sok szavazat halmozódó (kumulatív) hatása. Jelenleg egyedül a Fidesz-KDNP indít közös listát, így élvezi a választási matematika inkorrekt előnyeit.

 

Ha kispártok közös listát indítanak és nem érik el a szavaztok 15%-át, akkor egyetlen mandátumot sem kapnak. A kispártoknak nincs esélyük egyéni választókerületi győzelemre sem.

 

 

 

A választási eljárás alapvető szabályai

 

                A választási szervek létrehozása és működés

 

A választási szerveket (nemzeti, területi, egyéni választókerület, hely és szavazatszámláló bizottságok) a képviselői többség nevezi ki a belügyminiszter, illetőleg a polgármester javaslata alapján. A választási irodavezetőket (apparátus) a pártpolitikusi vezetők nevezik ki. A tisztségek betöltéséhez nem szükséges szakmai képzettség, gyakorlatilag kormányzati pártkatonák uralják a választási eljárást. A Nemzeti Választási Bizottság és Iroda 2010 óta egyetlen olyan döntést sem hozott, amely ellenzéki beadványnak vagy kezdeményezésnek helyt adtak volna.

 

A demokratikus ellenzéki pártok nem tudnak minden szavazókörbe szavazatszámláló bizottsági tagot delegálni, ezért az ország szavazóköreinek a felében nem tudják semmilyen módon ellenőrizni a kormánypártiak szavazatszámlálását.

 

                Névjegyzék

 

A választójogot a névjegyzék tanúsítja, aki nem szerepel a névjegyzékben, az nem szavazhat. A pártok hozzájuthatnak a névjegyzékhez, amelyhez a jelenlegi kormánypártok további Kubatov listákat készítenek a saját és az ellenségnek tekintett választók jellemzésével a kampány céljára.

 

A választói névjegyzék – a határon túliak kivételével – korlátozottan nyilvános. A határon túliak gyakorlatilag titkos névjegyzékben szerepelnek. A választások napján 19 óráig nem tudható meg, hogy hányan szerepelhetnek a névjegyzékben, és mely számhoz kell viszonyítani a győztes szavazatok számát.

 

                Jogorvoslatok

 

A választási szervek döntése ellen egyfokú bírósági jogorvoslatnak van helye. A Kúria kivételével nem született olyan bírósági döntés, amely az ellenzéknek adott volna igazat a vitatott csalások és visszaélések ügyében.

 

Nemzetközi megfigyelők

 

Az európai gyakorlattal szöges ellentétben a nemzetközi megfigyelők a magyar választásokon csak előzetes hatósági engedéllyel vehetnek részt. Az engedély bármikor, indokolás nélkül visszavonható, jogorvoslat nincs.

 

Módosítható-e 2018 előtt a választási törvény?

 

A Fidesznek már nincs 2/3-a az országgyűlésben, és az ellenzéknek sem. Valamilyen mandátumvásárlás vagy eseti koalíció szükséges a választási törvény módosításához. A Fidesznek csak akkor áll érdekében egy törvénymódosítás, ha meredeken esni kezd a közvéleménykutatásban a támogatottsága. Ebben az esetben a választási törvény arányosítására tesz lépést, hogy a 2/3-os aránytalan ellenzéki győzelmet megakadályozza.

 

 

 

Összegzés

 

A választási törvények matematikája kizárólag a legtöbb szavazatot elért pártot preferálja a mandátumok megszerzésében, mindenki más hátrányba kerül a megszerzett szavazatok alapján. (Az 1989. év választási törvény a két legtöbb szavazatot elért pártot támogatta, a kisebbek rovására.)

 

A választáson nem létező (kamu vagy biznisz) pártok is indulhatnak.

 

Három tömbös szavazás esetén (Fidesz, Jobbik, demokratikus ellenzék) az összes szavazatból a legtöbbet jelentő 31%-kal a parlamenti mandátumok 2/3-a megszerezhető. A másik két tömb együtt max.60%, külön-külön max. 30-30% szavazattal a mandátumok 1/3-át érheti el. A parlamenti küszöb miatt elvesző szavazatok száma min. 9%. Azonban a 9%-hoz tartozó listás szavazatokra eső mandátumokat a legtöbb szavazatot elért párt kapja meg a parlamenti küszöb alatt maradt pártok helyett. A prémium töredékszavazatok alapján újabb (legalább 5 mandátumot) kap a legtöbb szavazatot elért párt. A határon túli szavazatok alapján a jelenlegi kormánypárt két további mandátumra számíthat. A választási matematika kizárólag a legtöbb szavazatot elért pártnak kedvez, mindenki mást büntet.

 

A választási törvények uralma megszűnt a választási praxis felett, a Nemzeti Választási Bizottságon és Irodán keresztül a kormánypárt vezetői uralják politikai eszközökkel a választási folyamatokat. A választási kampány fő eszköze a titkosszolgálatok, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság eljárásai az ellenzéki politikusok ellen.

 

A kormánypárti kampánynak már nem része a közhatalomra törő pártok jövőbeni kormányzati politikája, a lakosság nem tudhatja meg a kampányban, hogy mi tervez a legtöbb szavazatot elérő párt a győzelem után.

 

A kormánypárti kampány humánerőforrását az egzisztenciális függőségeben levő, összesen 1,8 millió állami alkalmazott (közszolgálat, intézmények, állami vállalatok) biztosítja.

 

A választás eredményét előre behatárolja média közszolgálati és piaci tulajdonú többsége és a közvélemény befolyásolásának a pénzügyi lehetőségei, amelyek a kormánypárti magyar és külföldi partner vállalkozóktól, továbbá az állami vállalatoktól származnak.

 

A jelenlegi kormánypártok az állami, önkormányzati költségvetésből is finanszírozzák politikai kampányukat.

 

Magyarországon az országgyűlési képviselői helyek megszerzésének a többsége 2018-ban nem a választópolgárok szabad akaratán múlik, a politikai kampány cunami felülírja a választási törvényt és a választópolgárok többségének az érdekeket is.

 

A választási törvény társadalmilag igazságtalan. A jelenlegi kormánypártoktól változtatás nem várható. A demokratikus pártoknak kell fordítani a helyzeten: ha nem áll a törvény demokrácia pártján, akkor politikai megoldást kell találni. „..ez a mi munkánk; és nem is kevés.” (József Attila: A Dunánál)

 

 

 

 

 



[i] Többjelentésű latin szó. Itt: tanulmány

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr9613377319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása