Digitális ajtózár
A budaörsi uszoda jó, a budaörsi uszoda szép. Azonban a kabinszekrények nyitása és bezárása történelmi emlékeimet idézi fel.
A kabinnyitási és bezárási emlékezetem az 1960-as évekre nyúlik vissza a Császár (Csaszi) uszodában. Kezdetben vala a ruhaakasztós módszer (Tiszakécskén ma is dívik), amelyet leváltottak kisméretű „kabin” szekrényekben való ruhatárolós módszerrel. Ennek lényege az volt, hogy a szekrényajtó belső részére egy jelszót kellett – krétával - felírni az utcai ruha-cipő elhelyezése után, és hangos „kabinos, kabinos” kiabálásra jött egy másnapos (harmadnapos), elhanyagolt kinézetű volt sportoló (úszó, vízilabdázó), aki nagy mérgesen bezárta a kabinszekrényt. Az összes kabinnak egy kulcsa volt és egy kabinos, így a személyes tulajdoni tárgyak megóvása alacsony technikai színvonalon és vontatottan történt. Amikor végzett az ember a strandolással, edzéssel, akkor a jelszó bemondása után a kabinos bekukkantott az általa kinyitott szekrénybe, és eltakarva a kinyitást kérő szeme elől a jelszót, megtekintette azt. Ha egyezett a bemondott jelszó és megtekintett jelszóval, akkor elhárult az akadály: lehetett öltözni, majd távozni az uszodából.
A jelszó tartalmának komoly – írott és íratlan – szabályai voltak. A saját nevedet, születési dátumodat nem lehetett jelszónak megadni. Tilos volt a szocialista erkölcsbe ütköző tevékenységet folytató személyek foglalkozásának a megnevezése vagy a nemi identitás elsődleges jegyeire utaló főnevek használta. Tilos volt a másodfokú egyenlet megoldó képletének a használata is. Ha az a kázus esett meg, hogy ilyen „tilos” fogalmat használt valaki, akkor erkölcsjavító oktatáson vehetett részt a vétkes fürdőző -rövid ordítozás közepette. Ezt követően a kabinos kérdéseket tett fel a kabin tartalmára nézve: milyen a cipőd (nadrágod, inged stb.) színe? Ha eltaláltad a választ, akkor felöltözhettél, ha nem sikerült helyes választ adnod, akkor újabb -tartalmát illetően durva - ordítozás következett.
Hasonló metódus követte azt a lehetséges, de nem várt esetet is, ha valaki elfelejtette a vetkőző-öltöző szekrényben krétával felírt jelszavát. Az írott szabály szerint „a jelszó nem tudása esetén, az adott szekrény csak az uszoda bezárásakor – utolsónak - nyitható fel, a szekrény tartalmának részletes azonosítás esetén”. Az írásos házirend nem tartalmazott további rendelkezést arról, hogy mi a követendő eljárás záróra után, ha valaki nem tudja azonosítani a szekrény tartalmát.
Ilyen fejlett módszerekkel védték a személyes tulajdont a szocializmus hajnalán, delelőjén és alkonyán.
Mindezek a javító-nevelő intézkedések elkerülhetőek voltak tilos vagy elfelejtett jelszó esetén egy db 2 Ft értékű pénzérme átnyújtásával.
A világ fejlődik, így az uszodai öltözőszekrények bezárási-kinyitási technológiái is fejlődnek. A budaörsi uszoda megnyitásakor már meghaladottá vált a Kádár-kori kabinos technika. Az új megoldás a bizalom elvére épült: a belépőjeggyel együtt kaptál egy kis méretű lakatkulcsot, amellyel bezártad az általad megpakolt szekrényt, feltéve, ha egy db 100 Ft-os pénzérmét elhelyeztél a zárban. Nos, a fürdőzők döntő többsége képes volt megjegyezni a kabinjának a számát és megőrizte a lakatkulcsot is. Azonban a fürdőzők kisebbsége – ugye mindig a kisebbséggel van a baj! – elfelejtette a kabinja számát vagy elvesztette a lakatkulcsot. Ez utóbbi eset volt az egyszerűbb: be kellett fizetni 4.000 Ft-ot a pénztárban, és már is kaptál egy új kulcsot (minden kabinnak azonos volt a kulcsa). A szegényebb és a nyári fürdőzők személyes holmijainak az összértéke (trikó, gatya, papucs) nem érte el a 4.000 Ft-nyi értéket, de ki akart hazamenni fürdőruhában?!
Volt azonban a fürdőzőknek egy divernyákabb (furfangosabb) része is, akik a hazavitték a lakatkulcsot, mert másnap újra jöttek az uszodába, így nem kellett cipelniük a fürdőholmijukat. Az uszoda vezetősége jogosulatlan kabinhasználatnak minősítette ezt az esetet, de nem tudott minden lakat mellé rendőrt állítani, így új utakat kellett keresni a jogosulatlan kabinhasználók ellen.
Az újsütetű kapitalizmus időszakában is fejlődik a technológia, és bevezetésre került az elektronikus karóra és kisméretű lakat rendszere Budaörsön is. Az elektronikus karóra belépésre szolgált az uszoda területére, sőt, a wellness részlegbe is, ha olyan (drágább) jegyet vásároltál. Az elektronikus karórát hozzá kellett érinteni egy – a belépést akadályozó – kapuoszlophoz, és máris megnyílt a bejutás lehetősége. A wellness részlegbe ugyanígy lehetett bejutni, de mivel a kapuoszlop magassága kellően alacsony volt, ezért a melegvízre (szaunára) vágyók jelentős része könnyedén átlépték (gyermekek átmászták) a belépést akadályozó oszlopot, így drágább jegy nélkül is lehetett élvezni a melegvizet.
A kisméretű lakat és a hozzátartozó kulcs a kabinszekrény zárását és nyitását szolgálta. Ha elvesztetted a lakatot, akkor 4.000 Ft, ha elvesztetted a kulcsot az is 4.000 Ft-ba került. (Gyagyáknak összesen 8.000 Ft.) Ha elfelejtetted a bezárt szekrényed sorszámát, akkor csak végig kellett próbálgatni a szekrényeket, mert minden lakatot ugyanaz a kulcs nyitotta.
Heuréka! – kiáltottak fel azok a jövőbelátók, akik már az uszoda megnyitásakor elektronikus beléptető és szekrényajtó zárokat igényeltek Budaörsre is. A jövőbe látók ugyanis osztrák fürdőhelyeken már a XX. század végén találkoztak a technikai fejlődés következő állomásával, és azt igényelték a budaörsi uszodába is. (Történelmi visszapillantásunk bizonyítja, hogy a fontolva haladók legalább egy évtizeddel eredményesen lassították ezt a folyamatot.)
Az elektronikus beléptető és szekrényzár bevezetésének a napján senki nem fürdött a budaörsi uszodában. Elsőre mindenki tanulta a beléptetés új elektronikus formáját. Tudniillik az elektronikus karórát mindenki - a már begyakorlott módon – kapuoszlophoz érintette, amelyre nem nyílt meg a belépési lehetőség. A készséges uszodai dolgozók elmagyarázták türelmesen a fürdőzni vágyóknak, hogy a karórát nem a régi helyre, hanem egy 20 cm-rel alacsonyabb helyre kell érinteni, és akkor a régi érintési helyen kigyullad a régi jelzés az új belépés jogosságára. A tömegesen érkező fürdőzők azonban nem értettek a szép szóból és a régi módon akartak belépni az uszodába! A zavart fokozta, hogy a dolgozók egy része nem az új, hanem a régi belépési módot tanította meg a fürdésre vágyókat. Kettőbe szakadt a belépni vágyók tábora: kialakult az új és a régi módszer híveinek szekértábora, akik egymást vádolták az ismeretek hiányával.
Az uszoda vezetősége az első nap tapasztalatai alapján éjszakai oktatást rendelt el a dolgozói számára. Megszületett egy új felismerés: a kapuoszlopon egy nyilat ragasztanak a régi és az új érintési pont közé, hogy az a nyíl rávezesse az belépőt a helyes (új) érintési pontra.A második napon a fürdőzők 50%-a akadálytalanul bemehetett az uszodába, mert a készséges dolgozók megnyitottak egy vészbejáratot az elektronikusan képezhetetlen fürdőzőknek. A fürdőt igénylők kisebb része a nyílra helyezte a karórát, amely természetesen nem eredményezett belépést.
A második napon eredményesen belépők elkezdhették a szekrényajtó nyitás tudományának az elsajátítását. A belépési ponton (G pont) már gyakorlatot szerző fürdőzésre vágyók, könnyedén érintették az elektronikus karórájukat a szekrényektől a legtávolabb elhelyezett 4 elektronikus érintő pont valamelyikére. Az érintésre az erre a célra szolgáló digitális tábla kiírt egy szekrényszámot, amelyet mindenki a számára szolgáló szekrényszámnak értelmezett. Megtalálva a jogosultságnak megfelelő szekrényt, a fürdést óhajtó személy zárt ajtóra talált, mert nem olvasta el a digitális táblán az apróbetűs feliratot: 20 másodpercig nyitva, ha megnyomja az erre a célra külön rendszeresített nyitógombot! Aki nem nyom nyitógombot vagy nem ér el a jogosultság szerinti szekrényt 20 másodpercen belül, az zárt ajtóra talál! Összegezve az elektronikus a ajtónyitás módszertanát: az elektronikus karóra a digitális nyitógomb kinyitására szolgál!
Derűs pillanatokat okozott az a technikai hiba, amikor egy hölgy az elektronikus karórájával a férfi öltözőben nyitott ki egy öltözőszekrényt, mert a pénztárban nem lehet megkülönböztetni semmilyen módon a férfi és női öltöző elektronikus karóráit, és az elektronikus karórák nem ismerik fel maguktól, hogy férfi csuklóra vagy női kacsóra csatolják-e fel őket.
A következő napon már voltak eredményesen fürdőzők az uszodában. Számuk azért maradt a statisztikai átlag alatt, mert többen a kabin bezárása után jöttek rá arra a tényre, hogy az elektronikus karórát bezárták a kabinba, így kinyitni már egyáltalán nem lehetett a szekrényt. Sőt, ismertlen technikai hiba miatt, a helyes eljárás alapján sem nyílt ki több szekrény, ezért az uszoda vezetősége utasította a biztonsági szolgálatot: „Ha kezelési vagy technikai hiba miatt az elektronikus zár nem nyitható, akkor – az érintett kérésére – a biztonsági őr felnyithatja a kabinszekrényt, ha az érintett közli a kabin sorszámát, és azonosítani tudja szekrény tartalmát”. Magyarán: Valld meg, hogy milyen a cipőd (nadrágod, inged, stb.) színe?
Itt tartunk 2017. nyarán. Mit hozzon a holnap? Javasolom az elektronikus rendszerek digitalizálást!
