A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
Október harmadika után sok kérdésre kaptunk választ, de ezek a válaszok még több kérdést vetettek fel. Vajon Romney utol fogja érni Obamát (vagy esetleg meg is előzi majd) a népszerűségi versenyben? Esetleg már meg is előzte? Mit jelent az, hogy Romney nyerte az első elnökjelölti és mi történt a vita utáni napokban és ezek milyen hatással voltak a lakosságra? A következő vitákon, a többi témában vajon mit gondolnak a jelöltek? Ezekre és még hasonló kérdésekre keresik milliók a választ, így a Tisztelt Olvasó és én is.
A legelső elnökjelölti vita után igen csak felpörögtek az események. Miután Romney felülkerekedett ellenfelén, Obama őszintétlenséggel vádolta meg republikánus kihívóját, sőt még a munkanélküliségi ráta is csökkent (az Obama adminisztráció eddigi legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját érte el, 7,8%-ot).1
Növeli a feszültséget a két jelölt között a különböző felmérések eredményei. Egyes felmérések szerint Mitt Romney már át is vette a vezetést (a biztos szavazók között 49% - 45%), míg például a Gallup felmérése szerint ugyanezen szavazóknál Obama előnye még megmaradt az első elnökjelölti vita után is (50% - 45%).2
Még érdekesebb, hogy miközben a csütörtöki alelnökjelölti vitára készülnek az Államokban és miközben ezeket a sorokat olvassa a kedves Olvasó, immáron három újabb államban (California, Indiana és Oregon) szavazhattak azon állampolgárok, akik valamilyen oknál fogva nem tudnának szavazni november 6-án. Ehhez a három államhoz további államok fognak csatlakozni. Paul Gronke professzor szerint még a választás hivatalos napja előtt a szavazók 40 százaléka fogja leadni idő előtt a voksát.3
A két jelölt legközelebb október 16-án fog újra megküzdeni a szavazatokért. A nemzetközi politika talán egyik legérdekesebb kérdése lesz terítéken: az Amerikai Egyesült Államok külpolitikája. Ilyen forrongó világpolitikai események közepette (arab tavasz, polgárháború Szíriában stb) egyáltalán nem mindegy, hogy ki lesz az USA elnöke. A két elnök külpolitikai elképzelései teljesen jól elkülöníthetőek egymástól.
Obama elnök külpolitikai terveit nem nehéz kitalálni. Csökkenteni akarja a külföldön állomásozó katonák számát miután likvidálta Osama Bin Ladent, folyamatosan csökkenti kívánja a hadsereg költségvetését és inkább reaktív külpolitikát folytat.
Ezzel szemben vetélytársa teljesen az ellenkezőjét tenné. Nagyobb hangsúlyt fektetne a külföldi amerikai jelenlétre, mint a jelenlegi elnök. Nem félne további szankciókat alkalmazni Irán ellen és emellett természetesen még szorosabbra fűzné kapcsolatait Izraellel. Ezen túlmenően pedig nehézfegyverekkel támogatná a szíriai felkelőket és folyamatosan pénzt pumpálna a hadseregbe (új hadihajók építésére).4
Bárki is nyerje meg a következő vitát, az biztos, hogy egy kifejezetten izgalmas vitának nézünk elébe.
Páli Zoltán
1. http://www.bbc.co.uk/news/business-19845234
4. http://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2012/10/08/romney_bekemenyit_a_kulpolitikaban/
